adozona.hu
BH 2000.7.332
BH 2000.7.332
A perindításkor hatályos jogszabályok szerinti bírósághoz kell a keresetet benyújtani. Táppénz és anyasági ellátások visszafizetésére kötelező határozat felülvizsgálata iránti perre a munkáltató székhelyváltozása a későbbiekben nem hat ki [Pp. 64. § (2) bek., 341. §, 89/1990. (V. 1.) MT r. 328. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei egészségbiztosítási pénztár a felperest az általa kötött színlelt munkaszerződések után 1.939.465,-Ft táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj visszafizetésére kötelezte fizetési meghagyásával. A megyei egészségbiztosítási pénztár külön határozattal a T. V. Vera és H. Gáborné munkavállalókat is megtérítésre kötelezte, melynek kapcsán külön perek vannak folyamatban.
A felperes 1995. november 30-án keresetet nyújtott be a megyei egészségbiztosítási pénztár alperes ...
BH 2000.7.332 A perindításkor hatályos jogszabályok szerinti bírósághoz kell a keresetet benyújtani. Táppénz és anyasági ellátások visszafizetésére kötelező határozat felülvizsgálata iránti perre a munkáltató székhelyváltozása a későbbiekben nem hat ki [Pp. 64. § (2) bek., 341. §, 89/1990. (V. 1.) MT r. 328. § (2) bek.].
A megyei egészségbiztosítási pénztár a felperest az általa kötött színlelt munkaszerződések után 1.939.465,-Ft táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj visszafizetésére kötelezte fizetési meghagyásával. A megyei egészségbiztosítási pénztár külön határozattal a T. V. Vera és H. Gáborné munkavállalókat is megtérítésre kötelezte, melynek kapcsán külön perek vannak folyamatban.A felperes 1995. november 30-án keresetet nyújtott be a megyei egészségbiztosítási pénztár alperes ellen az Sz.-i Városi Bíróságon. A felperes a perben bejelentette, hogy a munkáltató székhelyében 1995. január 1-jén változás történt, ezért kérte a keresetlevél áttételét a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, az F. és a megyei egészségbiztosítási pénztár alperesként történő perbevonását és a korábbi alperes perből való elbocsátását. Benyújtotta a munkáltató cégkivonatát, melyen a székhelyváltozás még nem került átvezetésre.
A városi bíróság 1997. január 24-én kelt végzését a másodfokon eljárt megyei bíróság az 1997. április 25-én kelt végzésével megváltoztatta, illetékessége hiányát megállapítva a keresetlevelet áttenni rendelte a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, egyúttal a perből elbocsátotta az alperest. Határozata indokolása szerint a felperes a Pp. 341. §-ának c) pontja szerint a per alpereseként az F. és a megyei egészségbiztosítási pénztárt jelölte meg, így ez a per alperese.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság az 1998. október 14-én kelt végzésével ugyancsak megállapította az illetékessége hiányát, és az eljáró bíróság kijelölése végett elrendelte az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz. A határozat indokolása szerint a felperes által indított per alperese a határozatot hozó, egyben a munkáltató volt székhelye szerinti társadalombiztosítási szerv. A munkáltató székhelyének megváltozása az illetékességre nem hat ki. A Pp. 341. §-ának c) pontja csupán a per alperesét határozza meg, illetékességi okot nem rögzít. Az illetékesség elbírálásánál a Pp. 341. §-ának d) pontja irányadó. A végzésben a jogszabályi hivatkozás tévesen, elírás folytán b) pontként került feltüntetésre.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság az 1999. július 1-jén kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a negatív illetékességi összeütközést a városi bíróság kijelölésével oldotta fel az alábbi indokok alapján.
A perben irányadó, a határozathozatal idején hatályos, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 328. §-ának (2) bekezdése szerint a jogalap nélkül felvett betegségi és anyasági ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. Ha a visszafizetési kötelezettség mellett a munkáltató, egyéb szerv megtérítési kötelezettsége is megállapítható, a visszafizetésre kötelező határozatot a munkáltató, illetve egyéb szerv székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, az egészségbiztosítási pénztár hozza. Az idézett rendelkezés szerint a munkáltató székhelyének megfelelően az Sz.-en működő megyei egészségbiztosítási pénztár járt el a követelés érvényesítése során.
A határozat bírósági felülvizsgálata során a per alperesét a Pp. 341. §-ának c) pontja határozza meg, míg az eljáró bíróság illetékességét ehhez kapcsolódóan a Pp. 341. §-ának d) pontja állapítja meg. A Pp. 341. §-ának c) pontja szerint a betegségi és anyasági ellátással kapcsolatos keresetet (ideértve az ilyen ellátás visszafizetésére kötelező határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet is) a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az elsőfokú határozatot nem ez a szerv hozza. Ezen szabályhoz kapcsolódóan a perre annak a megyei bíróságnak a székhelyén levő helyi bíróság illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van. Az alperes személyének megjelölésekor a perindításkor fennálló törvényi feltételek irányadóak.
A felperes az eljárás során a székhelyváltozás bejegyzését - a rendelkezésre álló iratok alapján - nem igazolta, csak a bejegyzési eljárás folyamatban léte igazolt. A székhelyváltozás a bejegyzéssel válik hatályossá a változás időpontjára visszamenő hatállyal.
A Legfelsőbb Bíróság által beszerzett cégadatok szerint az Ó. Bt. munkáltatónak a keresetlevél benyújtásakor, 1995. november 30-án a budapesti székhelye nem volt a cégjegyzékbe bejegyezve, a változás bejegyzése iránti eljárás 1997. október 14-én zárult le jogerősen, ezért a keresetlevél benyújtásakor a munkáltató hatályos székhelyének az Sz., K. u. 6. alatti cím volt tekinthető.
Mindebből következően az Sz.-i Városi Bíróság illetékessége állapítható meg. A perindítással rögzült illetékességre sem a munkáltató későbbi székhelyváltozása, sem másik alperes perbevonása nem hat ki.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy a fél perből történő elbocsátására a Pp. 64. §-ának (2) bekezdése alapján csak akkor van törvényi lehetőség, ha a bíróság az utóbb perbe vont alperesre is hatáskörrel, illetékességgel rendelkezik. A Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésében a per alperesét a korábban perben álló F. és a megyei egészségbiztosítási pénztártól eltérően a megyei egészségbiztosítási pénztárban jelölte meg anélkül, hogy a perből történő elbocsátásról, illetve perbe vonásról döntött volna. E téves alperesi megjelölést a Fővárosi Bíróság végzése is átvette. Tévesen tartalmazta a másodfokú végzés továbbá, hogy a korábban perben állt, de az elsőfokú bíróság által 17. számú végzéssel elkülönített per felperesei is fellebbezést nyújtottak be.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a per alpereseként az F. és a megyei egészségbiztosítási pénztárt jelöli meg.
A felperes által perelni kívánt alperes személyének helyességét a Székesfehérvári Városi Bíróságnak vizsgálnia kell. Amennyiben az eljárás során a felperes nem a jogszabály szerinti alperest jelöli meg, akkor a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontja alkalmazandó, ezen okból a keresetlevél áttételének nincs helye.
A perbe vont alperest csak másik szervének (szakigazgatási egységének) erre felhatalmazott ügyintézője képviselheti a Pp. 67. §-ának d) pontjára figyelemmel, másik költségvetési egységének meghatalmazás nem adható.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság Pp. 45. §-ának (2) bekezdése értelmében - figyelemmel a Pp. 341. §-ának d) pontjára, az R. 328. §-ának (2) bekezdésére - az eljárás lefolytatására a városi bíróságot jelölte ki.
(Legf. Bír. Kk.V.35.500/1999. sz.)