adozona.hu
BH 2000.7.311
BH 2000.7.311
I. Üzletrésznek bírósági végrehajtó által történő lefoglalása csak az üzletrész forgalmazásának a lehetőségét szünteti meg, de az üzletrész tulajdoni viszonyában még nem hoz létre változást [1994. évi LIII. tv. 101. § (1)-(2) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 13. § (4) bek.]. II. Az új cégnyilvántartási szabályok szerint a cégjegyzék "megjegyzés" rovata 1998. június 16. napjával megszűnt, a korábbi bejegyzések törlésre kerültek [1997. évi CXLV. tv. 62. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú cégbíróság 1997. július 10-én kelt végzésével az A. D. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság cégjegyzékébe a megjegyzések rovatába a bírósági végrehajtó bejelentése alapján bejegyzést hajtott végre. Eszerint "az M. F. Borház Bt. 500.000,-Ft-os üzletrészére a foglalás a 16.V.156/96. (1997. IV. 30.) sz. foglalási jegyzőkönyv alapján B.-né F. G. javára a 16.V.320/96. (1997. V. 20.) számú foglalási jegyzőkönyv alapján S.-né Sz. I. javára bejegyezve".
A végzés ellen fellebbezést...
A végzés ellen fellebbezést az érintett A. D. Kft. ügyvezetője nyújtott be, kérve a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Hangsúlyozta: a foglalással érintett üzletrész tulajdonosa az ügyvezető megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a foglalásról nincs tudomása. Az üzletrész átruházásához még foglalás esetén is a taggyűlés hozzájárulása szükséges, e határozat meghozatalára azonban mind ez ideig nem került sor. Bejelentette továbbá, hogy egyesülés folytán az A. D. Kft. jogutóda a Cs. Kft. lett.
A Legfelsőbb Bíróság az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatától azt a tájékoztatást kapta, hogy a Cs. Kft. bejegyzésre nem került, így az A. D. Kft. jogutódlással nem szűnt meg. Ezt támasztja alá az APEH 1999. január 19-i levele is.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a kérelem benyújtásakor hatályos 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 13. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el, amikor a bírósági végrehajtó bejelentése alapján a sérelmezett végzését meghozta [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 101. § (1)-(2) bek.]. A fellebbező cég téved, amikor úgy gondolja, hogy az üzletrész lefoglalása az üzletrész átruházását jelenti. A lefoglalás ugyanis végrehajtási cselekmény, mely az üzletrész forgalomképességére hat ki, a tulajdonos személyére nem, így a foglalást taggyűlési határozatnak nem kell megelőznie.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését az 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság végzésének meghozatalát követően 1998. június 16-án hatályba lépett a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv, melynek rendelkezései értelmében a megjegyzés rovat megszűnt. A fenti törvény 62. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig azok a korábban bejegyzett adatok, amelyeket a Ct. hatálybalépését követően a cégjegyzék már nem tart nyilván, e törvény hatálybalépésének napján hivatalból törlésre kerültek. Így tehát annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, az a cégjegyzékben hatályos adatként már nem szerepelhet. (Legf. Bír. Cgf.II.30.042/1998. sz.)