adozona.hu
BH 2000.7.309
BH 2000.7.309
Biztosítási ügynöki tevékenységet végző cégnek a cégnevében az ügynöki tevékenységre utaló jelzőt kell használnia. A csak a biztosítási - egyébként engedélyhez kötött - tevékenységre utaló cégnév alapján a cég nem jegyezhető be [1995. évi XCVI. tv. 31. §, 33. §, 37. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 3. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A G. Biztosítási Szolgáltató Szaktanácsadó és Kereskedelmi Betéti Társaság 1995. március 9-én nyújtotta be cégbejegyzési kérelmét az elsőfokú bírósághoz. A bejegyzési kérelemhez csatolt 1995. március 3-i társasági szerződés szerint a cég folytatni kívánja a 6720. TEÁOR számú "biztosítási és nyugdíjalapkezelés kiegészítő szolgáltatásai" tevékenységet - mely konkrétan ügynöki tevékenység végzését jelenti - kizárólag egy biztosító részére.
Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében 30 nap alatt...
Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében 30 nap alatti hiánypótlásra - a társasági szerződés módosítására, illetve okiratok csatolására - szólította fel elutasítás terhe mellett a céget. A végzés 2. pontja szerint engedélyt kell csatolni a biztosítással kapcsolatos 6720. TEÁOR számú tevékenység végzésével kapcsolatban, engedély hiányában a cégnevet módosítani kell, mert abban nem szerepelhet a "biztosítási" tevékenységre utaló jelző.
A 2. sorszámú végzést a cég 1997. április 24-én átvette, majd összesen hat ízben kérte a hiánypótlási határidő meghosszabbítását.
Az elsőfokú bíróság 9. sorszámú végzésében a cégbejegyzési kérelmet elutasította. A végzés indoklása szerint bár a 2. sorszámú végzésben megjelölt hiánypótlási határidő több mint 6 hónapja lejárt, a cég nem tett eleget hiánypótlási kötelezettségének.
A cég fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő a 9. sorszámú végzéssel szemben, kérte annak hatályon kívül helyezését és a cég bejegyzésének elrendelését. Egyidejűleg hiánypótlási anyagot csatolt, mely a 2. sorszámú végzés 2. pontjában írtak kivételével a hiánypótlásra felszólító végzés valamennyi pontját érintette. A 2. sorszámú végzés 2. pontjára vonatkozóan a hiánypótlást nem teljesítette, csatolta viszont a G. Bt. nevében eljáró G. I. és a Hungária Biztosító Rt. területi igazgatósága által 1998. január 26-án megkötött megbízási szerződést annak alátámasztására, hogy - csupán egy biztosító részére - ügynöki tevékenységet végez. Hivatkozott arra, hogy a beltag külföldi tartózkodása, betegsége, továbbá nyári szabadságolások és a karácsonyi ünnepek miatt nem tudott korábban eleget tenni hiánypótlási kötelezettségének.
Az elsőfokú bíróság az igazolási kérelem elbírálása során meghozott 12. sorszámú végzésében kifejtette, hogy a csatolt megbízási szerződés tartalmának figyelembevétele mellett is szükséges a 2. sorszámú végzés 2. pontjában írtak teljesítése az 1995. évi XCVI. tv. alapján, ezért az erre vonatkozó 15 nap alatti hiánypótlásra a céget ismételten felhívta.
A cég közölte az elsőfokú bírósággal, hogy a 2. sorszámú végzés 2. pontjában írt felhívás megalapozatlan, ezen állításának okirati igazolására további határidő-hosszabbítást kért.
Az elsőfokú bíróság 16. sorszámú végzésében az igazolási kérelmet a Pp. 107. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással elutasította. Álláspontja szerint a 2. sorszámú végzésben megszabott határidő már 1997. május 26-án lejárt, 1997 novemberében pedig letelt az a 6 hónapos objektív határidő, mely alatt a cég igazolási kérelmét előterjeszthette volna.
A cég fellebbezésében a 16. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra utasítását kérte. Előadása szerint egyértelműen igazolta, hogy a cég kizárólag egy biztosító részére kizárólag biztosítási ügynöki tevékenységet kívánt végezni az 1995. évi XCVI. tv. 37. §-ában írtak szerint, a csatolt megbízási szerződés alapján. Álláspontja szerint ezen ügynöki tevékenység végzéséhez semmiféle engedélyre nincs szükség, a társaság cégneve és a tevékenységi körének meghatározása tehát nem ellentétes semmiféle jogszabállyal, így a cég bejegyzése érdekében nem volt szükség a 2. sorszámú végzés 2. pontjában írt hiányok pótlására.
Sem a 9. sorszámú, sem a 16. sorszámú végzés elleni fellebbezés nem alapos.
A biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. második részének II. fejezete szabályozza - az alapintézmények bemutatása után - a biztosítási rendszer "egyéb" résztvevőire vonatkozó előírásokat. A törvény 31. §-a szerint a biztosítás közvetítői tevékenységnek a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység minősül, melyet biztosítási alkusz, valamint biztosítási ügynök végezhet. A törvény 33. §-ának előírása szerint a biztosítási alkuszi tevékenységet a felügyelet engedélye alapján magyarországi székhelyű részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság végezheti. A törvény 37. §-a szól a biztosítási ügynöki tevékenységről. Az itt megfogalmazott rendelkezések szerint a biztosítási ügynök a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján vagy a biztosítóval létesített munkaviszonya keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet, a biztosító által kiállított igazolvány alapján. A cég által csatolt megbízási szerződés szerint a Hungária Biztosító területi igazgatósága G. I.-t, illetve - a zárójelbe tett utalás szerint - a G. Bt.-t "biztosítási üzleti vezetőként", üzleti irányítói tevékenység ellátásával bízta meg. A megbízottnak többek között irányítania kell az üzletkötők üzletszerzési és állományvédelmi tevékenységét, piackutatási tevékenységet kell végeznie, biztosítási ajánlatokat kell elbírálnia, és el kell végeznie az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat is. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy ezen megbízási szerződés csatolására csak a 9. sorszámú végzés meghozatala után került sor.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a biztosítási ügynök - bár résztvevője a biztosítási rendszernek - ügynöki igazolvány alapján végzett közvetítői tevékenysége csak a biztosítási ügyekkel együtt járó, a biztosítást kiegészítő tevékenységnek minősülhet. A biztosítási ügynöki tevékenységet folytató cégek akkor tesznek eleget a többször módosított, az 1997. évi CXLV. tv-nyel hatályon kívül helyezett, de a jelen ügyben még alkalmazandó 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr) 3. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott cégvalódiság elvének, ha cégnevükben nem a biztosítási tevékenységre, hanem a biztosítási ügynöki tevékenységre utaló jelző jelenik meg, ellenkező esetben ugyanis a cég neve olyan látszatot kelt, mintha a cég - a társasági szerződésben meghatározottakon túlmenően - az ügynöki tevékenységet meghaladó biztosítási tevékenységet folytatna. A cégnek azért, mert saját állítása szerint a felügyelet engedélyével nem rendelkezik és kizárólag biztosítási ügynöki tevékenységet végez, cégnevét a 2. sorszámú végzés 2. pontjában írtak szerint módosítania kellett volna. A cég ezen felhívásnak nem tett eleget, így az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a cégbejegyzési kérelmet a 9. sorszámú végzésével.
A 9. sorszámú végzés elleni fellebbezésben előadottakra tekintettel sem változott meg alapvetően az a tényállás, amelyre az elsőfokú bíróság a 9. sorszámú végzését alapította, mert a cég a mai napig nem csatolt olyan szerződést módosító okiratot, mely érintette volna a cégnévben használt tevékenységi körre utaló jelzőt, holott - ugyanakkor - továbbra is következetesen állította, hogy a cég biztosítással összefüggő tevékenysége kizárólag ügynöki tevékenységet jelent. Megjegyzi egyébként a Legfelsőbb Bíróság, hagy - bár a tevékenységi körre utaló, a cégnévben használt jelző módosításának mint bejegyzési akadálynak a fennállása szempontjából ennek nincs jelentősége - a fellebbezéshez csatolt megbízási szerződés tartalma szerint a cég az ügynöki tevékenység kereteit meghaladó feladatok teljesítését vállalta.
Megalapozottan utasította el az elsőfokú bíróság 16. sorszámú végzésében a 9. sorszámú végzés ellen előterjesztett igazolási kérelmet is. A cég az elsőfokú eljárás során hat alkalommal nyújtott be határidő-hosszabbítási kérelmeket, melyekben több alkalommal hivatkozott meghatározott ideig fennálló akadályoztatásokra, ennek ellenére - a saját maga által vállalt határidőket is elmulasztva - a 9. sorszámú végzés meghozataláig semmilyen hiányt nem pótolt. A hiánypótlási határidő letelte után több mint 6 hónappal előterjesztett igazolási kérelméhez csatolt ugyan hiánypótlási anyagot, azonban hiányosan. Cégnevében továbbra is szerepelt a biztosítási tevékenységre utaló jelző, és jelenleg is szerepel. Erre is figyelemmel az igazolási kérelem nemcsak határidőn túl előterjesztett, de megalapozatlan is volt. A 16. sorszámú végzés elleni fellebbezésben írtakra tekintettel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felügyelet engedélyének hiánya nem a társasági szerződésben rögzített tevékenységi körre tekintettel minősült bejegyzési akadálynak. Az engedély becsatolásával a cég csupán igazolhatta volna, hogy a "biztosítási" jelzőt engedélyhez kötött biztosítási tevékenysége alapján jogosult cégnevében használni. Más kérdés, hogy ilyen engedély megléte esetén a továbbiakban a céget fel kellett volna hívni a társasági szerződésben meghatározott tevékenységi kör pontosítására.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján a fellebbezéssel érintett végzéseket helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.II.31.928/1998. sz.)