adozona.hu
BH 2000.6.271
BH 2000.6.271
A költségvetési szerv megszüntetése esetén - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv. Az alapító szerv azonban a jogszabályban előírt helytállási kötelezettsége ellenére sem válik a közalkalmazottak munkáltatójának munkajogi jogutódjává [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 25. § (1) bek. c) pont, 25/A. § (1) és (7) bek., 1992. évi XXXVIII. tv. 90. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az Idegenforgalmi Hivatal alkalmazásában álltak. Az I. rendű alperes közgyűlése határozatával a hivatalt mint önálló költségvetési szervet 1997. május 14. napjával jogutód nélkül megszüntette, és alapfeladatainak ellátására létrehozta a II. rendű alperest.
A munkáltatójuk értesítette a felpereseket, hogy a költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése folytán a közalkalmazotti jogviszonyuk meg fog szűnni. A munkáltató és a II. rendű alperes az V-IX. rendű felpereseknek felajánl...
BH 2000.6.271 A költségvetési szerv megszüntetése esetén - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv. Az alapító szerv azonban a jogszabályban előírt helytállási kötelezettsége ellenére sem válik a közalkalmazottak munkáltatójának munkajogi jogutódjává [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 25. § (1) bek. c) pont, 25/A. § (1) és (7) bek., 1992. évi XXXVIII. tv. 90. § (3) bek.].
A felperesek az Idegenforgalmi Hivatal alkalmazásában álltak. Az I. rendű alperes közgyűlése határozatával a hivatalt mint önálló költségvetési szervet 1997. május 14. napjával jogutód nélkül megszüntette, és alapfeladatainak ellátására létrehozta a II. rendű alperest.A munkáltatójuk értesítette a felpereseket, hogy a költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése folytán a közalkalmazotti jogviszonyuk meg fog szűnni. A munkáltató és a II. rendű alperes az V-IX. rendű felpereseknek felajánlotta a további foglalkoztatást, ők azonban ezt nem fogadták el. A felperesek a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésére tekintettel végkielégítést kaptak.
A felperesek arra hivatkozással, hogy a munkáltatójuk valójában nem szűnt meg jogutód nélkül, és ezért a jogviszonyukat csak felmentéssel lehetett volna megszüntetni, az eredménytelen egyeztetést követően keresetet indítottak a felmentési időre járó illetmény megfizetése iránt.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperesek keresetét, mert a jogviszonyuk az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 25/A. §-ának (1) és (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltatójuk jogutód nélküli megszűnése folytán, nem pedig felmentéssel szűnt meg, ezért további illetményre nem jogosultak.
Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, és az I. rendű alperes marasztalását kérték.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, lényegében annak helyes indokai alapján.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az I. rendű alperesnek a kereset szerint történő marasztalása iránt a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, mert álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok tévesen alkalmazták a Kjt. 25/A. §-ának (1) és (7) bekezdésében foglaltakat. A munkáltatójuk csak látszólag szűnt meg, mert az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 90. §-ának (3) bekezdése szerint a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében az alapító a megszűnt szerv jogutódja, a felmentési időre járó átlagkereset fizetésének kötelezettsége pedig vagyoni kötelezettség. A felperesek munkáltatója a valóságban sem szűnt meg jogutód nélkül, mert feladatát más szerv ugyanazzal a vagyonnal átvette. Helytálló értelmezés szerint a munkáltatónak megszűnt az a tevékenysége, amelyben a felpereseket foglalkoztatta, ilyen esetben pedig a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni. A felperesek közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének ez a módja az Mt. 4. §-ába is ütközik.
Az I. rendű alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperesek munkáltatóját az alapító I. rendű alperes jogutód nélkül megszüntette. Az 1992. évi XXXVIII. tv. 90. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv megszüntetése esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv.
E rendelkezés alapján perelhették a felperesek a vagyoni jogok tekintetében az I. rendű alperest, vagyis tőle követelhették azt, amit a munkáltatójuknak kellett volna megfizetnie a közalkalmazotti jogviszonyukból eredően. Az I. rendű alperes a jogszabályban előírt helytállási kötelezettségéből eredően azonban nem vált a felperesek munkáltatójának munkajogi jogutódjává. A felülvizsgálati kérelem tévesen értelmezi az I. rendű alperes jogszabályból eredő helytállási kötelezettségét.
A Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közalkalmazotti jogviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. A 25/A. § (1) és (7) bekezdése szerint a megszűnés tényén és jogcímén nem változtat, ha a munkáltató fenntartója nem állami szervnek vagy nem helyi önkormányzatnak adja át fenntartói jogát, illetőleg, ha az alapító a munkáltatót, illetve a munkáltató egy részét (szervezeti egységét) megszünteti, és ezzel egyidejűleg az alapító vagy más jogi személy a feladat ellátására a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó szervezetet létesít. A Kjt. említett rendelkezései ebben a körben kizárják a munkáltatói jogutódlást, a közalkalmazottra és a feladat átvevőjére bízzák, hogy jogviszonyt létesítenek-e.
A felperesek munkáltatója nem vitásan jogutód nélkül megszűnt, ennek következtében minden további intézkedés nélkül megszűnt a felperesek közalkalmazotti jogviszonya is.
Az alapító I. rendű alperes a gazdálkodási körében szüntette meg a felperesek munkáltatóját, döntésével kapcsolatban az Mt. 4. §-ában foglaltak alkalmazása emiatt kizárt, rendeltetésszerűsége munkaügyi jogvitában nem vizsgálható.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felpereseknek pervesztességük folytán meg kell téríteniük az I. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségét. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.045/1999. sz.)