BH 2000.1.35

A nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igény akkor válik esedékessé, amikor a kártérítés alapjául szolgáló sérelem bekövetkezik. Ez nem mindig esik egybe a károkozó magatartás időpontjával [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 3. §, Mt. 177. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes szerelőként állt határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel, 1992. november 27-én tehergépkocsi javítása közben munkabalesetet szenvedett. A felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt indított pert az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság ítéletével - megállapítva, hogy a felperes balesete üzemi volt - az alperest vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, a nem vagyoni kártérítés iránti kereseti kérelmet elutasította. Elutasította továbbá az al...

BH 2000.1.35 A nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igény akkor válik esedékessé, amikor a kártérítés alapjául szolgáló sérelem bekövetkezik. Ez nem mindig esik egybe a károkozó magatartás időpontjával [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 3. §, Mt. 177. § (2) bek.].
A felperes szerelőként állt határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel, 1992. november 27-én tehergépkocsi javítása közben munkabalesetet szenvedett. A felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt indított pert az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság ítéletével - megállapítva, hogy a felperes balesete üzemi volt - az alperest vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, a nem vagyoni kártérítés iránti kereseti kérelmet elutasította. Elutasította továbbá az alperes viszontkeresetét is. A jogalapról szóló döntését az Mt. 174. §-ának (1) bekezdésével, a vagyoni kártérítésben való marasztalást az Mt. 174-176. §-aival, a nem vagyoni kártérítés iránti igény elutasítását pedig annak megalapozatlanságával indokolta. Utóbbiról kifejtette, hogy a bizonyítékok nem igazolták, hogy a felperesnek nem vagyoni kára keletkezett.
Az ítélet elutasító rendelkezése ellen a felperes, míg a kereset teljes elutasítása és a viszontkeresetnek való helytadás iránt az alperes élt fellebbezéssel.
A megyei bíróság részítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének a viszontkeresetet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, és erre nézve a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, egyebekben az ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben - a nem vagyoni kártérítés tekintetében - a megyei bíróság az alperes elévülési kifogását megalapozottnak találta. Megállapította, hogy az Mt. 186. §-ának (1) bekezdése alapján a nem vagyoni kártérítés iránti igény a kár bekövetkezésével vált esedékessé. A kár 1992. november 27-én következett be, a felperes 1996. január 18-án, az elévülési idő után terjesztette elő ezt az igényét.
A másodfokú bíróság részítéletének a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó rendelkezése ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint az 1992. november 27-től 1993. április 21-ig, és az 1993. május 4-től 1994. szeptember 5-ig tartott táppénzes állománya, és az állapotának 1993. november 3-i végleges kialakulása folytán a követelés elévülésére vonatkozó döntés törvénysértő. Emiatt a felperes e körben a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra való utasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A bírói gyakorlat szerint a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igény akkor válik esedékessé, amikor a kártérítés alapjául szolgáló sérelem bekövetkezik. Ez nem mindig esik egybe a károkozó magatartás időpontjával. Az adott esetben a felperes hosszabb - kb. 11 hónapig tartó - kórházi gyógykezelés alatt állt, a nem vagyoni kártérítés jogalapjául megjelölt tény: a munkaképesség-csökkenése (felgyógyulásának meghiúsulása) tehát nem azonnal a balesetkor, hanem későbbi időpontra alakult ki, illetve vált véglegessé. Ez hitelt érdemlően megállapítható az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet csatolt, 1993. november 3-án kelt szakértői véleményéből. E szakvélemény volt a balesetet követően az első olyan bizonyíték, amely a korábbi orvosi véleményekkel ellentétben a felperes 20%-os baleseti eredetű munkaképesség-csökkenését véleményezte. Utalt az orvos szakértő arra is, hogy a felperesnek a balesetkor elszenvedett sérülését csupán az 1993. áprilisi kórházi gyógykezelés állapította meg. Az orvos szakértő a felperes baleseti eredetű munkaképesség-csökkenését két évre véleményezte. A nem vagyoni kártérítést megalapozó sérelem tehát akkor keletkezett, amikor a felperes sérülésének mibenlétét és - a kórházi gyógykezelés ellenére - munkaképesség-csökkenését megállapították. Ezért a felperes az 1993. november 3-i orvos szakértői véleményhez, illetve a betegségének 1993. áprilisi diagnosztizálásához képest az elévülési időn belül terjesztette elő a kártérítés iránti követelését 1996. január 18-án az alperesnél, illetve a munkaügyi bíróságnál benyújtott keresetében [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 3. §-a, Mt. 11. §-ának (1)-(2) bekezdése].
Mindezek miatt a megyei bíróság tévesen következtetett a követelés elévülésére. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság részítéletének azt a rendelkezését, amellyel a munkaügyi bíróság a nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta - a munkaügyi bíróság ítélete érintett részére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és e körben a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A másodfokú részítélet további részét nem érintette [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A felperes felülvizsgálati eljárási részköltségét, és a felülvizsgálati eljárás részilletékét csupán megállapította, ezek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése].
(Legf. Bír. Mfv.I.10.741/1998. sz.)

Bírósági jogesetek

BH 2006.3.94 A baleseti és egészségkárosodási járadékot ténylegesen elért jövedelemként kell figyelembe venni [Mt. 182. § b) pont; 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 24/A. §].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.