adozona.hu
BH 1999.12.569
BH 1999.12.569
Jogszabály előírása szerint átalakuló betéti társaság - mint a megszűnő cég általános jogutódja - új cégjegyzékszámot kap, ezért új cégnek minősül. Ennek a ténynek a figyelembevétele a bejegyzési eljárásban fizetendő illeték, illetőleg közzétételi díj összegénél [1988. évi VI. tv. (Gt.) 46. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 45. § (1) bek. a) pont, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 16. § (2) bek., 11/1991. (IX. 4.) IM r. 6. § (1) és (6) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú cégbíróság 1997. február 27-én kelt végzésével az 1997. január 29-én benyújtott cégbejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül utasította el, az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 16. §-ának (2) bekezdése alapján, mivel a bejegyzést kérő nem fizette meg az illeték teljes összegét, nem igazolta a közzétételi díj befizetését, nem csatolta a vezető tisztségviselők megválasztásáról szóló okiratot, illetve e személyek elfogadó nyilatkozatát.
A bejegyzést kérő a fellebbe...
A bejegyzést kérő a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a cég bejegyzését kérte. Kifejtette a bejegyzést kérő, hogy az azonos vezérszavú, illetve tevékenységi körű bt.-ből átalakulással jött létre, ezért a tőkeemelésének megfelelő összeget rótt le a kérelem benyújtásakor eljárási illetékként. A közzétételi díj befizetését igazoló okiratot - állítása szerint - a kérelem benyújtásakor csatolta, de azt egyidejűleg a fellebbezéséhez is mellékelte. Hivatkozott továbbá a társasági szerződés 8.2.2 pontjában foglaltakra, melyben az ügyvezető megtette elfogadó nyilatkozatát, az ügyvezetővé választására pedig az átalakulási perben, illetve a társasági szerződésben sor került.
A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
A bejegyzést kérő, bár a korábban azonos vezérszóval és tevékenységi körrel bejegyzett bt. általános jogutódaként jött létre, jogi értelemben új cég [1988. évi VI. tv. 46. § (1) bekezdés], hiszen a korábbi cég megszűnt, és új cég jön létre, amelyik új cégjegyzékszámot kap. Ezért az átalakulással létrejövő cég bejegyzési eljárásában az új cég bejegyzésére előírt eljárási illetéket kell leróni. A bejegyzést kérő törzstőkéje 1.000.000,-Ft, így figyelemmel a kérelem benyújtásakor hatályos 1990. évi XCIII. tv. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra, a lerovandó illeték nagysága 20.000,-Ft volt. Ezzel szemben a bejegyzést kérő csak 11.400,-Ft eljárási illetéket rótt le. A hiányzó illetéket a fellebbezési eljárásban sem rótta le, de ha erre sor került volna, az sem adna módot - a Legfelsőbb Bíróság kialakult gyakorlatának megfelelően - az elsőfokú bíróság jogszerű döntésének megváltoztatására.
A közzétételi díjjal kapcsolatban az állapítható meg, hogy a bejegyzési kérelem benyújtásakor a bejegyzést kérő a közzétételi díj befizetését igazoló okiratot nem csatolta. A fellebbezési eljárásban csatolt okiratok azt bizonyítják, hogy a bejegyzést kérő 1997. január 28-án, vagyis a bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően 18.000,-Ft közzétételi díjat befizetett. Feltehetőleg ez az okirat a többszörösen módosított 11/1991. (IX. 4.) IM rendelet 6. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, az átalakulással kapcsolatos közzétételi díj befizetését igazolja - amit egyébként a bejegyzési eljárásban nem kell csatolni -, és nem a fenti IM rendelet 6. §-ának (1) bekezdése szerinti közzétételi díj befizetését, ami a Ctvr. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a bejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításának egyik esete. Ugyanakkor - a Legfelsőbb Bíróság kialakult gyakorlata szerint -, ha a kérelmet elutasító végzést a hiányos eljárási illeték lerovása miatt nem kellene helybenhagyni, a fenti kérdés tisztázására hiánypótlási eljárást kellett volna lefolytatni.
Végül a Legfelsőbb Bíróság egyetértett a fellebbezésben előadottakkal, az ügyvezető nyilatkozatával, illetve megválasztásával kapcsolatban. Alapítás esetén az első ügyvezetőt a társasági szerződésnek kell tartalmaznia, így ez esetben a megválasztásról külön okirat nem készül, azt nem kell a cégbejegyzési eljárásban csatolni, az ügyvezető elfogadó nyilatkozatát pedig a társasági szerződés tartalmazza, amit az ügyvezető mint a társaság tagja aláírt.
Mindezekre tekintettel - részben eltérő indokok alapján - a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.II.30.366/1998. sz.)