adozona.hu
BH 1999.9.420
BH 1999.9.420
Abban a kérdésben, hogy valamely gazdasági tevékenység pénzintézeti tevékenységnek minosül-e, és azt ki gyakorolhatja, az Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyelet közigazgatási eljárás keretében jogosult állást foglalni. Ebben a kérdésben a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében sem dönthet [1988. évi VI. tv. 11. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/B. § (2) bek., 1991. évi LXIX. tv. 53. § (3) bek., 54. § (1) bek., 1996. évi CXII. tv, 1996. évi CXIV. tv. 3. §, 12. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezo a törvényességi felügyeleti eljárást indítványozó iratában a szövetkezet gazdasági tevékenységének két fo területét emelte ki. Az egyik az üzletrésztokével kapcsolatos. Az alapszabály IX. fejezete szerint: "a szövetkezet a jogi személyiséggel rendelkezo tag és az alapító magánszemély tagok közremuködésével üzletrésztokéjét növeli, azaz toketartalékot képez, melynek megfeleloen szövetkezeti üzletrésztokét képez. A szövetkezet üzletrészeket juttat az alapító magánszemély tagoknak, a...
BH 1999.9.420 Abban a kérdésben, hogy valamely gazdasági tevékenység pénzintézeti tevékenységnek minosül-e, és azt ki gyakorolhatja, az Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyelet közigazgatási eljárás keretében jogosult állást foglalni. Ebben a kérdésben a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében sem dönthet [1988. évi VI. tv. 11. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/B. § (2) bek., 1991. évi LXIX. tv. 53. § (3) bek., 54. § (1) bek., 1996. évi CXII. tv, 1996. évi CXIV. tv. 3. §, 12. § (3) bek.].
A kérelmezo a törvényességi felügyeleti eljárást indítványozó iratában a szövetkezet gazdasági tevékenységének két fo területét emelte ki. Az egyik az üzletrésztokével kapcsolatos. Az alapszabály IX. fejezete szerint: "a szövetkezet a jogi személyiséggel rendelkezo tag és az alapító magánszemély tagok közremuködésével üzletrésztokéjét növeli, azaz toketartalékot képez, melynek megfeleloen szövetkezeti üzletrésztokét képez. A szövetkezet üzletrészeket juttat az alapító magánszemély tagoknak, akik a belépo tagok számára azokat értékesítik. A szövetkezet az alapítókon kívül azoknak a tagoknak juttat üzletrészt, akik legalább egy részjegyet jegyeznek, akár a belépésükkel egy idoben, akár a késobbiekben".Ugyancsak a IX. fejezet szabályozza a másik gazdálkodási területet, a kárpótlási jegyek hasznosítását, forgalmazását. Eszerint a tagok üzletrésztokéje kárpótlási jegy hasznosítására irányulhat, s az igazgatóság - a közgyulés felhatalmazása alapján - bármelyik tagtól kárpótlási jegyeket vásárolhat, maximum azok névértékén. Az alapszabály I. fejezete értelmében a kárpótlási jegyek hasznosítása során a szövetkezet köti meg az ügyleteket, vagyis a szövetkezet a tagjainak kárpótlási jegyeit - a tagok megbízásából - bizományosként értékesíti.
A kérelmezo szerint az ismertetett feladatok teljesítése a szövetkezet részérol átruházható értékpapírral végzett - saját számlára vagy bizományosként történo - adásvételi tevékenység folytatását feltételezi. E hasznosítást a kérelmezo úgy ítéli meg, hogy a szövetkezet az alapszabályban felsorolt tevékenységi köröktol eltéroen gazdálkodik, s ez a tevékenysége törvénysérto. Ez a tevékenység ugyanis az 1991. évi LXIX. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében szabályozott pénzügyi tevékenységi körbe tartozik, melyet a pénzintézeteken kívüli egyéb jogi személy csak akkor végezhet, ha megfelel a 8. § (4) bekezdésében felsorolt feltételeknek. E szabályokat az 1992. évi I. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint a pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetekre is alkalmazni kell.
A kérelmezo hivatkozott az APEH Fovárosi Igazgatósága által a szövetkezetnél 1995. május 4-én tartott célvizsgálatra. Ennek során megállapították, hogy a szövetkezet az 1992. évi I. törvény 55. §-ának (1) bekezdésében és az 1991. évi XVIII. törvény 26. §-ának (4) bekezdésében foglalt eloírások megszegésével - toketartalék képzése nélkül és üzletrésztoke képzése vagy üzletrésztoke növelése nélkül - a szövetkezet tagjainak és más üzletrésszel nem rendelkezo tagjainak üzletrészt juttatott. A belépo tagok nem részjegyet jegyeztek, hanem közvetlenül üzletrészt vásároltak a szövetkezettol mint bizományostól.
A kárpótlási jegyekkel kapcsolatos ügyleteket az I-C. Tanácsadó Kft. bevonásával bonyolították le. E cégtol a szövetkezethez belépo tagok kárpótlási jegyeket vásároltak, melyeket eladtak a szövetkezetnek. Az I-C. Kft. a kárpótlási jegyeket a névérték 30-35%-áért a szövetkezettol visszavásárolta. Az üzletrészek adásvétele tehát a szövetkezet és a tagjai között bonyolódott 1e. Az APEH vizsgálata a kérelmezo szerint azt is megállapította, hogy a folyamatokban kötött szerzodések színleltek voltak, mert e szerzodések megkötését tényleges pénzmozgás nem követte, illetve azok egyéb okból semmisek. Azonos eljárással ugyanis a szövetkezet 1995. március 27-e és május 2-a közötti idoszakban 70 új tagot léptetett be a szövetkezetbe.
A kérelmezonek az általa eloadottakra alapított álláspontja szerint a szövetkezet az 1992. évi I. törvény 55. §-a (1) bekezdésének megsértésével, érvénytelen szerzodések kötésével foglalkozik. Ezért indítványozta, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében állapítsa meg a szövetkezet törvényellenes muködését, és a törvényes muködés helyreállításáig a szövetkezet muködését függessze fel.
A szövetkezet ezzel szemben állította, hogy muködése megfelel az 1992. évi I. törvény 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak, pénzintézeti tevékenységet pedig nem folytat.
Az elsofokú bíróság a kérelmezo indítványát elutasította. Megállapította, hogy az üzletrésztoke kialakítása a szövetkezeti törvény rendelkezéseinek megfelel. A szövetkezet ugyanis a belépo tagok által üzletrész-vásárlás céljából befizetett összegeket toketartalékba helyezte, majd üzletrésztokét alakított ki, és a tagoknak üzletrészt juttatott. Az pedig, hogy a szövetkezet a tagjaitól kárpótlási jegyeket vásárolt, azért nem kifogásolható, mert ez nem pénzintézeti tevékenység. Az egyéb gazdasági muveletek felülvizsgálatára a törvényességi felügyelet már nem terjed ki, míg a szerzodések jogi sorsának elbírálása polgári peres útra tartozik.
A végzés ellen a kérelmezo az indítványának történo helyt adás iránt fellebbezett, a fellebbezést a Legfobb Ügyészség fenntartotta. Álláspontja szerint az elsofokú bíróság vizsgálódása nem volt teljes köru, mert az üzletrésztoke képzését látszólag biztosító szerzodéseket folyamatukban nem vizsgálta, s figyelmen kívül hagyta az ezekre a szerzodésekre vonatkozó, ugyanazon a napon kelt kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat. A 49.193.800,- Ft szövetkezeti vagyon pedig nem minosülhet üzletrésztokének, mert a tagok a részjegyvásárláson kívül olyan vagyoni hozzájárulást nem teljesítettek, amelybol üzletrésztoke képezheto vagy növelheto lett volna.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem alapos.
Az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/B. §-ának (2) bekezdése, összhangban a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. §-ának (3) bekezdésével, úgy rendelkezik, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. E rendelkezésekbol következik, hogy sem a társaság megalakulása, sem a muködésének törvényességi felügyelete során a cégbíróság - más hatóság hatáskörébe tartozó szakmai felügyelet, illetve engedélyezési jogkör tárgyában - tartalmilag nem bocsátkozhat vizsgálódásba. Arra sincs mód, hogy a bíróság a társaság által más gazdálkodó szervezetekkel vagy egyéb jogalanyokkal kötött szerzodéseket felülbírálja. E jogviták más bírósági eljárás keretében rendezhetok.
A kérelmezo szerint a szövetkezetnek az értékpapírokkal kapcsolatos ügyletei az alapszabályban felsorolt tevékenységi köröktol törvénysértoen eltérnek és pénzügyi tevékenységet valósítanak meg. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének idopontjában abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység a törvény értelmében pénzintézeti tevékenységnek minosül-e, s ezt ki gyakorolhatja - az 1991. évi LXIX. törvény 53. §-ának (3) bekezdése és 54. §-ának (1) bekezdése értelmében - a bankfelügyelet határozott. Az 1997. január 1. napjával hatályba lépett 1996. évi CXIV. törvény 12. §-ának (3) bekezdése értelmében az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tozsdefelügyelet 1997. január 1. napján megszunik, e naptól kezdve e szervek jogutóda az Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a törvény 3. §-ában meghatározott hatáskörrel. A felügyeleti eljárás közigazgatási eljárásnak minosül az adott ügyben figyelembe veendo 1996. évi CXII. törvényben foglalt eljárási szabályok alkalmazásával.
Mindezek alapján azt kellett megállapítani, hogy a kérelemben írtak kivizsgálása közigazgatási eljárásra tartozik. A Felügyelet jogosult állást foglalni abban a kérdésben is, hogy a kérelemben kifogásolt tevékenységek jogszabálysértok-e, és amennyiben igen, a szövetkezettel szemben milyen intézkedés megtétele szükséges. E kérdésekben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem jogosult dönteni. Nem vizsgálható ebben az eljárásban az sem, hogy a szövetkezet által kötött szerzodések érvényesek-e vagy sem. Ezért a Legfelsobb Bíróság az elsofokú bíróság végzését ezzel az eltéro, illetve kiegészíto indokolással hagyta helyben a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.819/1996. sz.)