adozona.hu
BH 1999.5.219
BH 1999.5.219
I. A gazdasági társaságok átalakulása esetén készítendő átalakulási tervvel és vagyonmérleg-tervezettel szemben érvényesülő követelmények [Gt. 21. § (1) bek. d) pont, 157. § (1) bek., 331. § (2) bek., 332. §, 334. §, 335. § (1) bek., 336. § (1) bek., 368. § (3) bek., 1991. évi XVIII. tv]. II. Névre szóló részvények apportálása esetén a cégbejegyzési eljárásban a részvények tulajdonjogát nem kell igazolni. A bíróság erre vonatkozó - hiánypótlást elrendelő - végzése tehát lényeges eljárási szabálysértésnek mi
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróságnál mint cégbíróságnál nyilvántartott 100.000,-,-Ft jegyzett tőkéjű H & H Betéti Társaság tagjai H. L. (90.000,-,-Ft) beltag és H. R. (10.000,-,-Ft) kültag 1994. december 18-án határoztak a társaság korlátolt felelősségű társasággá történő átalakításáról. Ennek keretében elfogadták az átalakulási tervet és a létrejövő jogutód társaság társasági szerződésének tervezetét. Eszerint a jogutód társaságba új tagként lép be az átalakulás során Sz.-né O. B., aki H. R.-rel közös tul...
BH 1999.5.219 I. A gazdasági társaságok átalakulása esetén készítendő átalakulási tervvel és vagyonmérleg-tervezettel szemben érvényesülő követelmények [Gt. 21. § (1) bek. d) pont, 157. § (1) bek., 331. § (2) bek., 332. §, 334. §, 335. § (1) bek., 336. § (1) bek., 368. § (3) bek., 1991. évi XVIII. tv].
II. Névre szóló részvények apportálása esetén a cégbejegyzési eljárásban a részvények tulajdonjogát nem kell igazolni. A bíróság erre vonatkozó - hiánypótlást elrendelő - végzése tehát lényeges eljárási szabálysértésnek minősül [1988. évi VI. tv. (Gt.) 240. § (2) bek., 1996. évi CXI. tv, 1/1965. (I. 24.) IM r. 16. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróságnál mint cégbíróságnál nyilvántartott 100.000,-,-Ft jegyzett tőkéjű H & H Betéti Társaság tagjai H. L. (90.000,-,-Ft) beltag és H. R. (10.000,-,-Ft) kültag 1994. december 18-án határoztak a társaság korlátolt felelősségű társasággá történő átalakításáról. Ennek keretében elfogadták az átalakulási tervet és a létrejövő jogutód társaság társasági szerződésének tervezetét. Eszerint a jogutód társaságba új tagként lép be az átalakulás során Sz.-né O. B., aki H. R.-rel közös tulajdonú betét tulajdonosává válik. A jogutód társaság jegyzett tőkéje 1.000.000,-,-Ft.A jogutód társaság cégbejegyzése iránti kérelmet a társaság képviselője 1995. január 31-én nyújtotta be a cégbíróságnál. A kérelem mellékletei között - többek között - szerepelt:
- az átalakulás közzétételéről szóló hirdetményt tartalmazó Cégközlöny 1995. január 5-i és 26-i lappéldányának fénymásolata. A hirdetmény szerint a vagyonmérleg-tervezet főbb adatai 1994. november 30-án az eszköz és forrás összesen 53.000,-,-Ft, az eszközök oldalán a pénzeszközök rovatban 53.000,-,-Ft, a források oldalán a jegyzett tőke 100.000,-,-Ft, a tartalék 297.000,-,-Ft, a rövid lejáratú kötelezettségek 250.000,-,-Ft;
- az 1995. január 25-én kelt egyszerűsített vagyonmérleg-tervezet, amely az 1994. december 31. fordulónapra vonatkozóan készült. A társaság átértékelést nem hajtott végre, a pénzeszközök rovatban 145.000,-,-Ft, a jegyzett tőke rovatban 100.000,-,-Ft, a rövid lejáratú kötelezettségek rovatban 45.000,-,-Ft, a forrás összesen rovatban 145.000,-,-Ft szerepel;
- az 1994. december 21-én kelt átalakulási terv, amelyben az átalakulás időpontjaként 1995. január 1-jét határozták meg. A társaság törzstőkéje 1.000.000,-,-Ft. A 100.000,-,-Ft készpénz törzsbetét H. R. és Sz.-né O. B. (50.000-50.000,-,-Ft) közös tulajdona, H. L. törzsbetétje pedig 900.000,-,-Ft, amelyből 29.000,-,-Ft készpénz és 871.000,-,-Ft az apport értéke;
- a társasági szerződés szerint a társaság törzstőkéje 1.000.000,-,-Ft, amelyből 129.000,-,-Ft a készpénz és 871.000,-,-Ft az apport. Az apport tárgyait H. L. törzsbetétjénél határozták meg 8 db 10.000,-,-Ft névértékű Chinoin Rt. részvény és 150 db 1.000,-,-Ft névértékű Egis Rt. részvény, amelyek értéke összesen 870.500,-,-Ft. H. L. törzsbetétjénél nem szerepel készpénz.
Az elsőfokú bíróság az 1996. február 13-án kelt 03. sorszámú végzésével hét pontban meghatározott hiánypótlást rendelt el. Ebben szerepelt az olyan társasági szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettség is, amelyben a társaság törzstőkéje és a tagok törzsbetétje egymással összhangban van, emellett az apport tárgyát képező részvények fajta szerinti megjelölése, valamint névre szóló részvények apportálása esetén annak igazolása, hogy "az átvezetés megtörtént a részvénykönyvben", továbbá a vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról szóló jegyzőkönyv csatolása és a készpénz befizetésének igazolása.
A képviselő hiánypótlásként benyújtotta az 1996. március 5-én kelt társaságiszerződés-módosítást, amelyben H. L. 900.000,-,-Ft törzsbetétjében 871.000,-,-Ft-ban jelölte meg az apportált részvények értékét, de azok fajtájára nincs utalás. A képviselő bejelentette, hogy az apportált részvényeket a jogutódlással létrejövő társaság brókercégen keresztül már elidegenítette, tehát az apportálás szabályos volt. Mellékelte az értékpapír elidegenítésére vonatkozóan a brókercéggel kötött megállapodását, és az értékesítést igazoló okiratokat. A képviselő csatolta az 1994. december 31-én készült jegyzőkönyvet a vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról. Házipénztár-bevételi pénztárbizonylatot nyújtott be annak igazolására, hogy az alapító tagok összesen 129.000,-,-Ft készpénzt törzsbetét címén a társaság részére befizettek.
Az elsőfokú bíróság az 1996. május 29-én kelt 5. sorszámú végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy
- H. L. 900.000,-,-Ft-os törzsbetétjénél 871.000,-,-Ft értékű apport szerepelt, a 29.000,-,-Ft különbözetre viszont sem készpénz, sem apport nincs feltüntetve;
- a képviselő nem igazolta a névre szóló részvény esetén az apportot szolgáltató tag tulajdonjogát részvénykönyvi bejegyzéssel;
- a törzsbetét befizetéséről szóló bevételi pénztárbizonylat nem pótolja ennek pénzintézeti igazolását;
- a vagyonmérleg-tervezet 1994. december 31-i, míg a Cégközlönyben 1994. november 30-i állapot jelent meg más adatokkal.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője útján fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, és az átalakulás cégbejegyzését. Arra hivatkozott, hogy
- a társasági szerződés 6. és 7. pontjából megállapítható H. L. alapító tag törzsbetétjében a készpénz összege, ami 29.000,-,-Ft;
- a H. L. által apportált részvényeket a jogutód társaság brókercégen keresztül már eladta. A részvénykönyvi bejegyeztetés tehát a brókercég feladatát képezi;
- a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzésében nem jelölte meg azt, hogy a készpénz befizetésének igazolására csak pénzintézeti igazolás alkalmas, ezért ennek hiánya a képviselő terhére nem róható. A fellebbezéshez mellékelte az OTP Rt. igazolását összesen 129.000,-,-Ft befizetéséről;
- a társaság a Cégközlönyben már az 1994. december 31-i állapotra vonatkozó vagyonmérleg adatait hirdette meg, amit a könyvvizsgáló ellenőrzött.
A jogi képviselő a fellebbezési eljárás alatt csatolta az 1997. október 10-én kelt társasági szerződés kiegészítéséről szóló okiratot, amely rögzíti H. L. 900.000,-,-Ft törzsbetétjének összetételét 871.000,-,-Ft apportban és 29.000,-,-Ft készpénzben.
A fellebbezés megalapozatlan.
A képviselő az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzésében is megjelölt és a bejegyzés iránti kérelmet elutasító végzésben az elutasítás alapjául szolgáló egyik okként meghatározott bejegyzési akadályt, az apport tárgyát képező részvények meghatározását, és a törzsbetétekben lévő pénz és apport értékének a törzstőkével való összhangba hozatalát nem teljesítette. Ez utóbbi kötelezettségét a másodfokú eljárásban a képviselő önként pótolta, a jegyzett tőkében lévő részvények fajta szerinti meghatározása azonban még jelenleg is hiányzik.
Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az apport tárgyát képező részvények milyen típusúak, azok névre vagy bemutatóra szólóak-e. A névre szóló részvények tulajdonjogának igazolásához nem feltétlenül szükséges a részvénykönyvi kivonat, hiszen a névre szóló részvény mint értékpapír jogos birtokosának - ennek folytán tulajdonosának - kell tekinteni azt a személyt, aki a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 1/1965. (I. 24.) IM rendelet 16. §-ának (1) bekezdése szerint a jogát az átruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor is, ha az utolsó átruházás üres (üres forgatmány). A névre szóló részvény átruházása részvénytársasággal szembeni hatályosságának a részvényesi jog gyakorlásának feltétele a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 240. §-ának (2) bekezdése szerint - az új részvényes [illetve az 1996. évi CXI. törvényben (92. §) meghatározott részvényesi meghatalmazott] részvénykönyvi bejegyzése. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a névre szóló részvények apportálása esetén az apportőr tulajdonjogát a cégbejegyzési eljárásban igazolni kellene. A névre szóló részvény apportálása esetén - amennyiben az apportőr tulajdonjoga nem válik kétségessé a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt - a tulajdonjogot sem részvénykönyvi bejegyzéssel, sem más okirattal nem kell igazolni a cégbejegyzési eljárásban. A jelen eljárásban tulajdonjogát kétségessé tevő adat nem merült fel, ezért ebben a részében megalapozatlan az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzése, és az erre alapított elutasítási ok.
A gazdasági társaságok átalakulásának közös szabályai szerint (Gt. 332. §) az átalakulás elhatározását követően az átalakuló társaság átalakulási tervet és vagyonmérleg-tervezetet készít. A Gt. 334. §-a úgy rendelkezik, hogy e törvény alkalmazásában a vagyonmérleg (vagyonmérleg-tervezet) olyan mérleg, amely a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. szerint készített mérlegtől annyiban eltér, hogy az az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értéken, a saját tőkét a 335. § (1) bekezdése szerinti átértékelési különbözettel helyesbített összegben tartalmazza. A Gt. 336. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság legfőbb szerve az átalakulási terv és a vagyonmérleg-tervezet elfogadásával dönt a gazdasági társaság átalakulásáról.
Az átalakuló betéti társaság tagjai 1994. december 18-án az 1994. november 30-i fordulónappal készült vagyonmérleg-tervezet alapján dönthettek a korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásról. Ennek a vagyonmérleg-tervezetnek a legfontosabb adatait a társaság közzé is tette - a Gt. 337. §-ában foglaltak szerint - a Cégközlönyben.
A társaságnál a Gt. 334. §-ának (1) bekezdése szerinti vagyonmérleg-tervezet 1995. január 25-én - 1994. november 31-i fordulónappal - az átalakulási terv pedig 1994. december 21-én készült. A betéti társaság tagjai tehát 1994. december 18-án nem fogadhatták el az 1994. december 21-én készült átalakulási tervet, 1994. december 31-én pedig nem fogadhatták el az 1995. január 25-én készült vagyonmérleg-tervezetet, ami egyébként sem 1994. november 30-ára, hanem 1994. december 31-ére vonatkozik. Az átalakuló társaságnak az 1994. november 30-i fordulónappal készült vagyonmérleg-tervezet szerint kellett volna eljárnia az átalakulás során. Ehelyett a vagyonmérleg-tervezetet 1994. december 31-i időpontra készítette el a társaság.
A vagyonmérleg-tervezetből és az annak mellékletét képező vagyonleltárból az is megállapítható, hogy az átalakuló betéti társaságnál 145.000,-,-Ft készpénz van, ennek ellenére a jogutód társaság 1.000.000,-,-Ft induló vagyonában 129.000,-,-Ft összegű a készpénz, úgy hogy 50.000,-,-Ft készpénz új vagyoni hozzájárulást teljesít a társaságba közös tulajdonú törzsbetét tulajdonosaként belépő Sz.-né O. B. A Gt. 331. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a Gt. VIII. fejezete másként nem rendelkezik, akkor az átalakulás során is alkalmazni kell a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó szabályokat. Ebből pedig az is következik, hogy amennyiben az átalakulási eljárás során a társaságba új tag is belép, akkor neki vagyoni hozzájárulást kell teljesítenie a társaság vagyonába, és e vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét a társasági szerződésben rendezni kell [Gt. 157. § (1) bekezdés, és 21. § (1) bekezdés d) pont]. Az ilyen új tagnak vagy az átalakuló társaság meglévő tagjának esetleges új pénzbeli vagyoni hozzájárulásának befizetését pénzintézeti okirattal kell igazolni a cégbejegyzési eljárásban. A társasági szerződés nem rendelkezik Sz.-né O. B. vagyoni betétje befizetésének módjáról és idejéről. A fellebbezéshez mellékelt pénzintézeti igazolásból az állapítható meg, hogy a jogutód társaság három tagja közül H. L. és H. R. 29 000 és 50.000,-,-Ft-ot, míg Sz.-né O. B. 50.000,-,-Ft-ot fizetett be, a rendelkezésre álló vagyonmérleg és az annak mellékletét képező vagyonleltár azonban a korábbi tagok ezen befizetését nem igazolják.
Az átalakulási terv és a jogutód társaság társasági szerződése nem rögzíti azt, hogy az átalakuló betéti társaság vagyonából a két tagot milyen mértékű vagyon illeti meg, amely vagyon a jogutód korlátolt felelősségű társaságban meglévő törzsbetétjeik részét képezi, és amely vagyon a vagyonmérleg-tervezet (és vagyonleltár) szerint a létrejövő jogutód társaság rendelkezésére áll. Ez alapján lenne meghatározható az, hogy melyik tag milyen további vagyoni hozzájárulást kell teljesítsen, milyen módon és milyen határidőben.
A gazdasági társaságnak az átalakulás időpontjára (1994. december 31.) vonatkozó végleges vagyonmérleget kell készítenie a Gt. 368. §-ának (3) bekezdése alapján a cégbejegyzést követően 90 napon belül, amellyel az átalakuló gazdasági társaság gazdasági tevékenységét lezárja. Ha e vagyonmérleg és a vagyonmérleg-tervezet között pozitív különbözet van, akkor azt a törzstőkén felüli vagyonba kell helyezni, míg negatív különbözet esetén a törzstőke-leszállítás napirendjével a taggyűlést soron kívül össze kell hívni.
A társasági szerződés kötelező tartalmi elemeinek hiánya miatt a képviselő hiánypótlásra történő felhívást nem kapott. A Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja szerint azonban ezek a bejegyzési akadályok nem szüntethetők meg ezen bejegyzési eljárásban, mert az átalakulás folyamatára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a társaság olyan súlyos mértékben sértette meg, amelyek kiküszöbölésére utólag már nincs lehetőség.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntését részben eltérő és azt kiegészítő indokokkal helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.VII.32.941/1996. sz.)