adozona.hu
BH 1999.2.89
BH 1999.2.89
Az osztályfőnöki megbízásra tekintettel folyósított illetménypótlék nem tartozik sem a Kjt.-ben, sem más jogszabályban meghatározott kötelező pótlékok körébe. Az ilyen pótlékkal járó feladat visszavonása nem minősül a kinevezés módosításának, ezért arra a munkáltató egyoldalúan jogosult. Ha azonban a munkáltató a megbízást visszavonó intézkedését írásban megindokolta, jogvita esetén köteles az indokolásban megjelöltek valóságát és okszerűségét bizonyítani [1992. évi XXXIII. tv. 70-75. §-ai, 138/1992. (X. 8.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1984 óta áll tanárként az alperes alkalmazásában. Az igazgató az 1994/95-ös tanévre az osztályfőnöki teendők ellátásával is megbízta.
Az alperes 1996. május 6-án fegyelmi eljárást indított a felperes ellen, 1996. május 9-én pedig az 1996. május 8-i osztályfőnöki órán történtek miatt az osztályfőnöki feladatok ellátása alól azonnali hatállyal, indokolt, írásbeli intézkedéssel felmentette.
A fegyelmi jogkört gyakorló igazgató a vizsgálóbiztos javaslata alapján - fegyelmi eljárás le...
BH 1999.2.89 Az osztályfőnöki megbízásra tekintettel folyósított illetménypótlék nem tartozik sem a Kjt.-ben, sem más jogszabályban meghatározott kötelező pótlékok körébe. Az ilyen pótlékkal járó feladat visszavonása nem minősül a kinevezés módosításának, ezért arra a munkáltató egyoldalúan jogosult. Ha azonban a munkáltató a megbízást visszavonó intézkedését írásban megindokolta, jogvita esetén köteles az indokolásban megjelöltek valóságát és okszerűségét bizonyítani [1992. évi XXXIII. tv. 70-75. §-ai, 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 15. § (2) bek.].
A felperes 1984 óta áll tanárként az alperes alkalmazásában. Az igazgató az 1994/95-ös tanévre az osztályfőnöki teendők ellátásával is megbízta.Az alperes 1996. május 6-án fegyelmi eljárást indított a felperes ellen, 1996. május 9-én pedig az 1996. május 8-i osztályfőnöki órán történtek miatt az osztályfőnöki feladatok ellátása alól azonnali hatállyal, indokolt, írásbeli intézkedéssel felmentette.
A fegyelmi jogkört gyakorló igazgató a vizsgálóbiztos javaslata alapján - fegyelmi eljárás lefolytatásának mellőzésével - az 1996. június 4-én kelt fegyelmi határozattal "megrovás" fegyelmi büntetést szabott ki.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében egyrészt a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését, másrészt az osztályfőnöki megbízást visszavonó intézkedés hatályon kívül helyezését és ennek kapcsán az elmaradt, havi 2.000 Ft osztályfőnöki pótléka megfizetését kérte. Tagadta a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését. Az osztályfőnöki megbízás alól történő felmentésére pedig szerinte csak fegyelmi büntetésként kerülhetett volna sor. Az intézkedés indokolásának valóságát is vitatta.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével részben helyt adott a keresetnek. A fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan elutasította a keresetet.
Megállapította, hogy a fegyelmi büntetés kiszabására a Kjt. 46. §-ának (8) bekezdése alapján került sor, ezért az jogellenes.
Az osztályfőnöki megbízás visszavonása ezzel szemben jogszerű volt. A felperes nem minősül vezetőnek, ezért a részére adott osztályfőnöki megbízás elfogadását nem kellett írásba foglalni. Ez azt támasztja alá, hogy ez a megbízás a munkáltató egyoldalú intézkedésén alapul.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt. Az alperes az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, a felperes az elutasított kérelme tekintetében kérte az ítélet részben történő megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy az osztályfőnöki leváltása az Mt. 4. §-ába ütközik, annak indoka valótlan és nem bizonyított.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A jogerős ítélet elutasító rendelkezése ellen - a fellebbezése indokaival - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az alperes joggal való visszaélést követett el a leváltásával, ezért törvénysértő az erre vonatkozó döntés. Az ítélet egyben megalapozatlan, mert a bíróság a megbízásból való felmentés indokai nem vizsgálta, nem kívánta meg azok bizonyítását.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos:
Az osztályfőnöki megbízásra tekintettel folyósított illetménypótlék nem tartozik sem a Kjt. 70-75. §-aiban, sem a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelező pótlékok körébe. Az ilyen pótlékkal járó feladat visszavonása nem minősül a kinevezés módosításának, ezért arra a munkáltató egyoldalúan jogosult.
A jogerős ítéletnek az ezzel egyező megállapítása magában véve helytálló.
Az eljárt bíróságok azonban figyelmen kívül hagyták azt a körülményt, hogy az alperes az osztályfőnöki megbízást visszavonó intézkedését írásban megindokolta. Amennyiben a munkáltató indokolási kötelezettséggel nem tartozik, de azt mégis megteszi, jogvita esetén értelemszerűen köteles az indokolásában megjelöltek valóságát és okszerűségét bizonyítani. A felperes a perben vitatta az intézkedés indokait, valamint azt, hogy az alperes a munkáltatói jogát a rendeltetésének megfelelően gyakorolta. A bíróság ezt nem vizsgálta, és ennek okát az ítélet indokolásában nem fejtette ki. Az ítélet ezért e körben megalapozatlan. Az új eljárás során a munkaügyi bíróságnak meg kell vizsgálnia az osztályfőnöki megbízás alól történt felmentés indokait azzal, hogy azok valóságát az alperesnek kell bizonyítania.
A Legfelsőbb Bíróság a határozatát a Pp. 275/A. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján hozta meg.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli.
A további felülvizsgálatot a Pp. 271. §-ának (2) bekezdése zárja ki. (Legf. Bír. Mfv.II.10.820/1997. sz.)