adozona.hu
BH 1999.1.39
BH 1999.1.39
Az egyetemi tanár a jogszabály értelmében 1994. január 1-jétől az A 1. fokozat 300-500%-áig terjedő illetménypótlékban részesül. Ez azt jelenti, hogy az A 1. fokozat 300%-a az illetménypótlék kötelező alsó határa [15/1992. (XI. 12.) MKM r. 10. § c) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1993. november 2-án az 1992. szeptember 1-jei hatályú átsorolásában havi 10.200 forint illetménypótlékot állapított meg az egyetemi tanár felperesnek.
A felperes a sikertelen egyeztetést követően előterjesztett keresetlevelében 465.600 forint illetménypótlék és annak kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra utalt, hogy a 15/1992. (XI. 12.) MKM rendeletet módosító 10/1993. (XI. 19.) MKM rendelet 10. §-ának c) pontja szerint az egyetemi tanárt az A 1. fizetési fokozat...
A felperes a sikertelen egyeztetést követően előterjesztett keresetlevelében 465.600 forint illetménypótlék és annak kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra utalt, hogy a 15/1992. (XI. 12.) MKM rendeletet módosító 10/1993. (XI. 19.) MKM rendelet 10. §-ának c) pontja szerint az egyetemi tanárt az A 1. fizetési fokozat 300-500%-a illeti meg illetménypótlékként. Azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben a közalkalmazottat a módosítást megelőzően illetménypótlékban részesítették, az illetménypótlék alsó határát kell irányadónak tekinteni.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet 10. §-a szerint az egyetemi tanárt az illetménypótlék az A 1. fokozat 100%-a mértékéig illette meg, amely 1994. január 1-jéig a pótlék felső határa volt. Az 1993. december 1-jén hatályba lépett 10/1993. (XI. 19.) MKM rendelet értelmében a felsőoktatás egyes oktatói illetménypótlékban részesülhetnek, amely egyetemi tanár esetében az A 1. fokozat 300-500%-a lehet. Ez azonban nem kötelező, minthogy a jogszabály csak felsorolja azokat a munkaköröket, amelyekben az oktatók illetménypótlékban részesülhetnek.
Az alperes tehát mérlegelési jogkörében eljárva, a módosítás előtti kötelező pótlék összegét folyósítja változatlanul.
A felperes a fellebbezésében 1993. december 1-jétől 1996. április 30-ig terjedő időre 424.000 forint illetménypótlék, valamint a kamatai megállapítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a módosított MKM rendelet kötelező jelleggel határozta meg az illetménypótlék mértékét.
A másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és kötelezte az alperest 424.200 forint illetménypótlék-különbözet és annak 20%-os kamata, valamint 30.000 forint perköltség megfizetésére.
Ítéletében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a helytállóan megállapított tényállásból helytelen jogi következtetésre jutott. A másodfokú bíróság értelmezése szerint az ügyben előterjesztett igény tekintetében a 10/1993. (XI. 19.) MKM rendelettel módosított 15/1992 (XI. 12) MKM rendelet 10. §-át a Kjt. 75. §-ával együttesen kell alkalmazni. A jogalkotó elhatározása szerint a felsőoktatásban az oktatóknak illetménypótlékra alanyi joguk van. Az illetménypótlék mértéke tekintetében pedig az a helytálló értelmezés, hogy a munkáltató csak az A 1. fokozat 300-500%-a tekintetében illeti meg mérlegelési jogkör, ezáltal a felperes a 300%-os pótlékra szerzett jogosultságot.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra utalt, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan értelmezte az illetménypótlékra vonatkozó rendelkezéseket, ezért a jogszabálysértő másodfokú határozat helyett a jogszabálynak megfelelő ítélet hozatalát kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A 10/1993. (XI. 19.) MKM rendelettel módosított 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet 10. §-ának c) pontja értelmében az egyetemi tanár 1994. január 1-jétől az A 1. fokozat 300-500%-áig terjedő illetménypótlékban részesül. Ez azt jelenti, hogy az A 1. fokozat 300%-a az illetménypótlék kötelező alsó határa. A munkáltatót a döntési jogkör a 300 és 500% között illeti meg. A másodfokú bíróság ítélete tehát jogszabályszerű volt.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében azon túl, hogy konkrét kérelmet nem terjesztett elő - mert "szíveskedjék új határozatot hozni" petitum nem minősül annak - nem jelölte meg, hogy milyen okból tartja jogszabályellenesnek a másodfokú bíróság ítéletét. Ezért a felülvizsgálati kérelem ez okból sem alkalmas a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére.
A perköltség viselése a pervesztesség következménye.
(Legf. Bír. Mfv.II.10 777/1997. sz.)