adozona.hu
BH 1998.9.454
BH 1998.9.454
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerveknek nem csupán önkormányzati és hatósági feladataik vannak, hanem a saját szervezetüket érintő funkcionális tevékenységet is ellátnak. Az ilyen feladatkörben ügydöntő, illetve érdemi munkát végző személy köztisztviselő [1992. évi XXIII. tv. 1. § (3) bek.,* 7. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1990. január 1. napjától a megyei közgyűlés egyesített egészségügyi intézményénél üzemorvosként dolgozott. 1995. március 27-től 1996. január 31-ig keresőképtelen beteg volt, március 19. napjától végzett munkát.
A megyei önkormányzat alperes közgyűlése a felperes keresőképtelensége alatt, 1995. október 31. napjával jogutód nélkül megszüntette a felperes munkáltatóját. A megszüntetést megelőzően a munkáltatója értesítette a felperest, hogy a közalkalmazotti jogviszonya 1995. október...
BH 1998.9.454 A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerveknek nem csupán önkormányzati és hatósági feladataik vannak, hanem a saját szervezetüket érintő funkcionális tevékenységet is ellátnak. Az ilyen feladatkörben ügydöntő, illetve érdemi munkát végző személy köztisztviselő [1992. évi XXIII. tv. 1. § (3) bek.,* 7. § (5) bek.].
A felperes 1990. január 1. napjától a megyei közgyűlés egyesített egészségügyi intézményénél üzemorvosként dolgozott. 1995. március 27-től 1996. január 31-ig keresőképtelen beteg volt, március 19. napjától végzett munkát.A megyei önkormányzat alperes közgyűlése a felperes keresőképtelensége alatt, 1995. október 31. napjával jogutód nélkül megszüntette a felperes munkáltatóját. A megszüntetést megelőzően a munkáltatója értesítette a felperest, hogy a közalkalmazotti jogviszonya 1995. október 31. napjával áthelyezéssel megszűnik, mert másnaptól az alpereshez kerül. Az alperes közgyűlésének elnöke aláírásra elküldte a felperesnek a kinevezési okiratot. Az okiraton jól láthatóan munkáltatóként a megyei önkormányzat hivatala szerepelt, de a hivatal szót később átfestették.
A felperes a kinevezését, aminek értelmében az alperes foglalkozás-egészségügyi szolgálatához orvos munkakörbe nevezték ki közalkalmazottként, havi 42.500,-Ft illetménnyel, aláírva visszaküldte. A felperest ezt követően az alperes több alkalommal közalkalmazottként átsorolta, és az illetményét az "F" fizetési osztály megfelelő fizetési fokozata alapján állapította meg.
A felperes jogviszonyát az alperes 1996. december 31. napjával megszüntette.
A felperes a keresetében köztisztviselői jogviszonyba történő átsorolását, elmaradt juttatásainak a megfizetését, valamint a munkájához szükséges és a jogszabályban előírt feltételek biztosítását kérte. Visszakövetelte a tévesen kifizetett munkabér fejében levont összeget is.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Kifejtette, hogy a felperes korábbi munkáltatója megszűnt, az alpereshez került áthelyezéssel, az alperes azonban nem tartozik az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) hatálya alá, de nem is önkormányzati költségvetési szerv. A felperes emiatt nem lehet köztisztviselő, az általa igényelt juttatások azonban csak a köztisztviselőket illetik meg. A foglalkoztatás-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges feltételeket az ÁNTSZ ellenőrzi, emiatt ezt nem követelheti a perben.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. A megyei bíróság szerint a felperes a Ktv. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében akkor sem lehetett volna köztisztviselő, ha az alperes hivatalához nevezik ki, mivel a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátása nem szerepel a hivatal feladat- és hatáskörében. A felperes keresete az alperessel szemben egyébként sem lenne teljesíthető, mert nem a hivatal ellen indított keresetet. Nem tartotta alaposnak a felperes fellebbezését a tévesen kifizetett és a felperes által önként visszafizetett illetménnyel kapcsolatban sem.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy az alperes közgyűlésének határozata szerint a foglalkozás-egészségügyi feladatot a hivatal keretében kellett ellátni. A Ktv. 5. §-a szerint a közszolgálati jogviszony - többek között - az önkormányzat és a nevében foglalkoztatott köztisztviselő között munkavégzés céljából létesített jogviszony, emiatt közömbös, hogy az alperessel vagy annak hivatalával állt-e jogviszonyban. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében a foglalkozás-egészségügyi feladatot, amelynek keretében a felperes érdemi munkát végez, a hivatalnak kell ellátnia.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Elöljáróban mutat rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felülvizsgálati kérelem - a tartalma szerint - a jogerős ítéletet kizárólag a közszolgálati jogviszonyba sorolással, és az ahhoz kapcsolódó juttatásokkal összefüggésben támadta, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálatot erre a körre korlátozta.
Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy az alperes nem tartozik sem a Ktv., sem az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) hatálya alá, ezért, ha a felperes az önkormányzattal állt munkavégzési viszonyban, az sem közalkalmazotti, sem közszolgálati jogviszony nem lehetett. A becsatolt bizonyítékok alapján azonban arra kell következtetni, hogy a felperesnek valójában nem az alperes volt a munkáltatója.
Az alperes jogutód nélkül szüntette meg azt a költségvetési szervet, amelynél a felperes 1995. október 31. napjáig közalkalmazotti jogviszonyban állt. A munkáltató megszűnésekor a felperes nem kapott végkielégítést, mivel az akkori munkáltatója jogviszonyát áthelyezéssel kívánta megszüntetni. Az alpereshez azonban nem lehetett a felperest áthelyezni, mivel a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a közalkalmazott nem helyezhető át munkaviszonyba, az alperessel pedig más jogviszony nem létesíthető.
A felperest valójában nem az alpereshez helyezték át, illetve kellett áthelyezni, hanem az alperes hivatalához. Erre utal a kinevezésen a munkáltató nevének ismeretlen időben történt kijavítása, úgyszintén a hivatalt vezető főjegyző munkáltatói jogkör gyakorlása a tévesen kifizetett munkabérrel kapcsolatban, valamint az alperes közgyűlésének határozata a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátását illetően. A munkavédelmi törvényből következően valamennyi munkáltatót terhelő feladat megoldásával az alperes közgyűlésének szociális és egészségügyi bizottsága több esetben foglalkozott. Az ülések jegyzőkönyveiből is az tűnik ki, hogy a költségvetési előnyök és a dolgozók érdeke miatt a hivatalon belül is működött a szolgálat, amit a felperes látott el a keresőképessé válása után.
Téves a megyei bíróságnak az az álláspontja is, hogy a felperes a munkaköri feladatából következően nem lehetett köztisztviselő. A Ktv. hatálya alá tartozó szerveknek nem csupán önkormányzati és hatósági feladataik vannak, hanem a saját szervezetüket érintő, ún. funkcionális feladataik is, így személyzeti, munkaügyi, gazdálkodási stb. Ezek akkor is a szerv feladatát képezik, ha erről jogszabály vagy szervezeti-működési szabályzat külön nem rendelkezik. Az ilyen feladatkörben ügydöntő, illetve érdemi munkát végző személy a Ktv. 1. §-ának a perbeli időszakban hatályban volt (3) bekezdése szerint köztisztviselő. Ezt támasztja alá a Ktv. 7. §-ának (5) bekezdése is, amely megkülönbözteti a törvény hatálya alá tartozó szerv alaptevékenységét az ezenkívüli feladatoktól. Az előbbibe a jogszabály vagy a miniszter által meghatározott hatásköri feladatok tartoznak, azonban az ide nem sorolható feladatokat ellátók is köztisztviselőnek minősülnek, amennyiben ügydöntő vagy érdemi munkát végeznek. A felperes ennek megfelelően köztisztviselő, mivel a munkája nyilvánvalóan nem ügyviteli vagy fizikai.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A§-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálattal érintett részében - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a Pp. 64. §-ának (2) bekezdése alapján módot kell adni a felperesnek, hogy megjelölje azt a szervet, amellyel szemben az igénye érvényesíthető.
A Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati eljárási költségét csak megállapította, annak viseléséről a pernyertesség alapján kell dönteni.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.558/1997. sz.)