adozona.hu
BH 1998.9.438
BH 1998.9.438
I. Ha a korlátolt felelősségű társaság tagjai között olyan kiskorúak is vannak, akik felett a szülői felügyeletet a társaság más tagjai látják el, a közöttük lehetséges érdekellentétnek a gyámhatóság útján való tisztázása nélkül a cégbejegyzési kérelem nem teljesíthető [1952. évi IV. tv. 70. §, 71. § (2) bek., 79. § (1)-(2) bek., 82. § (1) bek., 86. § (3) bek., 87. § (1)-(2) bek., Ptk. 225. § (1) és (4) bek., Ptké. 43. § (1) bek.]. II. A társasági szerződésben egyedileg megjelölt ingóságok (gépek, berendezé
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ö-D. Kft.-t Sz. M., valamint a kiskorú O. Z. (született: 1985. május 2.) és a kiskorú Sz. B. (született: 1990. december 17.) alapították az 1994. december 22-én kelt társasági szerződéssel. Kiskorú O. Z. Sz.-né K. E., a kiskorú Sz. B. pedig Sz. M. és Sz.-né K. E. szülői felügyelete alatt áll. Sz. M. alapító tag és Sz.-né K. E. házastársak. A társasági szerződést a kiskorú alapító tagok képviseletében Sz.-né K. E. törvényes képviselő írta alá. A társasági szerződés 3. pontja szerint a társa...
A cég bejegyzése iránti kérelmet a társaság a jogi képviselője útján nyújtotta be a cégbíróságnál. A kérelemhez a képviselő a társasági szerződés két példányát csatolta, amelyből az egyik példányt Sz. M. alapító tag nem írta alá.
Az elsőfokú bíróság a hiánypótlási eljárás lefolytatását követően a társaságot az 1995. február 9-én kelt végzésével a kérelemben foglaltak szerint a cégnyilvántartásba bejegyezte.
A végzés ellen az ügyész fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte.
Fellebbezésében a következőkre hivatkozott:
a) A szülői felügyelet alatt álló kiskorút az együtt élő szülők általában együttesen képviselik. A többször módosított 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 86. §-ának (3) bekezdése pedig az együttes szülői felügyelet fennállása esetében lehetővé teszi, hogy a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - meghatalmazást adjanak egymásnak, amely szerint a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik nevében is gyakorolja. A Csjt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, melyben ő maga vagy házastársa a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel. A (2) bekezdés ennek megfelelően a gyámhatóságot jogosítja fel arra, hogy egyes vagyoni ügyekben vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülőktől a törvényes képviselet jogát megvonja, ha a szülő részéről a képviseleti jogkör nem megfelelő gyakorlásának gyanúja merülne fel. A Ptk. 225. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. A Ptk. 43. §-ának (1) bekezdése szerint a gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van. Az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelmet anélkül teljesítette, hogy a kiskorú tagok és a nagykorú tag, valamint a kiskorúak törvényes képviselője közötti esetleges érdekellentétet vagy az így előállott jogi helyzetet megkísérelte volna tisztázni.
b) A társasági szerződés 5. pontja az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 7. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, mert a gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet az a cégbíróság látja el, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. A társaság székhelye a Pest Megyei Bíróság mint cégbíróság illetékességi területén van, ezért a törvényességi felügyeletet nem láthatja el a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság.
c) A társasági szerződés nem tartalmazza a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 21. §-a (1) bekezdésének
d) pontjában meghatározott tartalmi elemek közül az apport rendelkezésre bocsátásának módját. Emellett a társasági szerződésnek az apport tárgyát képező ingóságokat egyedileg azonosítható módon kellett volna meghatároznia, a gépek, műszaki árucikkek esetén gyári, illetve gyártási szám feltüntetésével.
d) A társasági szerződés 10. pontja feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, a társasági szerződés azonban - a Gt. 168. §-ának (1) bekezdésében foglaltak ellenére - nem határozza meg a pótbefizetés legmagasabb összegét.
e) A társasági szerződés 13.4 alpontja a szavazati jog mértékét meghatározza, azt azonban indokolt lenne kiegészíteni a "már szolgáltatott" kitétellel a Gt. 187. §-ának (1) bekezdése értelmében.
f) Az 1995. január 9-én benyújtott tagjegyzék a Gt. 201. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak ellenére nem tartalmazza a társasági szerződésnek a pótbefizetésre vonatkozó rendelkezését.
A társaság képviselője a fellebbezésben foglaltakra a következő észrevételt tette:
a) A Csjt. 87. §-ának (1) és (2) bekezdéséből egyáltalán nem következik az, hogy ha a kiskorú egy vállalkozásban társa szüleinek, akkor közöttük érdekellentét lép fel. A felek érdekeltsége ebben az esetben nem ellenkező, hanem azonos. Eseti gondnok kirendelésére csak akkor van szükség, amikor konkrét érdekütközés következik be. Jogilag sem elfogadható, hogy a szülőkkel szemben gyermekeiket idegen személy (eseti gondnok) képviselje. Kiskorú O. Z.-nek bírói ítélet folytán egyedül Sz.-né K. E. a törvényes képviselője. Kiskorú Sz. B., Sz. M. és Sz.-né K. E. szülői felügyelete alatt áll. A társasági szerződést Sz. M.-nek mint törvényes képviselőnek is valóban alá kellett volna írnia.
b) A törvényességi felügyeletre illetékes bíróságnál elírás történt a társasági szerződésben.
c) A társasági szerződés 9. pontjára vonatkozó fellebbezést nem kifogásolja, bár senki előtt nem volt kétséges, hogy az apportban szereplő tárgyak a kft. tulajdonába kerülnek. Az ipari tömegtermelés körülményei között meglehetősen bonyolult és körülményes feltétel a gépek gyártási számának feltüntetése, sokszor ugyanis az egyébként értékes berendezéseknél sem alkalmaznak a gyártók egyedi sorszámozást. Ha a társasági szerződésben gyártási számot, szériaszámot vagy más azonosító számot kötelező lenne feltüntetni, akkor csak "az apportlistát készítők fantáziája szabhat határt a gyári számok alkotásának".
d) A társasági szerződés 10. pontjának pótbefizetésre vonatkozó rendelkezése a kifogásolt hiányok tekintetében utóbb, társaságiszerződés-módosításban kiegészíthető.
e) A társasági szerződés 13.4 alpontjának a szavazati jog mértékére vonatkozó szabályozásában indokolatlan a "már szolgáltatott" kitétel rögzítése, ugyanis az alapító tagok a vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották, amelynek megtörténtét a cégbejegyzési eljárásban igazolták is.
f) A tagjegyzék a társasági szerződés pótbefizetésre vonatkozó rendelkezését hiánytalanul tartalmazza, azon csak a Gt. 201. §-ára történő hivatkozás helyett elírás miatt szerepel a Gt. 20. §-a.
A fellebbezés csak részben megalapozott.
A Csjt. 70. §-a értelmében a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A Csjt. 71. §-ának (2) bekezdése szerint a szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét foglalja magában. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A Csjt. 79. §-ának (1) bekezdése szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely nincs kivéve a kezelésük alól. A Csjt. 82. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a szülők gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint, ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. A Csjt. 79. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi azt is, hogy - ha a körülmények szerint a gyermek érdekében előnyösebb - a gyámhatóság a gyermek vagyonának kezelésére az egyik szülőt jelölje ki. A döntésnél a szülők megállapodását figyelembe kell venni. E szabálytól eltekintve az együtt élő szülők kötelezettségeiket együttesen teljesítik. A Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése pedig az együttes felügyelet fennállása esetében is lehetővé teszi, hogy a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adjanak egymásnak, amely szerint a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik nevében is gyakorolja.
A törvényalkotó számolt azokkal az esetekkel is, amikor a szülő és a gyermek között érdekellentét keletkezhet. Ezért a Csjt. a 87. §-ának (1) bekezdésében kimondja, hogy a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel. A (2) bekezdés ennek megfelelően a gyámhatóságot feljogosítja arra, hogy egyes vagyoni ügyekben vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülőtől a törvényes képviselet jogát megvonja, ha a szülő részéről nem megfelelő képviseleti jogkör gyakorlásának gyanúja merülne fel. A kiskorú természetesen ez esetben sem maradhat képviselet nélkül.
A Ptk. 225. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. A (4) bekezdés előírja, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelynek ellátására eseti gondnokot rendeltek. Konkrét ügyben vagy ügyekre nézve a törvényes képviselet jogának az elvonása és az eseti gondnok kirendelése a gyámhatóság feladata. A Ptké. 43. §-ának (1) bekezdése szerint a gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van.
A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet tételesen felsorolja, hogy a bejegyzési kérelemhez milyen okiratokat kell mellékelni. A Ctvr. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróság az adatok, jogok, illetve tények bejegyzéséről a benyújtott okiratok alapján dönt, de további okirat csatolására vagy bemutatására felhívhatja a céget, ha az a bejegyzendő adat, tény vagy jog igazolásához szükséges.
Az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelmet anélkül teljesítette, hogy a kiskorú tagok és a törvényes képviselő tag közötti esetleges érdekellentétek vagy az így előállított jogi helyzetek tisztázását megkísérelte volna. A cselekvőképtelen kiskorú és a törvényes képviselő tag között esetleg felmerülő ellentét a fentiek szerint feloldható, de hogy az érdekellentét reális veszélye fennáll-e vagy sem, szükség van-e a gyámhatóság közreműködésére vagy sem, a gyámhatóság döntési körébe tartozó kérdés. Az ezzel kapcsolatos gyámhatósági eljárás lefolytatása után lett volna abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy megnyugtató módon állást foglaljon abban a kérdésben: a társasági szerződés érvényes megkötéséhez szükség van-e eseti gondnok közreműködésére. A Legfelsőbb Bíróság a Gfv.X. 30.406/1994/3. sz. végzésével felülvizsgálati ügyben már ezzel azonos tartalmú határozatot hozott.
A társasági szerződés 5. pontjának rendelkezése a Ctvr. 7. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, ezen jogszabály szerint ugyanis a Pest megyei székhelyű cég felett a törvényességi felügyeletet a Pest Megyei Bíróság mint cégbíróság látja el.
A társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a Gt. 21. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározottak értelmében a társasági vagyon rendelkezésre bocsátásának módja. A társasági vagyon tárgyait a társasági szerződésben kell meghatározni, mégpedig úgy, hogy abból megállapítható legyen: azok megfelelnek-e a Gt. 22. §-ának (2) bekezdésében és a 161. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, az apporttal szemben támasztott jogszabályi követelménynek. Ha az apport tárgyai egyedileg ugyan meghatározva, de más azonosító (gyártmányszám, típus stb.) megjelölése nélkül kerülnek a társaságot létesítő okiratba, ez még nem eredményezi a társasági szerződés semmisségét. A társasági szerződésben ugyanis csak olyan ingóságoknál indokolt azonosító szám vagy jel feltüntetése, amely ingóságokról valamely hatóság nyilvántartást vezet (pl. gépjármű-nyilvántartás, vámnyilvántartás stb.). Ezek hiánya azonban nem eredményezi a társasági szerződés semmisségét, hanem a cégbíróságtól független hatósági eljárásban az ügyintézést nehezítheti. Ha a társasági szerződés kötelező tartalmi elemei közül az apport tárgyai külön okiratban kerülnek meghatározásra, akkor valamennyi okiratnak meg kell felelnie alakilag a Gt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek (valamennyi tag aláírása és ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés). A társasági szerződés jelen esetben az apport tárgyait nem tartalmazza, az apportlistát pedig nem írták alá az alapítók, illetve képviselőik, emiatt az érvénytelen.
A Gt. 157. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a társasági szerződés szükségképpeni kötelező tartalmi eleme a taggyűlés pótbefizetés előírására történő feljogosítása. Ebben az esetben a Gt. 168. §-ának (1) bekezdése értelmében a társasági szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget is, amelynek befizetésére a tag kötelezhető. A jelen esetben a társasági szerződés ezen utóbbi tartalmi követelménynek nem felel meg.
A Gt. 187. §-ának (1) bekezdése értelmében a társasági szerződés csak akkor semmis, ha az úgy rendelkezik, hogy a már szolgáltatott 100 000,-Ft értékű törzsbetét után sem illeti meg valamennyi tagot legalább egy szavazat. A társasági szerződés jogszabályszerűen mehatározza a tagokat megillető szavazati jog mértékét. A cégiratokhoz 1995. január 9-én csatolt tagjegyzék pedig a Gt. 201. §-ának (2) bekezdésében meghatározott valamennyi tartalmi elemet tartalmazza. Ez utóbbi esetekben tehát a fellebbezés nem alapos, de a korábbi ismertetett jogsérelmek miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak a bejegyzést kérőt - a fent meghatározott semmisségi okok megszüntetésével - érvényes társasági szerződés 3 eredeti (ebből legfeljebb kettő hiteles másolati) példányának benyújtására és az annak alapján elkészített más okirati mellékletek (pl. tagjegyzék, ügyvezetői nyilatkozat az apport rendelkezésre bocsátásáról, az ügyvezető vezető tisztségviselői elfogadó nyilatkozata) csatolására kell felszólítania, amelynek eredményétől függően hozhat megalapozottan újabb határozatot. A bejegyzési eljárásban nem mellőzhető a gyámhatóság állásfoglalásának kérelmező általi beszerzése sem. (Legf. Bír. Cgf.VII. 31.289/1995. sz.)