adozona.hu
BH 1998.6.286
BH 1998.6.286
Külföldi bíróság joghatóságának kikötése a szerződésben [1979. évi 13. tvr. 62. §, 1988. évi VI. tv. 4. § (6) bek., 1988. évi XXIV. tv. 38. §, Ptk. 205. § (1)-(2) bek., 207. §, Pp. 130. § (1) bek. a) pont, 157. § a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a pert megszüntető végzésének indokolásában kifejtette, hogy a felperes az 1992. május 7. napján kötött szerződésben elvállalta a külföldi társaságnak minősülő alperes üzemcsarnokának, valamint az ahhoz tartozó külső létesítmények megépítését. A szerződés 24. pontjában a felek a vitás kérdések rendezésére a Zürichi Kereskedelmi Kamara választottbíróságát "ismerték el". A választott bírósági szerződés folytán magyar bíróságnak nincs joghatósága, ezért a pert a Pp. 157. §-án...
BH 1998.6.286 Külföldi bíróság joghatóságának kikötése a szerződésben [1979. évi 13. tvr. 62. §, 1988. évi VI. tv. 4. § (6) bek., 1988. évi XXIV. tv. 38. §, Ptk. 205. § (1)-(2) bek., 207. §, Pp. 130. § (1) bek. a) pont, 157. § a) pont].
Az elsőfokú bíróság a pert megszüntető végzésének indokolásában kifejtette, hogy a felperes az 1992. május 7. napján kötött szerződésben elvállalta a külföldi társaságnak minősülő alperes üzemcsarnokának, valamint az ahhoz tartozó külső létesítmények megépítését. A szerződés 24. pontjában a felek a vitás kérdések rendezésére a Zürichi Kereskedelmi Kamara választottbíróságát "ismerték el". A választott bírósági szerződés folytán magyar bíróságnak nincs joghatósága, ezért a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - utalással a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a) pontjára - a per megszüntetéséről rendelkezett.A végzés ellen - annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a per tárgyalására és új határozat hozatalára való utasítása végett - a felperes fellebbezett. Megismételte azt a perbeli előadását, amely szerint az alperes magyarországi székhellyel rendelkező belföldi jogi személy, s csupán a vám-, deviza- és kereskedelmi jogszabályok alkalmazása tekintetében minősül külföldinek. A jogvitában tehát - figyelembe véve a szerződés tartalmát is - nincs külföldi elem, tévedett tehát a bíróság, amikor a pert joghatósága hiányára alapítottan megszüntette. Előadta továbbá, hogy a szerződés hiteles magyar és német nyelvű változata 24. pontjának tartalma eltérő. A magyar változatban a felek "a szerződésből fakadó vitás kérdések rendezésére a Zürichi Kereskedelmi Kamara választottbíróságát ismerik el", míg a szerződés német nyelvű szövegezése szerint: a Zürichi Kereskedelmi Kamara által kijelölt bíróság jár el azzal, hogy a jogviták rendes bíróság elé tartoznak. A megállapodás magyar és német nyelvű szövegezésében fennálló alapvető ellentmondás miatt pedig - megítélése szerint - a szerződés 24. pontjában foglalt rendelkezés érvénytelen, így a jogvita elbírálása magyar bíróság joghatósága alá tartozik.
Az alperes az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 4. §-ának (6) bekezdése szerint a törvény alkalmazásában külföldi az, akit (amit) a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak. Az elsőfokú bíróság által is felhívott 1988. évi XXIV. törvény 38. §-a értelmében pedig a vámszabad területi társaság a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából külföldinek minősül.
A most említett jogszabályok alapján tehát az alperes személyében rejlő külföldi elemre tekintettel a felek a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 62. §-a alkalmazásával külföldi rendes vagy választottbíróság joghatóságát kiköthették.
Nem vizsgálta azonban az elsőfokú bíróság a külföldi bíróság joghatósága kikötésének érvényességét, ezért megalapozatlan végzését a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A továbbiakban az elsőfokú bíróságnak fel kell hívnia a feleket a szerződés eredeti példánya mind német, mind magyar nyelvű változatának és a német nyelvű változat hiteles fordításának csatolására. Abban az esetben, ha a szerződés 24. pontjának szövegezése - miként azt fellebbezésében a felperes állítja - valóban eltérő, állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy ez az eltérés - a felek szerződéskötésénél eljárt képviselőinek meghallgatását követően - a szerződés értelmezésével (Ptk. 207. §) feloldható-e, illetőleg a változatok eltérése lényeges kérdésekben (ide értve a külföldi bíróság megjelölésének határozottságát is) olyan mértékű-e, amelynek következtében a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításáról [Ptk. 205. § (1)-(2) bekezdés] már nem lehet szó. Ha a felek meghatározott külföldi rendes, illetőleg választottbíróság joghatóságának kikötésére irányuló akarata az írásba foglalt szerződésből is következően megállapítható, a pert - a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a) pontjára utalással - a Pp. 157. §-ának pontja alapján meg kell szüntetni, míg ellenkező esetben a pert az elsőfokú bíróságnak érdemben kell tárgyalnia.
(Legf. Bír. Pf.VI.23.888/1997. sz.)