adozona.hu
BH 1998.3.113
BH 1998.3.113
A katona által ellátott konyhai kisegítő szolgálat nem tartozik az olyan egyéb készenléti szolgálatok körébe, amely szabályainak megszegése megalapozná a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményét [Btk. 348. § (1) bek., 22/1997. (X. 3.) HM r. 102. § c) pont, 6/1987. (X. 15.) HM r. 401/C. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság katonai tanácsa a honvéd vádlottat 2 rb. szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 10 napi fogházbüntetésre ítélte, amelyet katonai fogdában rendelt végrehajtani. A vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
A bíróság tényként azt állapította meg, hogy a honvéd vádlottat 1997. március 9-én konyhai kisegítő szolgálatra, valamint március 6-tól 12-ig kiértesítő szolgálatra vezényelték. Március 9-én 1...
BH 1998.3.113 A katona által ellátott konyhai kisegítő szolgálat nem tartozik az olyan egyéb készenléti szolgálatok körébe, amely szabályainak megszegése megalapozná a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményét [Btk. 348. § (1) bek., 22/1997. (X. 3.) HM r. 102. § c) pont, 6/1987. (X. 15.) HM r. 401/C. §].
A megyei bíróság katonai tanácsa a honvéd vádlottat 2 rb. szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 10 napi fogházbüntetésre ítélte, amelyet katonai fogdában rendelt végrehajtani. A vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.A bíróság tényként azt állapította meg, hogy a honvéd vádlottat 1997. március 9-én konyhai kisegítő szolgálatra, valamint március 6-tól 12-ig kiértesítő szolgálatra vezényelték. Március 9-én 10 órakor konyhai szolgálati helyét engedély nélkül elhagyta, szeszes italt fogyasztott, majd a laktanya területén elaludt, és kb. 22 órakor tért vissza alegységéhez.
A Legfelsőbb Bíróság az ügyész által súlyosításért, a vádlott és védője által pedig enyhítésért bejelentett fellebbezések alapján bírálta felül az elsőfokú ítéletet. Ennek eredményeképpen megállapította, hogy a katonai tanács ítéletének a tényállása megalapozott.
Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság részben tévesen vont következtetést a vádlott bűnösségére.
A katonai tanács azért állapított meg 2 rb. szolgálatban kötelességszegés vétségét a honvéd terhére, mert 1997. március 9-én megszegte a konyhai kisegítő szolgálatra, valamint a kiértesítő szolgálatra előírt kötelmeit, amikor a laktanya területén leittasodott és elaludt. Kötelességszegésként volt terhére megállapítva az is, hogy a konyhai kisegítő szolgálati helyét engedély nélkül elhagyta.
A Btk. 348. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgálati bűncselekményt az valósítja meg, aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. Az őr- és ügyeleti szolgálatokat a szolgálati szabályzat tartalmazza, a reájuk vonatkozó kötelezettségek pontos felsorolásával együtt. Az ügyeleti szolgálatokat az V. fejezet szabályozza, a szolgálati fajtákat a 329. pont sorolja fel. Ebben a taxációban a konyhai kisegítő szolgálat nem szerepel. A 22/1997. (X. 3.) HM rendelettel kiegészített szolgálati szabályzat [6/1987. (X. 15.) HM r.] 401. pontja rendelkezik ugyan "konyhai kisegítő munkára vezénylés"-ről, de ez a rendelkezés nem létesít - a 329. pont alá vonható - szolgálatot.
A katonai tanács ítéletében ezért olyan szolgálat ellátására vonatkozó kötelmek megszegését vonta a bűnösség körébe, amelyre nézve a Btk. 348. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége nem valósítható meg.
A konyhai kisegítő szolgálat ugyanis sem nem őr-, sem nem ügyeleti szolgálat, ugyanakkor nem vonható - a szolgálati szabályzat által taxatíve fel nem sorolt - "egyéb készenléti szolgálat" fogalomkörébe sem. Ez utóbbiak alá azok a pontosan fel nem sorolható különféle szolgálatfajták tartoznak, amelyek fontosságuk miatt súlyukban azonosak az őr- és ügyeleti szolgálatokkal, és ezért az ellátásukra vonatkozó kötelességek megszegőivel szemben a büntetőjogi fenyegetettség indokolt.
"Az egyéb készenléti szolgálat"-ok körét a bírói gyakorlat alakította ki. Ide tartoznak általában a készültségi szolgálatok, készenléti szolgálatok, rendészeti járőrszolgálatok, a rendőrség tagjai által végzett közbiztonsági, illetve a közlekedés rendjének biztosítása érdekében végzett járőrszolgálatok. Ezek közé sorolható továbbá a futárszolgálat, a fegyveres erők és a rendőrség tekintetében is a szállítmány-, oszlop- és gépjármű-, valamint egyéb jármű-, hajó-, repülőgép- és helikopterparancsnoki teendők, továbbá a lövészetet biztosító lőtérbiztonsági őrszolgálat ellátása is. Ezeknek a szolgálatoknak a kötelmeit a vonatkozó előírások részletesen meghatározzák. A konyhai kisegítő szolgálat tekintetében ilyen részletes előírások nincsenek.
A vádlott leittasodással és a szolgálati helyen elalvással valósított meg olyan kötelességszegő magatartást, amellyel a terhére rótt mindkét szolgálat ellen vétett. Ezek közül azonban büntetőjogi jelentősége csupán az egyik szolgálat ellátására vonatkozó szabályok megszegésének volt. A két különböző szolgálat tekintetében felhozott kötelességszegés alaki halmazatban állott volna egymással, amennyiben bűncselekményt valósított volna meg mindkettőre nézve. Ezért - a helyes minősítést alapul véve - a Legfelsőbb Bíróságnak nem kellett külön felmentő rendelkezést hoznia, hanem azt állapította meg, hogy a honvéd csak az egyik - éspedig a kiértesítő - szolgálat kötelmeit szegte meg, illetőleg bűnösséget csak erre az utóbbi magatartására lehetett alapozni, mert a vádlott cselekményét 1 rb. szolgálatban kötelességszegés vétségeként értékelte.
A Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta az ügyész és a védő egybehangzó indítványát, amely a vádlottal szemben próbára bocsátás alkalmazására irányult.
Az elsőfokú bíróság által felsorolt bűnösségi körülményeket még azzal kellett kiegészíteni, hogy a vádlott a sorkatonai szolgálatát már teljesítette és azóta leszerelt. Ez utóbbi ténynek olyan nagy az enyhítő hatása, amelyre figyelemmel - a cselekmény másodfokú elbírálásakor - már nem fűződött érdek ahhoz, hogy az egyébként kifogástalan életvezetésű vádlottal szemben büntetés kiszabására kerüljön sor. Cselekményének tárgyi súlya viszonylag csekély, és alanyi bűnösségének foka sem jelentős. Mivel visszatért a polgári életbe, a katonai fegyelem megóvásának szempontjai sem indokolták már a büntetés kiszabását.
Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a vádlottat a terhére megállapított 1 rb., a Btk. 348. §-ába ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt őt a Btk. 72. §-ának (1) bekezdése alapján próbára bocsátotta, ennek időtartamát a 72. § (3) bekezdése alapján egy évben állapította meg. (Legf. Bír. Bf.V.1593/1997. sz.)