adozona.hu
BH 1997.10.506
BH 1997.10.506
A munkavállalók érdekképviseletét a munkahelynél bejelentett és a munkahely által ismert érdek-képviseleti szerv láthatja el [1991. LXXXIV. tv. 7. § (5) bek. a) p.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országos Választási Bizottság a kérelmező által csatolt és utóbb beérkezett dokumentumok alapján azt állapította meg, hogy a K. Szakszervezetek Országos Szövetsége nem felel meg az 1997. évi XLVIII. törvény 4. §-ával módosított, a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 7. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek. Erre tekintettel az 1997. július 11-én tartott ülésén a szövetség társadalombiztosítási önkormányzatokba való delegálási j...
A kérelmező az Országos Választási Bizottság döntése ellen a törvényben biztosított 3 napos jogvesztő határidőn belül kifogással élt. A kifogásban a kérelmező előadta, hogy az általa beadott 103 alapszervi dokumentumból tudomása szerint az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 16 esetben nem fogadta el a dokumentumokat érvényesnek, és így nem látta igazoltnak, hogy a kérelmező legalább száz darab működő munkahelyi szervezettel rendelkezik. A kérelmező a kifogásban maga is elismerte, hogy a 103 nyilatkozatot tevő szervezete közé olyanok is bekerültek, melyeket az érintett munkáltatónál nem jelentettek be, így működésükről nem volt a munkaadónak tudomása. Indoklásként előadta, hogy a törvény megjelenése és a nevezési határidő rövidsége miatt nem sikerült megfelelő dokumentumokat beszerezni.
A kifogás alaptalan.
Az 1997. évi XLVIII. törvénnyel módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Töv.) 7. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében a (4) bekezdésben előírt feltételeken kívül a munkavállalói érdek-képviseleti szövetség országos érdek-képviseleti szervezetként történő elismeréséhez az is szükséges, hogy tagszervezetei együttesen, igazoltan legalább száz különböző munkáltatónál működő munkahelyi szervezettel rendelkezzenek.
A Legfelsőbb Bíróság a becsatolt dokumentumok alapján azt állapította meg, hogy a kérelmezőnek a rendelkezésre álló határidőn belül nem sikerült megfelelően igazolni a száz különböző munkáltatónál működő munkahelyi tagszervezet létét. A kérelmező által csatolt nyilatkozatokon ugyanis egy esetben sem szerepel a munkahely vagy a munkaadó képviselőjének szabályszerű nyilatkozata. Ezen túlmenően más szakszervezet által 1997. július 11-én benyújtott nyilatkozatok közül 14 olyan nyilatkozat szerepelt, amelyek a kérelmező által működő szervezetként megjelölt munkahelyi szakszervezetek létét cáfolta, ugyanis a csatolt nyilatkozatokon az érintett munkahelyi vezetők (vezérigazgató, elnök) teljes bizonyító erejű okiratban foglaltan cáfolták a K. Szakszervezet működésére vonatkozó és a kérelmező által csatolt dokumentumok tartalmát. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság törvénysértés hiányában nem látott alapot arra, hogy az Országos Választási Bizottság 1997. július 11-i ülésén meghozott és kifogással támadott 3/1997. számú, a delegálási jogosultság igazolását megtagadó határozatát megsemmisítse, illetőleg megváltoztassa.
A kifogásban foglaltakra figyelemmel megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Töv. 5. §-ának a) pontjában foglalt működő munkahelyi szervezetre való utalás igazolásához vitás esetekben a munkahelyi vezető nyilatkozata mérvadó, mivel a munkavállalók érdekképviseletét az 1992. évi XXII. törvény (Mtv.) rendelkezéseinek megfelelően csak a munkahelynél bejelentett és a munkahely által is ismert érdek-képviseleti szervek láthatják el. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Töv. 10. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a kifogást törvénysértés hiányában elutasította. (Legf. Bír. Kvk. II. 28.245/1997. sz.)