adozona.hu
BH 1997.8.423
BH 1997.8.423
Ha az iskolának az egyház tulajdonába adása, illetőleg vétele során az állam és az egyház abban állapodik meg, hogy a pedagógusok illetményének meghatározására, a jogviszonyuk jellegétől függetlenül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó, e megállapodást az iskola vezetője nem vitathatja annak alapján, hogy a munkaszerződésben a jogutódlást kifejezetten kizárta [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 60-78. §-ai, 1993. évi C. tv. 2-6. §-ai].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1974 szeptembere óta dolgozik az iskolában, amely az 1993. június 24. napján kötött megállapodással az egyház tulajdonába került. A felperest, aki tanító képesítéssel rendelkezik, ezt megelőzően az iskola igazgatója a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 63. §-ának (5) bekezdése alapján, a tartósan jó munkája alapján, az "F" fizetési osztályba sorolta.
A felperes közalkalmazotti jogviszonya az iskola átvételével megszűnt, ekkor a felek munkaszerződé...
BH 1997.8.423 Ha az iskolának az egyház tulajdonába adása, illetőleg vétele során az állam és az egyház abban állapodik meg, hogy a pedagógusok illetményének meghatározására, a jogviszonyuk jellegétől függetlenül, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó, e megállapodást az iskola vezetője nem vitathatja annak alapján, hogy a munkaszerződésben a jogutódlást kifejezetten kizárta [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 60-78. §-ai, 1993. évi C. tv. 2-6. §-ai].
A felperes 1974 szeptembere óta dolgozik az iskolában, amely az 1993. június 24. napján kötött megállapodással az egyház tulajdonába került. A felperest, aki tanító képesítéssel rendelkezik, ezt megelőzően az iskola igazgatója a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 63. §-ának (5) bekezdése alapján, a tartósan jó munkája alapján, az "F" fizetési osztályba sorolta.A felperes közalkalmazotti jogviszonya az iskola átvételével megszűnt, ekkor a felek munkaszerződést kötöttek. A felperes munkaköre a munkaszerződés szerint tanító (osztályfőnök), munkabére 23 400+1500 Ft, a "felső F/12" szerint.
Az alperes 1994 januárjától három alkalommal sorolta be, illetve sorolta át a fokozatába, és annak alapján állapította meg az illetményét. Az eredménytelen egyeztetést követően a felperes pert indított az alperes ellen. Keresetében a fizetési osztály tekintetében kérte a besorolásának megváltoztatását, valamint a bérkülönbözet megfizetését.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 1995. január 1. napjával adjon ki új bérmegállapítást, az alapbérét az F/13. közalkalmazotti kategóriának megfelelően 46 750 Ft-ban állapítsa meg, fizessen ki 156 000 Ft bérkülönbözetet és ennek 1994. július 1. napjától járó évi 20%-os kamatát. A munkaügyi bíróság szerint az alperes egyoldalúan módosította a felperes munkaszerződését, mert a munkabérét nem a szerződésben megjelölt "F" fizetési osztály szerint állapította meg. Utalt az iskola átvételekor kötött megállapodásra, amelyben az új fenntartó vállalta, hogy a munkaviszonyba kerülő pedagógusoknak ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint ami őket közalkalmazottként a törvény alapján megilleti.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. A megyei bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság álláspontjával a tekintetben, hogy a felek jogviszonyára az Mt.-t kell alkalmazni, az átvevő azonban vállalta a munkaviszonyt létesítő pedagógusok tekintetében a Kjt. és a végrehajtási rendelete szerint előírt foglalkoztatást, azt, hogy az átvétel miatt semmiféle hátrány sem az átvétel időpontjában, sem a későbbiek során ne érje őket. A felperes ezzel a feltétellel vállalta a munkát az alperesnél. Az Mt. nem tiltja, hogy a munkabért a munkaszerződésben a Kjt. alapján állapítsák meg, ezért a munkaszerződés e részében jogszerű volt. Az alperes egyébként a Kjt.-nek megfelelően járt el a pedagógusok tekintetében, csupán a korábban a jó munka alapján az "F" fizetési osztályba sorolt pedagógusok magasabb juttatását nem biztosította fedezethiányra hivatkozva.
A jogerős ítélet ellen az alperes arra hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, hogy az átadáskor kötött megállapodás nem képezi a munkaszerződés részét, azt nem tartották be, és azóta felmondták. A munkaszerződésben kifejezetten kizárták a jogutódlást arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló a korábbi közalkalmazotti jogviszonyból eredően követelést támaszthasson.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az átvételkor kötött megállapodás, amely kifejezetten az oktatás és az oktatók helyzetének megnyugtató megoldását célozta, az alperesre kötelezettséget rótt a munkaszerződések megkötésénél. A megállapodás a 7. pont szerint a munkavállalókkal kötött munkaszerződés mellékletét képezi, ezt a felperes is megkapta. Az alperes ennek megfelelően a Kjt. rendelkezései alapján állapította meg a felperes munkabérét, utalva a korábbi besorolási osztályára és fizetési fokozatára. Ezt a fizetési osztályt akkor változtatta meg, amikor az egyes fizetési osztályokra és fokozatokra a Kjt.-ben meghatározott béreket kötelező volt biztosítani. Az alperes azonban változatlanul a közalkalmazottak illetményrendszerére vonatkozó szabályokat alkalmazta. Egyedül az ún. méltányossági alapon besoroltak fizetési osztályát változtatta meg, így a felperesét is. Mindezek arra utalnak, hogy a felperes tekintetében a Kjt. rendelkezései szerint kellett az alperesnek eljárnia. A perben egyébként nem merült fel adat a tekintetben, hogy az alperes - az említett besorolásokat kivéve - a megállapodástól eltért volna, netán azt felmondta.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 002/1996. sz.)