adozona.hu
BH 1997.8.403
BH 1997.8.403
I. Egyéni cég gazdasági társaság alapító tagja nem lehet [1988. évi VI. tv. (Gt.) 4. § (1) bek.]. II. Nem forgalomképes, s ezért nem apportálható az az ingatlan, amelyre nézve az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve [Gt. 22. § (2) bek., 161. § (3) bek.]. III. Ha az egyik alapító a társasági szerződés megkötésekor még cselekvőképtelen és - felhívás ellenére - helyette a törvényes képviselője nem jár el, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja [Ptk. 15. §, 18. § (1)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
K. P. és további négy természetes személy, valamint a K. Adótanácsadó Centrum egyéni cég 1993. december 8-án társasági szerződést kötött a K. K. Kft. létrehozása céljából. Az alapításról rendelkező társasági szerződés 4. pontja szerint a társaság induló vagyona 1 800 000 Ft, amely 1 300 000 Ft apportból és 500 000 Ft készpénzből áll. Az alapító okirat nem határozza meg az apport tárgyát. Az apportra vonatkozóan ügyvezetői nyilatkozat áll rendelkezésre, amely szerint az apport tárgyát az sz.-i...
A képviselő 1994. április 21-én hiánypótlásként benyújtotta az apport tárgyát képező ingatlan tulajdonilap-másolatát és a társasági szerződés 1994. április 18-án kelt módosítását, amely szerint a társaság induló vagyonából már 540 000 Ft a készpénz, az 1994. április 18-án hatályos tagjegyzéket, valamint K. P. mint a K. Adótanácsadó Centrum egyéni cég képviselőjének a nyilatkozatát a társaság alapítására vonatkozóan, továbbá az 540 000 Ft pénzbetét befizetéséről szóló pénzintézeti igazolást. Igazolta a közzétételi díj megfizetését, valamint az eljárási illetéket is lerótta. A tulajdonilap-másolatról megállapítható volt, hogy az alapító természetes személyek az ingatlan egészének 1/5-1/5. illetőségben a tulajdonosai, a tulajdoni lap III. részén 7. sorszám alatt azonban az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve 385 000 Ft tartozás biztosítékaként.
Az elsőfokú bíróság a cégbejegyzési eljárásban 1994. május 2-án ismét hiánypótlást rendelt el elutasítás terhe mellett. Felhívta a társaság képviselőjének a figyelmét arra, hogy a többször módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) 4. §-ának (1) bekezdése szerint egyéni cég gazdasági társaság alapító tagja nem lehet, a kiskorú K. G. a szerződéskötéskor cselekvőképtelen volt, aki helyett a törvényes képviselőnek kell a szerződést aláírnia. Emellett az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalomra figyelemmel a jelzálogjog jogosultjának a hozzájáruló nyilatkozata is szükséges az ingatlan apportálásához. A Btk. módosítására tekintettel felhívta a képviselőt az apportálni szándékozott ingatlan forgalmi értékének a felülvizsgálatára is, mert az ingatlanforgalmi szakértő szerint az ingatlan 5 200 000 Ft értékű, a társaság vagyonába mégis csak 1 260 000 Ft értéken kerül. Felhívta a képviselőt érvényes társasági szerződés, tagjegyzék és az apport rendelkezésre bocsátására vonatkozó ügyvezetői nyilatkozat benyújtására. A hiánypótlás teljesítésére az elsőfokú bíróság ismét 30 napot biztosított. A végzést a képviselő 1994. május 10-én vette át.
A hiánypótlás benyújtására nyitva álló határidő eredménytelenül letelt, ezért az elsőfokú bíróság az 1994. június 22-én hozott végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította.
A végzés ellen a társaság igazolási kérelmet és fellebbezést nyújtott be. Az igazolási kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította. A végzés 1994. december 19-én jogerőre emelkedett.
A társaság a fellebbezésében kérte a társaság cégbejegyzését. Ennek jogi indokait nem jelölte meg.
A fellebbezés megalapozatlan.
Az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróság a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratot abból a szempontból vizsgálja meg, hogy megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Az okirat semmisségét hivatalból kell figyelembe vennie.
A Gt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint gazdasági társaságot az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek - belföldiek és külföldiek egyaránt - alapíthatnak, és működő társaságba tagként beléphetnek. Az egyéni cég ezek egyikébe sem tartozik, ezért az egyéni cég gazdasági társaság alapító tagja nem lehet. Helytálló volt tehát az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzése e tekintetben, aminek azonban a képviselő nem tett eleget, a cégbejegyzés ezen akadályát nem szüntette meg.
Az apportálni szándékozott, az sz.-i 5425. számú tulajdoni lapon felvett 5547. hrsz.-ú ingatlan az alapító természetes személyek tulajdonát képezi, az ingatlant azonban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom terheli, ezért az a zálogjogosult hozzájárulása nélkül át nem ruházható, tehát nem is apportálható, ilyen módon az apport nem felel meg a Gt. 22. §-ának (2) bekezdésében, és Gt. 161. §-ának (3) bekezdésében írt követelményeknek. A képviselő az ezzel kapcsolatos hiánypótlási kötelezettségét sem teljesítette.
Az apport mibenlétét a társasági szerződés nem tartalmazza, arra csak az ügyvezető nyilatkozatából lehet következtetni, ez a nyilatkozat sem jelöli meg azonban azt, hogy az apport milyen jogcímen (pl. tulajdonjog, használati jog) kerülne a társaság vagyonába. Az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzése ezzel kapcsolatos felszólítást nem tartalmaz, ez azonban a határozat rendelkező részét a képviselő egyéb mulasztására figyelemmel nem érinti.
A pénzbeli vagyoni hozzájárulás mértéke - még az összeg módosítása után sem - nem éri el a Gt. 160. §-ában meghatározott 30%-ot, melynek az adott törzstőke mellett 600 000 Ft-ot kellett volna kitennie.
A Gt. 17. §-a szerint a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alapító tagok közül K. G. a társasági szerződés megkötésekor a Ptk. 15. §-a szerint cselekvőképtelen volt, hiszen a 14. életévét még nem töltötte be. Cselekvőképtelen személy jognyilatkozata a Ptk. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében semmis; nevében törvényes képviselője jár el. Az elsőfokú bíróság tehát megalapozottan hívta fel a társaság képviselőjét arra, hogy a cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselő járjon el. A képviselő a cégbejegyzés ezen akadályát sem szüntette meg.
Mindezeken kívül nem áll rendelkezésre az alapítás időpontjára vonatkozóan a Gt. 210. §-ában meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező tagjegyzék, valamint az ügyvezető nyilatkozata az apport rendelkezésre bocsátásáról. A képviselő az ezzel kapcsolatos hiánypótlási kötelezettségét sem teljesítette.
Helytálló és megalapozott volt tehát az elsőfokú bíróságnak a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására figyelemmel hozott, bejegyzés iránti kérelmet elutasító végzése, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és a 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. VII. 30 185/1995. sz.)