adozona.hu
BH 1997.6.310
BH 1997.6.310
I. A hitelező követelésének zálogjoggal biztosított követelésként való besorolása annak folytán, hogy a göngyölegekre vonatkozó kimutatások átadásával a kézizálogjog létrejött [Ptk. 257. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek.]. II. A felszámoló a hitelezői igény besorolását - ha azt tévesnek tartja - megváltoztathatja, intézkedése ellen azonban a hitelező kifogással élhet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolását az 1993. június 17-én megjelent Cégközlöny 1993. évi 24. számában tették közzé.
A hitelező a 30 napos határidőn belül 52 065 650 Ft összegű hitelezői igényt jelentett be, és jelezte, hogy ebből 32 000 000 Ft erejéig a követelése zálogjoggal biztosított. A felszámoló a bejelentést 1993. július 28-án ennek megfelelően vette nyilvántartásba, majd 1995. február 6-án átminősítette, és a hitelezői igényt az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. §-a (1) bekezd...
BH 1997.6.310 I. A hitelező követelésének zálogjoggal biztosított követelésként való besorolása annak folytán, hogy a göngyölegekre vonatkozó kimutatások átadásával a kézizálogjog létrejött [Ptk. 257. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek.].
II. A felszámoló a hitelezői igény besorolását - ha azt tévesnek tartja - megváltoztathatja, intézkedése ellen azonban a hitelező kifogással élhet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolását az 1993. június 17-én megjelent Cégközlöny 1993. évi 24. számában tették közzé.A hitelező a 30 napos határidőn belül 52 065 650 Ft összegű hitelezői igényt jelentett be, és jelezte, hogy ebből 32 000 000 Ft erejéig a követelése zálogjoggal biztosított. A felszámoló a bejelentést 1993. július 28-án ennek megfelelően vette nyilvántartásba, majd 1995. február 6-án átminősítette, és a hitelezői igényt az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontjába sorolta be. A felszámoló intézkedését a hitelező sérelmezte, emiatt a felek között egyeztetésre is sor került, amely azonban nem vezetett eredményre.
A felszámoló intézkedése ellen a hitelező kifogást terjesztett elő a bírósághoz.
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelező kifogását elutasította. Megállapította, hogy az adós és a hitelező között valóban történt egy megállapodás, amelyben az adós 32 000 000 Ft értékű göngyöleget ajánlott fel zálogtárgyként. A Ptk. 257. §-a szerint azonban a kézizálogjog létrejöttéhez a zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges. Amíg ez meg nem történik, a zálogszerződés harmadik személyekkel szemben nem tekinthető hatályosnak. Kifejtette, hogy az átadás nemcsak tényleges birtokba adással történhet meg, hanem pl. okmányok átadásával is. A hitelező által csatolt kimutatások a göngyölegekről viszont nem tekinthetők okmányoknak, így az adós és a hitelező között létrejött megállapodás nem lépett hatályba. Ennek alapján a hitelező nem tarthat igényt arra, hogy követelését a zálogjoggal biztosított követelések között tartsa nyilván a felszámoló.
A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását kérte. Sérelmezte, hogy a felszámoló a korábbi besorolást átminősítette. Álláspontja szerint ez jogszabálysértő volt. Fellebbezése indokolása szerint tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a göngyölegekről szóló, cégszerűen aláírt, átadott-átvett főkönyvi kivonatokat nem minősítette okmányoknak. A göngyölegekről más okmány nem létezik. Az átadott-átvett főkönyvi kivonatok pontosan rögzítik a göngyölegek típusát, számát, értékét. A cégszerűen aláírt főkönyvi kivonatok alapján a göngyölegek beazonosíthatók. Erre tekintettel a kézizálog-szerződés érvényesen létrejött és hatályos.
A fellebbezésre az adós felszámolója észrevételeket nem terjesztett elő.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel a Ptk. 257. §-ának rendelkezéseit a kézizálogjog létrejöttéhez szükséges tartalmi kellékekre vonatkozóan. Azt is helyesen állapította meg, hogy a zálogtárgy átadása nemcsak a zálogtárgy tényleges birtokba adásával történhet meg, hanem az okmányok átadásával is, Tévedett azonban akkor, amikor a göngyölegekről a hitelező által csatolt kimutatásokat nem tekintette okmányoknak, emiatt a zálogszerződést érvényesen létrejöttnek. Az iratokból megállapíthatóan a felek között 1992. szeptember 22-én zálogszerződés jött létre, melynek 3. pontjában az adós gazdálkodó szervezet a vele szemben fennálló követelés biztosítására a megállapodás elválaszthatatlan mellékletében leírt göngyölegeket mint zálogtárgyakat felajánlotta. Ennek értékét 32 000 000 Ft értékben határozták meg, és ezt a felek mint szerződést biztosító kötelezettséget elfogadták. E szerződéshez csatolt és a hitelezőnek átadott főkönyvi készletkivonatok főkönyvszám, raktárszám, megnevezés, mennyiség, egységérték és egységár meghatározásával rögzítik a zálogtárgyul felajánlott göngyölegeket, s mindegyiken az adós gazdálkodó szervezet bélyegzőlenyomattal ellátott cégszerű aláírása található. Ilyen körülmények között a kézizálog-szerződés érvényesen létrejöttnek és hatályosnak tekintendő, ezért annak alapján a kézizáloggal biztosított követelést a felszámolónak helyesen a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontjába tartozó követelésként kell besorolnia.
A felszámoló az igénybejelentést követően első alkalommal a hitelezői igényt ennek megfelelően sorolta be. A Cstv. rendelkezései nem zárják ki, hogy a felszámoló a hitelezői igény esetleg téves besorolását a tévedése észlelését követően korrigálja, a korábbi besorolását megváltoztassa, intézkedése ellen azonban a Cstv. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kifogásolás joga illeti meg a sérelmet szenvedett felet. A hitelező a felszámoló ez utóbbi intézkedése miatt benyújtott kifogása érdemben helytálló, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta. (Legf. Bír. Fpk. VI. 32 412/1995. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2011.11.502 A közbenső mérleget és annak alapján a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyó jogerős bírósági végzéshez jogerő hatás fűződik. Az annak alapján kifizetett követelést nem lehet visszakövetelni. Az igényt kielégített hitelezői követelésként kell nyilvántartani [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 229. § (1) bek.].
