adozona.hu
BH 1997.5.255
BH 1997.5.255
I. A közkereseti társaság tagja után - az 1993. március 1-jéig hatályos szabályozás szerint - a tagsági viszony kezdetétől kell társadalombiztosítási járulékot fizetni [1975. évi II. tv. (Tb. tv.) 10. § (2) bek. b) p., (5) bek., 1988. évi VI. tv. 24. §]. II. A megtérítési kötelezettség mérséklése tárgyában hozott határozatot a közigazgatási perben eljáró bíróság is megváltoztathatja, és a késedelmi pótlék és rendbírság mérséklése vagy elengedése tárgyában is határozhat [Tb. tv. 114. §, 117. §, 89/1990. (V.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes 1993. február 4. napjától 1993. december 31. napjáig terjedő időszakra 120 326 Ft társadalombiztosítási járulék, 27 345 Ft nyugdíjjárulék, valamint 44 030 Ft késedelmi pótlék és 36 918 Ft rendbírság - összesen 228 620 Ft - megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes keresete folytán az elsőfokú bíróság a felperest terhelő marasztalás összegét 135 072 Ft-ra leszállította azzal az indokkal, hogy a felperes járulé...
BH 1997.5.255 I. A közkereseti társaság tagja után - az 1993. március 1-jéig hatályos szabályozás szerint - a tagsági viszony kezdetétől kell társadalombiztosítási járulékot fizetni [1975. évi II. tv. (Tb. tv.) 10. § (2) bek. b) p., (5) bek., 1988. évi VI. tv. 24. §].
II. A megtérítési kötelezettség mérséklése tárgyában hozott határozatot a közigazgatási perben eljáró bíróság is megváltoztathatja, és a késedelmi pótlék és rendbírság mérséklése vagy elengedése tárgyában is határozhat [Tb. tv. 114. §, 117. §, 89/1990. (V. 1.) MT r. 336. § (1) bek. a) p., (3) bek., 349. §, KK 20. sz.].
A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes 1993. február 4. napjától 1993. december 31. napjáig terjedő időszakra 120 326 Ft társadalombiztosítási járulék, 27 345 Ft nyugdíjjárulék, valamint 44 030 Ft késedelmi pótlék és 36 918 Ft rendbírság - összesen 228 620 Ft - megfizetésére kötelezte a felperest.A felperes keresete folytán az elsőfokú bíróság a felperest terhelő marasztalás összegét 135 072 Ft-ra leszállította azzal az indokkal, hogy a felperes járulékfizetési kötelezettsége csak 1993. március 1. napjától kezdődően állt be, bár a felperesi társaság 1993. február 4. napján alakult, a társasági szerződés rendelkezése szerint a tevékenységét csak 1993. március 1. napján kezdte, így a február 4-étől március 1. napjáig terjedő időre járulékfizetési kötelezettség a felperest egyáltalán nem terheli. A fizetési késedelem indokául felmerült körülmények vizsgálata alapján az elsőfokú bíróság méltányosságot alkalmazva a felperessel szemben az alperes által alkalmazott pénzügyi szankciókat mellőzte, és a felperest mentesítette a késedelmi pótlék és a rendbírság megfizetése alól.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, megerősítve, hogy miután a társasági szerződés szerint 1993. március 1. napjától kezdi meg a társaság működését, ekkor kezdődik az a jogviszony, amely a járulékfizetés alapját képezi.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben egyrészt kifogásolta a jogerős ítéletnek azt a rendelkezését, amely a felperest az 1993. február 4-étől 1993. március 1. napjáig terjedő időre mentesítette a járulékfizetési kötelezettség alól, mert erre az időre vonatkozóan a közkereseti társaság tagját a tagsági viszony kezdetétől terhelte a járulékfizetési kötelezettség, másrészt álláspontja szerint a bíróság túllépte hatáskörét, amikor a társadalombiztosítási szerv által kiszabott késedelmi pótlékot és rendbírságot méltányosságból elengedte, mert a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 107. számú állásfoglalása, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság 1978-ban hozott 64. számú eseti döntése csak a természetes személy megtérítési kötelezettségének méltányos esetben való mérséklését engedi meg. Ez a jogértelmezési tétel nem terjeszthető ki a késedelmi pótlékra és a rendbírság összegének mérséklésére, különösen pedig annak elengedésére. Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 10. §-ának (5) bekezdését.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
Az alperes felülvizsgálati kérelme kisebbrészt alapos.
Az 1975. évi II. törvény (Tb. tv.) 10. §-a (2) bekezdés b) pontjának 1993. március l. napjáig hatályos szövege szerint a közkereseti társaság tagját - miután kizárólag személyes munkavégzés képezhette a tagsági viszony alapját - a tagsági viszony kezdetétől terhelte a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Ez a szabály 1993. március 1. napjától változott, amikortól nem a tagsági viszony kezdetétől automatikusan keletkezik a társadalombiztosítási jogviszony, ennek mind a kötelezettséget, mind a jogosultságot megalapozó része tekintetében, hanem csak akkor, ha közkereseti társaság tagja a társaság tevékenységében személyesen részt vesz. Ebből következik, hogy elképzelhető olyan társasági tag, aki a személyes közreműködés hiányában pusztán a tagsági jogviszonyából adódóan nem lesz társadalombiztosítási ellátásra jogosult, és nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 24. §-a szerint a társasági szerződés megkötésének napján keletkezik a tagsági jogviszony. A Tb. tv. 10. §-a (5) bekezdésének rendelkezése szerint a biztosítás, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől a megszűnéséig áll fenn. Miután 1993. március 1. napjáig a közkereseti társaság tagjának tagsági viszonya kezdetétől állt fenn a társadalombiztosítási jogviszony, ezért az alperes járulékigénye az 1993. február 4. napjától 1993. március 1. napjáig terjedő időre is alapos.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a rendbírság és a késedelmi pótlék elengedésével kapcsolatosan nem azt kifogásolta, hogy a jogerős ítélet a releváns körülményeket helytelenül értékelte, hanem vitatta annak lehetőségét, hogy egyáltalán a szankciók elengedésére a bíróságoknak hatáskörük volt. A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati kérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálta, hogy a bíróságok hatáskörüket túllépték-e, amikor a rendbírság és a késedelmi pótlék elengedése tárgyában határozatot hoztak.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 1996. március 11-én hozott KK 29. számú állásfoglalásával felülvizsgálta a társadalombiztosítási tárgyú állásfoglalásokat, és megalkotta a KK 20. számú állásfoglalását. Ennek rendelkezése szerint a társadalombiztosítási ellátásra (baleseti ellátásra) jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős nem jogi személy megtérítési kötelezettségének mérséklése tárgyában hozott határozatot a közigazgatási perben eljáró bíróság is megváltoztathatja. Az állásfoglalás indokolása szerint a nem jogi személyt terhelő megtérítés, a késedelmi pótlék és - az új elnevezések szerinti - járulékbírság, illetőleg mulasztási bírság és az eljárás költségeinek megtérítése címén megállapított összeget méltányos esetben mérsékelni lehet, vagy el lehet engedni. A Tb tv. végrehajtásáról szóló 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (R.) 336. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nem jogi személyt terhelő megtérítés összegét méltányos esetben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, illetőleg kirendeltség vezetője mérsékelheti, illetve elengedheti. Hasonló jogosultság illeti meg a (3) bekezdésben megjelölt szerveket. A Tb tv. 117. §-a és az R. 349. §-a alapján a biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozattal, valamint a fizetési meghagyással szemben a bírósági felülvizsgálat lehetősége általános jelleggel fennáll. Ez a rendelkezés vonatkozik a Tb tv. 114. §-a alapján a megtérítési kötelezettség mérséklése tárgyában hozott határozat felülvizsgálatára is. A perbeli esetben a biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára került sor, ennek keretében a hivatkozott állásfoglalás rendelkezéseinek értelmezése alapján nem kizárt, hogy a közigazgatási határozatot felülvizsgáló bíróság, méltányolva a felperes által felhozott körülményeket, a késedelmi pótlék és rendbírság mérséklése vagy elengedése tárgyában határozatot hozzon. Miután a jogerős ítélet az alperes által kifogásolt jogszabályokat csak részben sértette meg, ezért a Legfelsőbb bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperest terhelő marasztalás összegét az 1993. február 4-étől 1993. március 1. napjáig terjedő időre fizetendő járadékokösszegével felemelte. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 27 613/1995. sz.)