adozona.hu
BH 1997.4.215
BH 1997.4.215
I. Megállapításra irányuló kereset - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak akkor terjeszthető elő, ha a megállapítást a felperes az alperessel szemben fennálló jogai megóvása végett kéri, teljesítést azonban nem követelhet (Pp. 123. §). II. A szakszervezetnek meghatalmazás nélkül gyakorolt képviselői joga sérti a munkavállaló rendelkezési jogát, ami szerves része az emberi méltósághoz való jognak [8/1990. (IV. 23.) AB].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres felek között vita támadt az ügyeleti szolgálat díjazásával, az azt követő pihenőidő kiadásával és a több műszakos alkalmazottak műszakpótlékának mértékével kapcsolatban. A felperes e vitákkal kapcsolatban kérte a munkaügyi bíróság döntését.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy
- 1992. július 1-jétől kezdődően kiemelt, illetve rendes ügyeletben munkanapon, illetve pihenőnapon és munkaszüneti napon az előbbi megkülönböztetések s...
BH 1997.4.215 I. Megállapításra irányuló kereset - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak akkor terjeszthető elő, ha a megállapítást a felperes az alperessel szemben fennálló jogai megóvása végett kéri, teljesítést azonban nem követelhet (Pp. 123. §).
II. A szakszervezetnek meghatalmazás nélkül gyakorolt képviselői joga sérti a munkavállaló rendelkezési jogát, ami szerves része az emberi méltósághoz való jognak [8/1990. (IV. 23.) AB].
A peres felek között vita támadt az ügyeleti szolgálat díjazásával, az azt követő pihenőidő kiadásával és a több műszakos alkalmazottak műszakpótlékának mértékével kapcsolatban. A felperes e vitákkal kapcsolatban kérte a munkaügyi bíróság döntését.Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy
- 1992. július 1-jétől kezdődően kiemelt, illetve rendes ügyeletben munkanapon, illetve pihenőnapon és munkaszüneti napon az előbbi megkülönböztetések szerint meghatározott mértékű ügyeleti díjat köteles az alperes fizetni,
- 1992. július 1-jétől az éjszakai műszakpótlék mértéke 50%-os illetmény,
- 1995. február 25-től a 24 órát meghaladó ügyelet után a pihenőidő kiadása nem járhat az alapilletmény csökkentésével.
A munkaügyi bíróság döntése során azt vette figyelembe, hogy az ügyeleti díj összegének a készenlét díjazását és az annak ideje alatt végzett munkának a túlmunkaszabályok szerint megállapított díjazását kell magában foglalnia. Ezen az alapon kiemelt ügyeletben 78-97, illetve rendes ügyeletben 64-76%-os díjazást kell az alperesnek fizetnie. A műszakpótlék mértékével kapcsolatos döntését arra alapította, hogy az alperes korábban 50%-os pótlékot fizetett, és ezt nem csökkenthette [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 84. §-ának (2) bekezdése]. Az ügyeletet követő pihenőidővel kapcsolatos vitában hozott döntését a 13/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 13. §-ának (4) bekezdésére, valamint az MK 17. számú állásfoglalásra alapozta.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét.
A másodfokú bíróság az ítéletét - a fellebbezésben előadott eltérő indokok alapján - arra alapította hogy a felek között 1992. július 1. napját követően kollektív szerződéssel kapcsolatban tárgyalások folytak, azok azonban nem vezettek megállapodásra. A bíróságnak nem feladata a kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos vitában való döntés. Ha az érintett közalkalmazottak sérelmezik, hogy részükre nem a törvénynek megfelelően fizetnek díjazást, illetve adnak pihenőidőt, a törvény értelmében az őket megillető díj vagy szolgáltatás teljesítésére való kötelezést igényelhetik a bíróság útján. A teljesítés követelésének lehetősége azonban a megállapításra irányuló keresetet kizárja.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyása iránt. Ebben lényegében a munkaügyi bíróság ítéletének helytálló indokaira utalt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A törvény értelmében megállapításra irányuló kereset előterjesztésének - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és teljesítés nem követelhető (Pp. 123. §). E jogszabály nem teszi lehetővé a felperes keresetének megfelelő döntés meghozatalát, ennélfogva a másodfokú bíróság törvénysértés nélkül utasította el a felperes keresetét. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szakszervezeti képviseletnek kizárólag a meghatalmazásra vonatkozó módja hatályos. Az enélkül gyakorolt képviseleti jog ugyanis sértheti a munkavállaló rendelkezési jogát, ami szerves része az emberi méltósághoz való jognak [8/1990. (IV. 23.) AB határozat]. Ezért a jogerős ítélet ez okból is törvényes.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét - törvénysértés hiányában - hatályában fenntartotta, és a felperest 1000 Ft felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 751/1996. sz.)