adozona.hu
BH 1997.4.208
BH 1997.4.208
A munkahely-teremtő program megvalósítására kötött szerződés megszegése esetén a támogatás visszafizetése. A Polgári Törvénykönyv szabályainak alkalmazása közszerződésre [1991. évi IV. tv. 21. §, Ptk. 318. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei munkaügyi központ 1992. december 14-én kelt határozatával a felperes részére a telephelyén létesítendő oltott mész-, iparigáz-kereskedelem munkahely-teremtési pályázatának helyt adva, 9 fő tartós munkanélküli 5 évig teljes munkaidőben történő foglalkoztatása érdekében 2 700 000 Ft támogatást állapított meg. A támogatás konkrét feltételeit az 1992. december 14-én kelt megállapodás tartalmazza.
A megyei munkaügyi központ az 1994. április 18-án kelt határozatával 2 281 175 Ft visszafiz...
BH 1997.4.208 A munkahely-teremtő program megvalósítására kötött szerződés megszegése esetén a támogatás visszafizetése. A Polgári Törvénykönyv szabályainak alkalmazása közszerződésre [1991. évi IV. tv. 21. §, Ptk. 318. § (2) bek.].
A megyei munkaügyi központ 1992. december 14-én kelt határozatával a felperes részére a telephelyén létesítendő oltott mész-, iparigáz-kereskedelem munkahely-teremtési pályázatának helyt adva, 9 fő tartós munkanélküli 5 évig teljes munkaidőben történő foglalkoztatása érdekében 2 700 000 Ft támogatást állapított meg. A támogatás konkrét feltételeit az 1992. december 14-én kelt megállapodás tartalmazza.A megyei munkaügyi központ az 1994. április 18-án kelt határozatával 2 281 175 Ft visszafizetésére kötelezte a felperest, mert vállalt kötelezettségének csak kis részben tett eleget, egyébként 1993. július 12-től nem tudja gyakorolni a munkáltatói jogokat.
Fellebbezés folytán az első fokú határozatot az alperes az 1994. május 4-én kelt határozatával helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozat felülvizsgálatát kérte.
Előadta, hogy 1993 nyarától a munkáltatói jogokat nem tudta gyakorolni, megbízottja azonban más munkáltatóknál gondoskodott a munkavállalók alkalmazásáról. A kiküldött személyek egy részével pedig azért nem kötött szerződést, mert nem voltak alkalmasak munkavégzésre. A városi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásban hivatkozott az első fokú közigazgatási szerv ellenőrzésére, amely megállapította, hogy a felperes vállalt kötelezettségének 1993. február 1-jétől egy alkalommal sem tett eleget, így 9 fő munkanélküli foglalkoztatása nem valósult meg. A segédmunkási munkakörre kiközvetített 3 fő munkanélkülit megfelelő képesítés hiányában nem alkalmazta. A munkanélküliek más munkáltatónál való alkalmazásához a munkaügyi központ nem járult hozzá. Ezért a munkáltatói jogok gyakorlásának elmulasztásával a felperes a szerződési kötelezettségét megszegte. A szerződés módosítására pedig a felek között nem került sor.
Fellebbezés folytán a megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás szerint a felperes az 1992. december 14-én kelt megállapodásban foglalt kötelezettséget nem tartotta be, mert 1993. júliusi akadályoztatásától kezdve a foglalkoztatási kötelezettségének egyáltalán nem, azt megelőzően pedig csak részben tett eleget. A felperes az alperes hozzájárulása nélkül nem volt jogosult az általa korábban foglalkoztatott munkanélkülieknek más munkáltatóhoz történő kiközvetítésére, mert a támogatást az ő részére folyósították, és a megállapodásból következően őt terhelte a foglalkoztatási kötelezettség is. A felperes a fellebbezési tárgyaláson sem igazolta, hogy eleget tett foglalkoztatási kötelezettségének.
A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A jogszabálysértést a következőkben jelölte meg.
Az eljárt bíróságok formálisan helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a szerződést személy szerint a felperesnek kell teljesítenie. A munkanélküliek kiközvetítése nem minősül szerződésszegésnek, így a Ptk. 207. §-ába és a Ptk. 200. §-ába ütközik az ítélet, mert a visszafizetésre kötelező alperesi határozat sem megalapozott.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése szerint a felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. E törvényi előírásnak a felperes és a megyei munkaügyi központ között 1992. december 14-én megkötött szerződés megfelel. Az abban foglaltaktól - a jogszabályi tilalom hiányában - csak egyező akarattal lehetett volna eltérni. A felperes egyoldalúan szegte meg a megállapodást, ezért annak a szerződésben foglalt következményeit viselni tartozik. A Ptk. 318. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a szerződésszegésen alapuló igény érvényesítésétől a megyei munkaügyi központ nem is tekinthetett el.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 17. §-a szerint pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a munkaerő-piacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását. A törvény 21. §-a pedig kimondja, hogy az érintettek közötti megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit. A megyei munkaügyi központ és M. F. felperes között 1992. december 14-én kelt megállapodás szerint a felperes 9 fő tartós munkanélküli foglalkoztatását vállalta "munkahelyteremtő program" keretében. A szerződés II/a pontja azt is kimondja, hogy a felperes a támogatást "kizárólag a munkahelyteremtő program megvalósításához használhatja fel, ellenkező esetben a támogatás teljes egészében, egy összegben - a felvételkor érvényes banki kamatokkal növelve - visszafizetendő". Kétségtelen tehát, hogy a felperes a hivatkozott jogszabályt és a megállapodást megszegte, amikor a munkanélkülieket más munkahelyre tanácsolta, és nem valósította meg a munkahelyteremtő programot. Ezért helyesen járt el az alperes, amikor a támogatás visszafizetésére kötelezte a felperest.
Jogszabálysértés hiányában helyesen döntött az elsőfokú bíróság az alperesi határozat felülvizsgálatára irányuló kereset elutasításáról és a másodfokú bíróság is a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az ítélet helybenhagyásáról.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 27 736/1995. sz.)