adozona.hu
BH 1997.4.194
BH 1997.4.194
Zártkörű, új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelésre csak akkor van lehetőség, ha a részvénytársaság alapszabálya ezt kifejezetten engedi. Az ilyen engedély nélkül történő emelés semmis [1988. évi VI. tv. (Gt.) 301. § (2) bek., 303. § (4) bek., 305. § (1) bek., 308. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bejegyzést kérő részvénytársaság egy többségében szövetkezetekből álló közös vállalat átalakulásával 1991. március 25-én jött létre. A bejegyzést kérő közgyűlése 1994. május 19-én módosította az rt. alapszabályát. A módosított alapszabály 12. pontja a feltételek meghatározásával felhatalmazta az rt. igazgatóságát, hogy az rt. alaptőkéjét új részvények jegyzésével, továbbá alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával felemelje. Az alapszabály egyébként új részvények jegyzését zártkörűen n...
BH 1997.4.194 Zártkörű, új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelésre csak akkor van lehetőség, ha a részvénytársaság alapszabálya ezt kifejezetten engedi. Az ilyen engedély nélkül történő emelés semmis [1988. évi VI. tv. (Gt.) 301. § (2) bek., 303. § (4) bek., 305. § (1) bek., 308. § (1) bek.].
A bejegyzést kérő részvénytársaság egy többségében szövetkezetekből álló közös vállalat átalakulásával 1991. március 25-én jött létre. A bejegyzést kérő közgyűlése 1994. május 19-én módosította az rt. alapszabályát. A módosított alapszabály 12. pontja a feltételek meghatározásával felhatalmazta az rt. igazgatóságát, hogy az rt. alaptőkéjét új részvények jegyzésével, továbbá alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával felemelje. Az alapszabály egyébként új részvények jegyzését zártkörűen nem teszi lehetővé.Az rt. igazgatósága 1994. augusztus 29-én igazgatósági ülést tartott. Ezen ülésről készült kiegészítő jegyzőkönyv szerint az igazgatóság a társaság alaptőkéjének jegyzés útján 6 000 000 Ft-tal történő felemelését határozta el. Az igazgatóság a jegyzés időtartamát 1994. szeptember 1. napja és 1994. december 9. napja közötti időben határozta meg. A határozat szerint a tervezett alaptőke-emeléshez szükséges pénzeszközök a B. COOP Rt. banki számláján vannak az alapító ÁFÉSZ-ek befizetéseként elkönyvelve, tekintettel arra, hogy az alapító ÁFÉSZ-ek az összeget az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövetségétől vagyonfelosztás címén megkapták 1994. évben. Az 1994. december 9-i részvényjegyzési ív az iratok között megtalálható.
Az rt. igazgatósága 1994. december 9-én újabb ülést tartott, amelyen elhatározta az rt. alaptőkéjének további 7 500 000 Ft-tal történő felemelését, 6 000 000 Ft erejéig új részvények jegyzésével készpénz ellenében (melynek befizetésére a jegyzőkönyv szerint már sor került), illetve 1 500 000 Ft erejéig alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé történő átalakításával. Az igazgatósági jegyzőkönyv tartalmazza, hogy az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakítása során az rt. 11 részvényese közül 10 milyen nagyságú részvényhez jut.
A megyei bíróság mint cégbíróság 1995. május 17-én kelt végzésével az alaptőke-emelés bejegyzése iránti kérelmet elutasította. A végzésben az elsőfokú bíróság hivatkozott arra, hogy az 1994. augusztus 29-i igazgatósági ülés kiegészítő jegyzőkönyve lényegében határozati javaslat, melyet sem szavazás, sem határozathozatal nem követett, az alapszabály rendelkezéseinek ez a jegyzőkönyv nem felel meg. Az alaptőke-emelés elhatározását az igazgatóság az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 308. §-ának (1) bekezdése alapján az ott megjelölt időtartam alatt nem jelentette be a bíróságnak. Az 1994. december 9-i igazgatósági határozattal kapcsolatban pedig arra hivatkozott, hogy az alaptőkén felüli vagyon alaptőkésítésére csak friss, a közgyűlés által elfogadott mérleg birtokában lett volna lehetőség. Részvénykibocsátásra pedig csak az alaptőke-emelés bejegyzését követően kerülhetett volna sor.
A bejegyzést kérő a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, bejegyzési kérelme teljesítését kérte. Ebben előadta az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövetségénél elrendelt vagyonfelosztás folytán a bejegyzést kérő bankszámlájára - végleges juttatás címén - pénzeszközök átadására került sor a részvényes ÁFÉSZ-ek részére. Ezek az összegek az ÁFÉSZ-ekei illették, ezt tükrözi az 1994. augusztus 29-i igazgatósági határozat. Az 1994. december 9. napján megtartott igazgatósági ülés a korábban elhatározott alaptőke-emelést hajtotta végre és további 1 500 000 Ft összeggel az alaptőkét felemelte, az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával. Az rt. közgyűlése 1994 májusában elfogadta az rt. 1993. évi éves mérlegét, ez tehát igazolja, hogy az rt.-nek megvolt az 1 500 000 Ft alaptőkén felüli vagyona. Kifejtette, hogy új részvények kibocsátására még nem került sor.
A fellebbezés nem alapos.
Amint az elsőfokú bíróság is helyesen utalt rá, a Gt. 301. §-ának (2) bekezdése határozza meg, hogy az alaptőke-emelésre milyen módokon kerülhet sor. Az új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelésre - ez az alaptőke-emelés egyik módja - sor kerülhet nyilvánosan, az 1990. évi VI. tv. rendelkezéseit is betartva (nyilvános tájékoztató kibocsátásával, ÁÉTF-engedély beszerzésével stb.), illetve zártkörűen, a Gt. 303. §-ának (4) bekezdésében foglaltak betartásával. Az 1994. augusztus 29-i igazgatósági ülés jegyzőkönyve lényegében - ha nem is szabályosan - zártkörű, új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelés elhatározását tartalmazza. Ugyanakkor zártkörű, új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelésre csak akkor kerülhet sor, ha azt az rt. alapszabálya kifejezetten megengedi [Gt. 303. § (4) bekezdés]. Ilyen rendelkezést azonban a bejegyzést kérő alapszabálya nem tartalmazott, így a zártkörűen új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelés elhatározása, illetve végrehajtása nem volt szabályszerű. Ez alapvető semmisségi ok, emiatt a Legfelsőbb Bíróság e határozatában nem tartotta szükségesnek annak eldöntését, hogy az igazgatóság zártkörűen új részvények jegyzésével emelhet-e alaptőkét. Az új részvénynek jegyzésével történő alaptőke-emelés elhatározása során, ahogy erre az elsőfokú bíróság is részben helyesen utalt, nem tartotta be a bejegyzést kérő a Gt. 303. §-ának (4) bekezdésében szereplő azon feltételt, hogy a jegyzés útján és következtében kell a pénznek az rt. rendelkezésére állnia; nem tartotta be a Gt. 308. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, valamint az rt. igazgatósága működési szabályzatának I/3. és II/4. b) és c) pontjában foglaltakat. A Legfelsőbb Bíróság egyetért az elsőfokú bíróság végzésében az alaptőkén felüli vagyon alaptőkésítésével kapcsolatban kifejtettekkel, amelyek összhangban állnak a Gt. 305. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal. E jogszabályi rendelkezés szerint az éves mérleg vagy különmérleg elfogadása után van csak mód az alaptőkén felüli vagyon alaptőkésítésére. Egy májusban elfogadott mérleg alapján tehát az igazgatóság több mint fél évvel később, decemberben, nem jogosult az alaptőkén felüli vagyon alaptőkésítésére, hiszen a májusban elfogadott mérleg nem igazolja hitelt érdemlően, hogy decemberben van-e még az rt.-nek alaptőkén felüli vagyona. A Legfelsőbb Bíróság - bár a Gt. nem határozza meg pontosan, hogy a mérleg elfogadását követően mennyi időn belül van mód az alaptőkén felüli vagyon alaptőkésítésére - az elsőfokú bíróság véleményével egyezően úgy ítéli meg, hogy arra közel hét hónappal a mérleg elfogadása után nem kerülhet sor. Ezen túlmenően az alapszabályt módosító igazgatósági jegyzőkönyv sem alakjában (ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzés hiánya, okirat), sem tartalmában (az alaptőke részvényekből való összetételét a jegyzőkönyv nem rögzíti) nem felel meg a Gt. szabályainak.
Fent kifejtettekre tekintettel tehát a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 204/1995. sz.)