adozona.hu
BH 1997.2.101
BH 1997.2.101
A színház tánckarának tagja tekintetében nem zárja ki jogszabály a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítését [1992. évi XXXIII. tv. 21. § (2) bek., 150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 3. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1989. március 15-től a színházi évadokra szóló határozott idejű munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel tánckari tagként. Az utolsó határozott idejű kinevezése 1994. augusztus 1-jétől 1995. július 31-ig szólt.
Az alperes igazgatója az 1995. március 10-én kelt levelében arról értesítette a felperest, hogy a kinevezését nem kívánja az 1995/96. színházi évadra megújítani, ezért a határozott idő lejártával, 1995. július 31-ével megszűnik a közalkalmaz...
BH 1997.2.101 A színház tánckarának tagja tekintetében nem zárja ki jogszabály a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítését [1992. évi XXXIII. tv. 21. § (2) bek., 150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 3. §].
A felperes 1989. március 15-től a színházi évadokra szóló határozott idejű munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel tánckari tagként. Az utolsó határozott idejű kinevezése 1994. augusztus 1-jétől 1995. július 31-ig szólt.Az alperes igazgatója az 1995. március 10-én kelt levelében arról értesítette a felperest, hogy a kinevezését nem kívánja az 1995/96. színházi évadra megújítani, ezért a határozott idő lejártával, 1995. július 31-ével megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya.
A felperes - az eredménytelen egyeztetést követően - keresetlevelet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz. Arra hivatkozott, hogy a kinevezésének a határozott időre vonatkozó kikötése jogszabályba ütközik, ezért semmis. Kérelme a közalkalmazotti jogviszonya helyreállítására, az elmaradt illetménye és az egyéb járandóságai megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a színházi műsortervben meghatározott szerepekre a határozott időre szóló kinevezés a jogszabály rendelkezéseinek megfelel. A Kjt. (az 1992. évi XXXIII. törvény) végrehajtásáról rendelkező 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. §-a nyilvánvalóan emiatt engedélyezett eltérést a Kjt. 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 5 éves korlátozás alól.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A megyei bíróság - egyebek mellett - megállapította: a felperes kinevezésének tartalmából arra lehet következtetni, hogy az nem csupán a felperes munkakörét, hanem az elvégzendő meghatározott munkát is tartalmazza. Ezért a Kjt. 21. §-ának (2) bekezdésében és a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletben foglaltakra is tekintettel helytállónak találta az elsőfokú bíróság határozatát, amely a felperes határozott idejű kinevezését tartalmilag és formailag is érvényesnek tekintette.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kjt. 21. §-ának (2) bekezdésébe ütköző törvénysértésre hivatkozott. Előadta, hogy a kinevezésében nem szerepel feladatmeghatározás. Amiatt is támadta a jogerős ítéletet, hogy a megyei bíróság a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. §-át tévesen értelmezte, mert az nem ad felmentést a Kjt. 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek tekintetében. A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a keresetének helyt adó határozat hozatalára irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 21. §-ának (2) bekezdése alapján közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre szóló kinevezéssel is létesíthető. A 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. §-a szerint a kulturális intézményekben - a mellékletben felsorolt munkakörökben - öt évet meghaladóan is létesíthető határozott idejű közalkalmazotti jogviszony. A rendelet I. számú melléklete a tánckari tagot is ebbe a körbe sorolja. Az alperes színház a felperes tánckari tagot a színházi évadra, egy évre szóló kinevezéssel alkalmazta.
A megjelölt jogszabályok értelmezése és az irányadó tényállás jogi értékelése alapján megállapítható, hogy a felperes határozott idejű kinevezése nem ütközött jogszabályba [Kjt. 21. § (2) bekezdés]. A jogszabályban előírt feltétel, a munka, illetve feladat meghatározott jellege ugyanis a felek megállapodásából is következhet. A perbeli esetben pedig a felek megállapodása ennek megfelel. A színházi évad szerint meghatározott időtartamban történő megállapodás egyben az évad műsortervének megfelelő feladat-meghatározást is magában foglalta, a felperes jogviszonya az évadban kötelező tánckari feladatokra létesült.
A Legfelsőbb Bíróság a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet téves értelmezésére vonatkozó felülvizsgálati érvelést sem találta helytállónak. Az ítéletek ugyanis nem tartalmaznak olyan téves jogszabály-értelmezést, hogy a hivatkozott rendelet felmentést adna a Kjt. 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek alól. A jogvita szempontjából ezzel szemben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felhívott rendelet szabályozása is a színház működésének sajátosságaira, a színházi évadban ellátandó feladatok határozott időhöz kötöttségére tekintettel engedi meg az érintett munkakörökben az öt évet meghaladó időre is a határozott időre szóló alkalmazást.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel sikertelenül támadott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperesnek nem merült fel a felülvizsgálati eljárásban igazolt költsége, ezért e tárgyban nem kellett határozni. A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.176/1996. sz.)