adozona.hu
BH 1996.12.664
BH 1996.12.664
Igényper indítható, ha a végrehajtást az egészségbiztosítási pénztár rendelte el [1975. évi II. tv. 104/A. § (1)-(2) bek., 105. § (1)-(4) bek., Pp. 367. §, 371, § (1) bek., 373. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A körzeti földhivatal 1994. március 12-én kelt határozatával az M. Rt. tulajdonát képező belterületi ingatlanra a végrehajtási jogot 19 129 133 Ft tartozás és járulékai erejéig a megyei egészségbiztosítási pénztár javára bejegyezte. A határozat 1994. április 29-én vált jogerőssé, amikor azt a megyei földhivatal határozatával helybenhagyta.
Ezt követően ugyanezen ingatlanra a körzeti földhivatal 1994. június 6-án kelt határozatával a tulajdonjogot vétel jogcímén a K. Kft. javára bejegyezte.
...
Ezt követően ugyanezen ingatlanra a körzeti földhivatal 1994. június 6-án kelt határozatával a tulajdonjogot vétel jogcímén a K. Kft. javára bejegyezte.
A megyei egészségbiztosítási pénztár végrehajtója 1995. szeptember 26-án értesítette a K. Kft.-t, hogy a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingatlanra árverést tűz ki.
A K. Kft. felperes kereseti kérelmében, melyet a megyei bírósághoz nyújtott be, kérte, hogy a megyei bíróság a tulajdonát képező ingatlan tekintetében a foglalást oldja fel, egyidejűleg a megindított perről a végrehajtót és a földhivatalt a Pp. 376. §-ának (1) bekezdése szerint értesítse.
Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, megállapítva, hogy közigazgatási határozat végrehajtása során indított igényper elbírálására hatáskörrel nem rendelkezik. Hivatkozott a Pp. 367. §-ában írtakra, amely szerint a végrehajtás-megszüntetési, illetőleg -korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte. Mivel pedig az adott esetben a sérelmezett határozatot a megyei egészségbiztosítási pénztár alperes hozta, így a perindítás feltételei nem állnak fenn.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes fellebbezett, és annak hatályon kívül helyezését kérte, állítva, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a kereset elbírálására hatáskörrel nem rendelkezik, mert a Pp. 366-369. §-ai csak a végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási per esetére írják elő szükséges feltételként a végrehajtási eljárást elrendelő bíróság illetékességét.
A fellebbezés alapos.
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek az első fokú végzés meghozatalakor hatályban volt 105. §-ának (1) bekezdése kimondta, hogy a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulék, valamint a baleseti járulék, illetőleg a késedelmi pótlék és a rendbírság behajtására, továbbá a járuléktartozásért felelős személyek körére az adókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A (3) bekezdés úgy rendelkezett, hogy az (1) bekezdés szerinti tartozást bankszámlával rendelkező munkáltató esetén azonnali beszedési megbízással kell végrehajtani.
Amennyiben a (2), (3) bekezdésben foglalt végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a követelést az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) ingó- és ingatlan-végrehajtással hajtja be. Ahol a bírósági végrehajtásról, illetőleg az adózás rendjéről szóló jogszabály bíróságot vagy adóhatóságot említ, ott az egészségbiztosítási pénztárat (kirendeltséget), ahol az bíróság, vagy az adóhatóság vezetőjét, ott az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) alkalmazottját kell érteni [105. § (4) bek.].
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek a felperesi fellebbezés elbírálásakor hatályban lévő, az 1995. évi CXVIII. törvény 15. §-ával módosított 104/A. §-ának (1) bekezdésében szintén úgy rendelkezik, hogy a társadalombiztosítási követelések végrehajtására a törvényben foglalt eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I., továbbá III-VIII. fejezeteiben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
A Pp. 371. §-ának (1) bekezdésében meghatározott igényper megindításának nem jogszabályi feltétele, hogy a végrehajtási eljárást a bíróság rendelje el. A pert a megyei egészségbiztosítási pénztár mint végrehajtást kérő ellen kell indítani, figyelemmel arra, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 104/A. §-ának (2) bekezdése szerint, ahol a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény végrehajtást kérőt említ, ott a megyei egészségbiztosítási pénztárat kell érteni.
Az elsőfokú bíróság tehát jogszabálysértően eljárva hozta meg a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül hatáskör hiánya miatt elutasító határozatát, mert a felperes követelésének érvényesítése bíróság hatáskörbe tartozik, az igényperre azonban a Pp. 373. §-a szerint kizárólag az a helyi bíróság illetékes, amelynek területén a foglalás történt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kpkf. II. 27.252/1996. sz.)