adozona.hu
BH 1996.10.560
BH 1996.10.560
A választott szakszervezeti tisztségviselőt a munkajogi védelem már a megválasztása időpontjában megilleti, függetlenül attól, hogy a szabályszerűen megalakított szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételére csak utóbb került sor. A nyilvántartásba vételnek ugyanis a társadalmi szervezet jogi személyiségének keletkezése szempontjából van jelentősége, amely nincs összefüggésben a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével [1967. évi II. tv. 16. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes raktárházvezetőként állt az alperes alkalmazásában. 1992. február 26-án az alperes a felperes munkaviszonyát átszervezésre hivatkozással felmondta.
A felperes a keresetlevelében a felmondás jogszerűségét vitatta, a munkaviszonya megszüntetésének hatálytalanítását kérte. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy választott szakszervezeti tisztséget töltött be a felmondás idején, és az alperes a felmondáshoz a szakszervezet egyetértését nem szerezte be. Módosított kereseti kérelme a fe...
BH 1996.10.560 A választott szakszervezeti tisztségviselőt a munkajogi védelem már a megválasztása időpontjában megilleti, függetlenül attól, hogy a szabályszerűen megalakított szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételére csak utóbb került sor. A nyilvántartásba vételnek ugyanis a társadalmi szervezet jogi személyiségének keletkezése szempontjából van jelentősége, amely nincs összefüggésben a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével [1967. évi II. tv. 16. §].
A felperes raktárházvezetőként állt az alperes alkalmazásában. 1992. február 26-án az alperes a felperes munkaviszonyát átszervezésre hivatkozással felmondta.A felperes a keresetlevelében a felmondás jogszerűségét vitatta, a munkaviszonya megszüntetésének hatálytalanítását kérte. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy választott szakszervezeti tisztséget töltött be a felmondás idején, és az alperes a felmondáshoz a szakszervezet egyetértését nem szerezte be. Módosított kereseti kérelme a felmondás jogellenességének megállapítására és munkaviszonya helyreállításának mellőzésével az elmaradt munkabére, illetve végkielégítés megfizetésére, valamint a nem vagyoni kára megtérítésére irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott. Megállapította, hogy a munkaviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg, és az alperest elmaradt munkabér (136 135 forint) és kamatai megfizetésére kötelezte. Egyebekben a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperes alkalmazottai 1992. február 24-én E. F. Szakszervezete néven szakszervezetet alapítottak, és az alakuló gyűlésen a felperest csoportképviselővé választották, amely a perbeli esetben még irányadó 1967. évi II. törvény (Mt.) 16. §-a szerint választott szakszervezeti tisztségnek minősül. Tekintettel arra, hogy az alperes a felmondást megelőzően a szakszervezet egyetértését nem szerezte be, a bíróság a felmondást az Mt. 16. §-ába ütközően jogellenesnek találta.
Az alperes a fellebbezésében a felmondás jogellenességének megállapítását támadta, és kérte a felperes keresetének teljes elutasítását.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét - amely részében annak a munkaügyi bíróság helyt adott - elutasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperest mint szakszervezeti tisztségviselőt nem illette meg a felmondás idején a munkajogi védelem, mert a perbeli szakszervezet bírósági nyilvántartásba vétele csak 1992. március 25-én történt meg. A bíróság ezt az álláspontját az 1989. évi II. törvény 4. §-ának (1) bekezdésére alapította, amely szerint a társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre, ettől az időponttól kezdődően jogi személy.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 16. §-ába ütköző törvénysértés miatt támadta a jogerős ítéletet. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság tévesen kötötte a szakszervezeti jogokat a szakszervezet jogi személyiségének létrejöttéhez, mivel az utóbbira az egyesülési törvény, az előbbiekre pedig az Mt. szabályai az irányadók. Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett álláspontot tartotta e tekintetben helytállónak, miután a tisztségviselőt a munkajogi védelem már a megválasztásától kell hogy megillesse. Ezt - megítélése szerint - a szakszervezeti joggyakorlás elvi és gyakorlati feltételei is indokolják, mivel életszerű az a helyzet, hogy a munkavállalók éppen a munkajogi, érdekképviseleti szempontból kritikus helyzetekben hozzák létre szakszervezeteiket, és a védelemnek már abban az időszakban is érvényesülnie kell. Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az irányadó tényállás szerint a felperest az alperes munkavállalói által 1992. február 24-én alapított szakszervezet ugyanezen a napon tisztségviselőjévé választotta. A perben még alkalmazandó 1967. évi II. törvény (Mt.) 16. §-a előírta, hogy a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának a munkáltató által való megszüntetéséhez a szakszervezet egyetértése szükséges. Ez a munkajogi védelem a tisztségviselő megbízatásának idejére és az annak lejártát követő két év tartamára érvényesül (Mt. V. 4. §). E szabályok értelmében a választott szakszervezeti tisztségviselőt a munkajogi védelem már a megválasztása időpontjától megilleti, függetlenül attól, hogy a szabályszerűen megalakított szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételére csak utóbb kerül sor. A bírói gyakorlat szerint ugyanis az előbbiek szerint fennálló munkajogi védelmet nem érinti az 1989. évi II. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében a társadalmi szerv számára előírt az a kötelezettség, hogy a megalakulását követően nyilvántartásba vételt kell kérnie. Ennek ugyanis a társadalmi szervezetjogi személyiségének keletkezése szempontjából van jelentősége, amely nincs összefüggésben a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével.
A jogerős ítélet tehát tévesen tulajdonított ügydöntő jelentőséget a perbeli szakszervezet bírósági nyilvántartásba vétele időpontjának, és ezért az Mt. 16. §-ába ütköző törvénysértéssel változtatta meg az első fokú ítéletnek a felperes munkaviszonya megszüntetése jogellenességét megállapító és a keresetének részben helyt adó rendelkezéseit. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét a másodfokú bíróság ítéletével érintett részében - a felperes keresetének részben helyt adó rendelkezései körében - helybenhagyta, a felperes keresetét egyebekben elutasító, első fokon jogerőre emelkedett rendelkezéseit nem érintette.
Az alperes a Pp. 78. §-a alapján köteles a felperes másodfokú per- és felülvizsgálati eljárási költségeit, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a másodfokú és a felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.997/1995. sz.)
Lábjegyzet
Az 1967. évi II. törvényt az 1992. évi XXII. törvény (új Mt.) 203. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. A törvény 28. §-ának (1) bekezdése, valamint ezt a törvényt 1995. szeptember hó 1-jétől módosító 1995. évi LV. törvény 6. §-a tartalmában megfelel az ítéletben kifejtett jogi álláspontnak.
