adozona.hu
BH 1996.7.394
BH 1996.7.394
Nem hatósági jogkörben, hanem tulajdonosi jogkörben jár el az önkormányzat, amikor határozatával elfogadja egy gazdasági társaság alapító okiratát, és dönt annak vagyonáról [1957. évi IV. tv. 3. § (3) bek., 1990. évi LXV. tv. 11. § (3) bek., 80. §, 99. § (1)-(2) bek., Pp. 324. § (2) bek., 327. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A per adatai szerint az alperes városi önkormányzat az 1994. március 7-én tartott testületi ülésén határozatával elfogadta a D.-i Kft. alapító okiratát, a kft. első ügyvezetőjének T. I.-t jelölte ki 1994. július 1-től 1996. május 31-ig. A nevezett munkabérét is megállapította. Megválasztotta a Kft. könyvvizsgálóját. Felhatalmazta a polgármestert az alapító okirat aláírására, és egyben úgy döntött, hogy a kft. alapításához 5 millió forintot biztosít az 1994. évi költségvetésből. Végül arról is...
BH 1996.7.394 Nem hatósági jogkörben, hanem tulajdonosi jogkörben jár el az önkormányzat, amikor határozatával elfogadja egy gazdasági társaság alapító okiratát, és dönt annak vagyonáról [1957. évi IV. tv. 3. § (3) bek., 1990. évi LXV. tv. 11. § (3) bek., 80. §, 99. § (1)-(2) bek., Pp. 324. § (2) bek., 327. § (1) bek.].
A per adatai szerint az alperes városi önkormányzat az 1994. március 7-én tartott testületi ülésén határozatával elfogadta a D.-i Kft. alapító okiratát, a kft. első ügyvezetőjének T. I.-t jelölte ki 1994. július 1-től 1996. május 31-ig. A nevezett munkabérét is megállapította. Megválasztotta a Kft. könyvvizsgálóját. Felhatalmazta a polgármestert az alapító okirat aláírására, és egyben úgy döntött, hogy a kft. alapításához 5 millió forintot biztosít az 1994. évi költségvetésből. Végül arról is döntött, hogy a kft. részére a város kizárólagos tulajdonát képező köztemetőt és épületeit térítésmentesen használatba adja, határozatlan időre.A felperes vállalat keresetében a határozat felülvizsgálatát kérte. A keresettel kapcsolatban előadta, hogy az alperesi határozat azért törvénysértő, mert a vállalat által használt és rá bízott vagyont a vállalattól elvonta, és azt a kft. ingyenes használatába adta. Ugyanakkor a közüzemre bízott vagyont az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén vonhatta volna el a közüzemtől. Másodlagos kereseti kérelmében pedig előadta, hogy az alperesi közgyűlési határozatnak azon része, amely a köztemetőt a létrehozott kft.-nek ingyenes használatba adja, érvénytelen, ugyanis lehetetlen szolgáltatásra irányul. A felperest a szerződés szerint e tekintetben jogok illetik meg.
A városi bíróság az 1994. október 6-án kelt ítéletével a keresetet elutasította.
Fellebbezés folytán a megyei bíróság 1994. december 16-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás szerint az alperes határozata nem minősül polgári jogi aktusnak. Így a felperes a Ptk. szabályaira hivatkozással is tévesen támadta a határozatot. Ezért a másodlagos kereseti kérelem is alaptalan.
A megyei bíróság álláspontja szerint azt, hogy mi minősül hatósági ügynek, az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése határozza meg. A perbeli esetben a képviselő-testület nem hatósági jogkörben, hanem tulajdonosi minőségében járt el, amikor a kft. alapításáról, az ügyvezető megbízatásáról, munkabéréről, a költségvetésben biztosított támogatás nyújtásáról, valamint az alperes tulajdonát képező vagyon térítésmentes használatba adásáról rendelkezett. Mindezek az ügyek államigazgatási hatósági ügynek nem tekinthetők, így a határozat felülvizsgálata iránt a felperest keresetindítási jog nem illeti meg [Pp. 324. § (2) bek. a) pont, Pp. 327. § (1) bek.].
A felperes a módosított Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint a Pp. 146. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki, hogy a felperes a keresetben egyidejűleg közigazgatási határozat felülvizsgálatát, valamint polgári jogi vita elbírálását kérje. Amikor a képviselő-testület arról határozott, hogy a köztemetőt az általa létrehozott társaság használatába adja, polgári jogi vonatkozású jognyilatkozatot tett, és ez a nyilatkozat lehetetlen szolgáltatásra irányult [Ptk. 227. § (2) bek.], és mint ilyen, semmis [200. § (2) bek.]. A Pp. 123. §-ában foglalt rendelkezés szerint kérheti a semmisség megállapítását a felperes. E kérelem elutasítása ezért törvénysértő.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Pp. 324. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint e fejezet alkalmazása szempontjából közigazgatási határozatnak minősül az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek a hatósági államigazgatási ügyben (1957. évi IV. tv. 3. §) hozott határozata. Ezzel kapcsolatban helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a perbeli esetben a képviselőtestület nem hatósági jogkörben járt el, amikor a kft. alapításáról, az ügyvezető megbízásáról, munkabérétől, a költségvetésben biztosított támogatás nyújtásáról, valamint az alperes tulajdonát képező vagyon térítésmentes használatba adásáról rendelkezett, mert ezáltal a helyi önkormányzatokról szóló, az 1994. évi LXIII. törvénnyel módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80. §-a szerinti tulajdonosi jogait gyakorolta. A képviselő-testületi határozat felülvizsgálata iránt a felperest keresetindítási jog nem illette meg a már hivatkozott Pp. 324. §-a (2) bekezdésének a) pontja, az Ötv. 11. §-ának (3) bekezdése és a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése alapján. A Pp. 324. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata is közigazgatási határozat, de az Ötv. 99. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében ilyen ügyekben csak a köztársaság megbízott, illetve jogutódja, a közigazgatási hivatal jogosult a törvényesség ellenőrzésére és a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére.
Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a perben szereplő képviselő-testületi határozat nem minősül a Ptk. 199. §-a szerinti egyoldalú jognyilatkozatnak, mert csak felhatalmazást adott a polgármester részére kft. alapító okiratának aláírására. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem megalapozatlanul hivatkozott a Ptk. 200. és a Ptk. 227. §-ára is.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 27.104/1995. sz.)