adozona.hu
BH 1996.5.286
BH 1996.5.286
Ha a munkavállaló az ismételt munkáltatói utasítás teljesítését jogszerű indok nélkül tagadja meg, ez a felmondási okként megjelölt, bizonyított kötelezettségszegés a munkaviszony megszüntetésének okszerű indokául szolgál [Mt. 89. § (2) bek., 104. § (2) bek., 4. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1987. december 21-től állt programozó munkakörben az alperes, illetve a jogelődje alkalmazásában. Az alperes az 1993. december 8-án kelt intézkedésével a felperes munkaviszonyát 1994. február 11-ével rendes felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes ismételt írásbeli felszólítás ellenére nem adta le a forrásprogramokat, illetve azok dokumentációit a programkönyvtár részére.
A felperes keresete az eredeti munkakörébe való visszahelyezésre, az elmaradt munkabére és p...
BH 1996.5.286 Ha a munkavállaló az ismételt munkáltatói utasítás teljesítését jogszerű indok nélkül tagadja meg, ez a felmondási okként megjelölt, bizonyított kötelezettségszegés a munkaviszony megszüntetésének okszerű indokául szolgál [Mt. 89. § (2) bek., 104. § (2) bek., 4. §].
A felperes 1987. december 21-től állt programozó munkakörben az alperes, illetve a jogelődje alkalmazásában. Az alperes az 1993. december 8-án kelt intézkedésével a felperes munkaviszonyát 1994. február 11-ével rendes felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes ismételt írásbeli felszólítás ellenére nem adta le a forrásprogramokat, illetve azok dokumentációit a programkönyvtár részére.A felperes keresete az eredeti munkakörébe való visszahelyezésre, az elmaradt munkabére és perköltsége megfizetésére irányult. Vitatta a felmondás indokának valóságát. A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet tényállásában megállapította, hogy a munkáltató 1993. november 23-án és december 2-án kelt írásbeli felszólításai ellenére az ott megjelölt forrásprogramokat és azok dokumentációit nem adta le a felperes, aki maga is elismerte, hogy a kért forrásprogramokat csak a munkaviszony megszűnését követően adta le. A bíróság a programok biztonságos őrzésének hiányára vonatkozó felperesi kifogást is értékelve megállapította, hogy az Mt. 104. §-a értelmében a felperes a munkáltató utasításának teljesítését nem tagadhatta meg jogszerűen. Ezért az alakilag jogszerű felmondás indokát valónak és okszerűnek találta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helytálló indokaira figyelemmel a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozva támadta a jogerős ítéletet. Előadta, hogy a belső szabályzatok hiányát, a programkönyvtár működtetésének hiányosságait kifogásoló véleménynyilvánítása elfojtására irányult a munkáltató intézkedése. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem vizsgálták, miért nem adta le a munkáltató felhívására a forrásprogramokat. A jogerős ítélet megváltoztatásával az Mt. 100. §-ának (2) és (5) bekezdésében előírt jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a felmondást az ismételt munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadására alapozta. A perben a felperes is elismerte, hogy a vitatott utasításokat nem teljesítette, a kért forrásprogramokat határidőig nem adta le, arra csak a munkaviszony megszüntetését követően került sor. A munkaügyi bíróság az utasítás teljesítésének megtagadásán túl azt is vizsgálta, hogy arra miért került sor, és a felperesnek erre volt-e jogszerű indoka. Erre vonatkozóan helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában, hogy a felperesnek a programkönyvtárban történő őrzés biztonságát, az esetleges károkozást illető kifogások közlését követően az utasítást teljesítenie kellett volna, mert az Mt. 104. §-ának (2) bekezdése értelmében az utasítás teljesítését nem tagadhatta meg. A felperesnek ez a felmondási okként megjelölt, bizonyított kötelezettségszegése a munkaviszony megszüntetésének okszerű indokául szolgált.
Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a programok biztonságos tárolását az alperesnél nem tartotta megfelelőnek, és ezzel kapcsolatos véleményét, kifogásait az alperessel közölte, egyéb bizonyíték hiányában nem alapozza meg a felmondási jog gyakorlásának a véleménynyilvánítással való összefüggését. Ezért nem állapítható meg, hogy az alperes bizonyítottan a rendeltetésével össze nem férő célból, a véleménynyilvánítás elfojtása végett hozta meg a felmondó intézkedését, tehát az az Mt. 4. §-ába ütközően nem jogellenes.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alperes a felülvizsgálati eljárási költsége tekintetében a határozat hozatalának mellőzését kérte [Pp. 78. § (2) bekezdés].
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.638/1995. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2008.4.97 A veszélyes anyagok jelenléte miatt - a munkavállaló kötelező egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatát elmulasztó - munkáltató ez okból akkor sem élhet rendkívüli felmondással, ha a munkavállaló olyan egészségi állapotra hivatkozással tagadja meg az átirányítás teljesítését, amely utóbb nem igazolódik [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont, 104. § (2) bekezdés].
