adozona.hu
BH 1996.1.50
BH 1996.1.50
Ingatlanapport esetén a földhivatal tulajdonjogra vonatkozó bejegyzését tartalmazó tulajdoni lapot kell csatolni a cégbejegyzési kérelemhez. Ha ilyet a kérelmező nem tud csatolni, a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság elutasítja [Ptk. 117. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az N. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság az 1991. november 15. napján kelt társasági szerződés alapján 1991. november 19. napján nyújtotta be bejegyzés iránti kérelmét a cégbírósághoz, de a nagyszámú ügyérkezésre tekintettel számos ügy elintézésére - közte ezen ügyre is - egy másik cégbíróság lett kirendelve.
A cégbíróság a képviselőt elutasítás terhe mellett hiánypótlásra szólította fel, amely felhívásban előírta az apport tárgyát képező ingatlanra vonatkozóan az apportőr tulajdonj...
BH 1996.1.50 Ingatlanapport esetén a földhivatal tulajdonjogra vonatkozó bejegyzését tartalmazó tulajdoni lapot kell csatolni a cégbejegyzési kérelemhez. Ha ilyet a kérelmező nem tud csatolni, a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság elutasítja [Ptk. 117. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § c) pont].
Az N. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság az 1991. november 15. napján kelt társasági szerződés alapján 1991. november 19. napján nyújtotta be bejegyzés iránti kérelmét a cégbírósághoz, de a nagyszámú ügyérkezésre tekintettel számos ügy elintézésére - közte ezen ügyre is - egy másik cégbíróság lett kirendelve.A cégbíróság a képviselőt elutasítás terhe mellett hiánypótlásra szólította fel, amely felhívásban előírta az apport tárgyát képező ingatlanra vonatkozóan az apportőr tulajdonjogának tulajdoni lappal történő igazolását. A képviselő hiánypótlásként csatolta a B., 1470. számú tulajdoni lap másolatát, melyen széljegy igazolja a G. Z. beltag tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmének benyújtását. A cégbíróság az 1992. június 8. napján kelt végzésével a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság - a képviselő fellebbezése folytán - az elsőfokú bíróság végzését végzésével helybenhagyta. A végzés indokolása értelmében a cégbejegyzésről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 8. §-ának c) pontja alapján a cég bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) a gazdasági társaság tulajdonába adott ingatlan tulajdoni lapjának másolatát. Így az apportőrnek már a társasági szerződés aláírásakor olyan helyzetben kell lennie, hogy az ingatlan tulajdonjogával rendelkezhessen.
A jogerős végzés ellen a képviselő felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy a késedelem oka - amiért a tulajdonosi jogosultságot tulajdoni lappal igazolni nem tudta - a földhivatalnál felhalmozódott munkamennyiség volt. Álláspontja szerint a másodfokú határozat kézbesítését megelőzően ennek ellenére sikerült a Fővárosi Kerületek Földhivatala által kiadott új tulajdoni lapot beszerezni, amely tartalmazza, hogy az apportált ingatlan tartós földhasználati jogát átvezették G. Z. nevére. Véleménye szerint az eljárás felfüggesztésének lett volna helye, mivel az adott ügyben a döntés olyan előzetes kérdés elbírálásától függött, amely államigazgatási hatáskörbe tartozott, ezzel az ügyfél érdekében történő határidő engedélyezésről lett volna szó. Ezekre figyelemmel kérte a Legfelsőbb Bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság cégbejegyzésre történő kötelezését.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság végzésében a kérelmező képviselőjét az általa - a felülvizsgálati kérelemben - hivatkozott tulajdoni lap csatolására hívta fel. A jogi képviselő a Legfelsőbb Bírósághoz 1994. március 16. napján érkezett beadványában hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Bírósághoz kérelemmel fordult a hiányzó tulajdoni lap felterjesztése iránt, mivel annak felterjesztése az összes irattal együtt nem történt meg.
Az 1994. március 12. napján a Legfelsőbb Bírósághoz a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság megküldte a B. 1470. számú tulajdoni lap másolatát.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 8. §-ának c) pontja alapján a cég bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell a nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) a gazdasági társaság tulajdonába adott vagy egyéb jogcímen rendelkezésre bocsátott ingatlan tulajdoni lapjának másolatát. A rendelkezés célja annak megállapíthatósága, hogy az apportőr jogosult-e és milyen terjedelemben jogosult rendelkezni az ingatlan apporttárgy felől. Egyébként ezen jogszabályi rendelkezés alapján minden esetben csatolandó a tulajdoni lap akkor, ha az apportőr tulajdonjogának, vagy más egyéb jogának igazolásához ez szükséges. A többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 17. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése ugyanis megkívánja az ingatlan tulajdonjogának átruházásához - az arra irányuló szerződésen felül - a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzését is.
A kérelmező által csatolt tulajdoni lapon azonban az apportált ingatlan tartós földhasználati joga Sz. J. nevéről G. Z. Bp. VIII. kerület, R. I. u. 8. IV/7. számú lakos nevére nem volt átvezetve. Így G. Z. beltag tulajdonjogának igazolására a csatolt tulajdoni lap másolat nem alkalmas, hiszen ezen G. Z. és társa tulajdonjog-bejegyzési kérelme, mint érdemben elintézetlen, szerepel.
A kérelmező viszont a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy még a másodfokú határozat kézbesítését megelőzően sikerült beszereznie a Fővárosi Kerületek Földhivatalától azt a tulajdoni lapot, amely már tartalmazza, hogy az ingatlan tartós földhasználati jogát Sz. J. nevéről vétel címén átvezették G. Z. nevére. Erre figyelemmel hívta fel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a kérelmezőt, hogy az általa hivatkozott tulajdoni lapot csatolja. A cégbíróságtól a jogi képviselő kérelmére felküldött tulajdoni lap azonban még mindig csak azt az információt tartalmazza, hogy G. Z. a bejegyzésre várók listáján szerepel, de az ingatlan tartós földhasználati jogának bejegyzése nem történt meg.
A társaság jogi képviselője 1994. április 6-án a Legfelsőbb Bírósághoz érkezett beadványában arra hivatkozott, hogy a cégbíróság által a Legfelsőbb Bírósághoz felküldött tulajdoni lap nem azonos a cég által korábban már becsatolt és a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott azon tulajdoni lappal, amelyen 38. sorszám alatt már a cég beltagja van tulajdonosként feltüntetve, ezért újabb ingatlan-nyilvántartási lapot csatolt.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy a társasági szerződés alapján teljességgel beazonosíthatatlan, hogy a B. 1470. tulajdoni lapszámon 36 110. hrsz.-on szereplő Sz. u. 26. szám alatti ingatlan a társasági szerződésben megjelölt B. R. u. 8. szám alatti induló vagyonhoz tartozik-e. Ezen túlmenően a cég képviselője a fenti beadványban maga is méltányos elbírálást kért, tehát nem vitatta azt a tényt, hogy a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a másodfokú határozat törvénysértő, ugyanis semmi nem bizonyítja azt az állítást, hogy már a másodfokú határozat meghozatalakor a tartós földhasználati jog (ellentétben a társasági szerződés szövegében feltüntetett tulajdonba adási kötelezettséggel) G. Z. nevére át volt vezetve. A tulajdonjog átvezetése pedig a mai napig nem történt meg, erre nézve 154. 106/91. számon egy elintézetlen széljegy szerepel csupán, de nem csak G. Z., hanem ismeretlen nevű társára vonatkozóan is. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzését - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján - hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 33. 513/1993. sz.)