BH 1995.8.486

A felszámolási eljárás során társadalombiztosítási tartozásokként kielégítendő követelések körének meghatározása [1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság végzésével a felszámolónak az 1992. november 18-án hozott azon intézkedését, amellyel a kifogásoló igényéből 827 705 Ft-ot az "e" kielégítési csoportba, továbbá 34 082 Ft-ot a "g" kielégítési csoportba sorolt, megsemmisítette azzal, hogy a kifogásoló teljes 886 144 Ft összegű követelését a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. §-a (1) bekezdésének "e" kielégítési csoportjába kell besorolni. Végzésének indoko...

BH 1995.8.486 A felszámolási eljárás során társadalombiztosítási tartozásokként kielégítendő követelések körének meghatározása [1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével a felszámolónak az 1992. november 18-án hozott azon intézkedését, amellyel a kifogásoló igényéből 827 705 Ft-ot az "e" kielégítési csoportba, továbbá 34 082 Ft-ot a "g" kielégítési csoportba sorolt, megsemmisítette azzal, hogy a kifogásoló teljes 886 144 Ft összegű követelését a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. §-a (1) bekezdésének "e" kielégítési csoportjába kell besorolni. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a Társadalombiztosítási Igazgatóság nyújtott be kifogást a társadalombiztosítási tartozások besorolásával kapcsolatban, mivel a felszámoló a 827 705 Ft tőkekövetelést az "e" pontba, míg a 34 082 Ft késedelmi pótlékot a "g" pontba sorolta be. A bíróság álláspontja szerint a társadalombiztosítási tartozások a kamattal, késedelmi pótlékkal, rendbírsággal együtt gyűjtőfogalomként a "társadalombiztosítási tartozások" körébe tartoznak, és ezért helyesen az "e" pontba sorolandók be. A felszámolónak helyesen valamennyi társadalombiztosítási tartozást egységesen a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének "e" pontjába kellett volna besorolnia, ezért a bíróság a felszámoló besorolás tárgyában hozott kifogásolt intézkedését megsemmisítette és utasította a helyes besorolás elvégzésére.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a felszámoló által végzett besorolás helyességének a megállapítását. Álláspontja szerint a törvény szelleméből következik, hogy a kielégítés vonatkozásában a tőketartozást annak járulékaitól elválasztja. A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének "e" pontja a társadalombiztosítási tartozásokat tartalmazza, amelyek azonban csak szűken értelmezhetőek; a többes szám arra utal, hogy a társadalombiztosítási tartozás lehet nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék is. Semmi sem indokolja azt, hogy különbség legyen a törvényben felsorolt hitelezők között és a társadalombiztosítást további kedvezmények illessék meg. Az elbírálás ugyanolyan kell legyen, mint az adók esetében.
Az adós fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, helyes az arra alapított jogi döntése is. Az adós a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy körülményt, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének "e" pontja egységesen a társadalombiztosítási tartozások besorolásáról rendelkezik. Azt, hogy mi tekinthető társadalombiztosítási tartozásnak, a speciális jogszabály, az 1993. évi VIII. törvénnyel módosított 1975. évi II. törvény határozza meg. E törvény rendelkezik ezeknek a tartozásoknak az elszámolási rendjéről. A 105/C. (1) bekezdése szerint a társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget először a megtérítendő ellátásra, a rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre (eljárás költségére), ezt követően a járulékokra kell elszámolni. Ebből eredően egyértelműen megállapítható, hogy a társadalombiztosítási tartozások körébe a késedelmi pótlék és a rendbírság is beletartozik, osztja annak jogi sorsát. Erre vezethető vissza, hogy a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének "e" pontja külön határozza meg a társadalombiztosításnak járó fizetéseket, "tartozásokként" míg, az adóhatóságnak járó befizetést bontja adókra, valamint az 57. §-a (1) bekezdésének "g" pontjában az adóhatósághoz fizetendő pótlékra és bírságra. Ez utóbbiakat tekinti egyéb adótartozásoknak. Ebből eredően tehát a jogszabály kivételt alkalmaz a társadalombiztosítási tartozások előnyösebb besorolására vonatkozóan.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján lényegében annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Kif. 53/1993. sz. - Legf. Bír. Fpkf. II. 33. 362/1993. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.