adozona.hu
BH 1995.5.316
BH 1995.5.316
A munkanélküli-járadék folyósítása megszüntetésének szempontjai [1991. évi IV. tv. 26. § (1) bek. c) p.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei munkaügyi központ a felperes részére korábban megállapított munkanélküli-járadék folyósítását 1991. sz. határozatával kereső tevékenység folytatása miatt megszüntette, majd 38 349 Ft jogalap nélkül felvett munkanélküli-járadék visszafizetésére kötelezte. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az eljárt közigazgatási szervek döntésüket azzal indokolták, hogy a felperes munkaviszony keretében rendszeres munkát végzett - munkaviszonya határozatlan idejű volt -, ...
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett a keresetének helytadó döntés meghozatalát kérve.
A megyei bíróság megállapította, hogy a fellebbezés alapos. A megyei munkaügyi központ 1991. július 9-től kezdődően állapította meg a felperes munkanélküli-járadékra való jogosultságát azzal, hogy a folyósítás időtartama 720 nap, a járadék összege 233 Ft/nap. Az N. kereskedelmi Rt. részéről érkező munkaerőigény-bejelentő lap alapján a munkaügyi központ 1992. március 31-én a felperest az N. R.-hez irányította. 1992. április 9-én - április 1-jei hatállyal - a felperes és a N. R. megbízási szerződésnek nevezett szerződést kötöttek; eszerint havi 7990 Ft bérfizetés mellett a felperes telefonkezelői munkakört lát el, a szerződés visszavonásig érvényes.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes esetében - aki a munkaügyi központ által ajánlott munkahelyen dolgozott úgy, hogy a keresete alatta maradt az adott évben érvényes minimális bérnek - a megszüntetésnek és a visszafizetésre kötelezésnek a törvényi feltételei fennállnak-e.
Az 1991. évi IV. törvény (Flt.) 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint meg kell szüntetni a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a munkaügyi központ által ajánlott munkahelyen jövedelme havonta nem éri el a mindenkori minimális bért. Az idézett jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy az e pontban foglaltak értelmében két esetben kerülhet sor a megszüntetésre: egyrészt akkor, ha valaki úgy folytat kereső tevékenységet, hogy az adott munkahelyet nem a munkaügyi központ ajánlotta fel a részére; másrészt pedig akkor, ha a járadékos a munkaügyi központ által ajánlott munkahelyen dolgozik ugyan, de a jövedelme meghaladja a mindenkori minimális bért. Mindez azt is jelenti, hogy a törvény rendelkezése szerint nincs jelentősége annak, hogy munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében történik a munkavégzés és annak sem, hogy az folyamatos vagy alkalmi jellegű.
Az előbbiekben ismertetett tényekből egyértelmű, hogy a felperes a munkaügyi központ által részére ajánlott munkahelyen végzett munkát, és a jövedelme havonta nem érte el a minimális bért, annak alatta maradt. Így jogszabálysértéssel szüntették meg az eljárt közigazgatási szervek a munkanélküli-járadék folyósítását, és kötelezték a felperest a visszafizetésre.
A részletezett indokok alapján a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint megváltoztatva, mindkét fokú közigazgatási szerv határozatát, a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte. (Nógrád Megyei Bíróság Pf. 20. 662/1994. sz.)