adozona.hu
BH 1995.2.131
BH 1995.2.131
A törvénynek a rendkívüli felmondásról szóló rendelkezéseitől érvényesen nem lehet eltérni. A kollektív szerződés nem szűkítheti vagy bővítheti azokat az eseteket, amelyeket a törvény előír [Mt. 96. § (1) bek. b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes vonatvezető segédellenőr munkakörben állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel.
Az alperes 1993. július 6-án a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással, az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján azonnali hatállyal megszüntette. Arra hivatkozott, hogy a felperes 1993. július 5-én 7 óra 15 perc helyett 7 óra 45 perckor és nem a munkáltató által megjelölt állomáson vette fel a munkát. A felperes által korábban (1992. évben) elkövet...
BH 1995.2.131 A törvénynek a rendkívüli felmondásról szóló rendelkezéseitől érvényesen nem lehet eltérni. A kollektív szerződés nem szűkítheti vagy bővítheti azokat az eseteket, amelyeket a törvény előír [Mt. 96. § (1) bek. b) pont].
A felperes vonatvezető segédellenőr munkakörben állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel.Az alperes 1993. július 6-án a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással, az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján azonnali hatállyal megszüntette. Arra hivatkozott, hogy a felperes 1993. július 5-én 7 óra 15 perc helyett 7 óra 45 perckor és nem a munkáltató által megjelölt állomáson vette fel a munkát. A felperes által korábban (1992. évben) elkövetett kötelezettségszegések mellett az alperes a rendkívüli felmondás indokaként azt is megjelölte, hogy a felperes - a saját, 1993. július 6-án tett előadása szerint - sértő hangú levelet írt a munkáját kifogásoló egyik utasnak.
Az egyeztetés eredménytelenségét követően a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérelme az alperes intézkedésének hatályon kívül helyezésére, a munkaviszonyának helyreállítására és az elmaradt munkabére megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetét. Az ítélet indokolásának lényege szerint a bizonyítási eljárás eredménye hitelt érdemlően alátámasztotta a rendkívül felmondásban megjelölt kötelezettségszegéseket (késés, az utasnak írt sértő hangú levél). A korábbi kötelezettségszegéseket pedig a munkaügyi bíróság a jogvita tárgyát képező kötelezettségszegések súlyának megállapításánál vette figyelembe. Mindezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy az alperes rendkívüli felmondása jogszerű.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ítélete indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és az abból levont jogi következtetés helytálló. A megyei bíróság az elsőfokú ítélet indokolását kisebb részben - a korábban már elbírált, illetve a korábban tanúsított kötelezettségszegések tekintetében - módosította. Megállapította, hogy ezek a rendkívüli felmondás elbírálásánál nem értékelhetők. A másodfokú bíróság azt is kifejtette, hogy a felperes által elkövetett kötelezettségszegések a kollektív szerződés 74. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján is megalapozták a rendkívüli felmondást.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy az elalvás miatt bekövetkezett harminc perc késés nem alapozza meg a kollektív szerződés szóban lévő rendelkezésében foglaltakat, következésképpen nem szolgálhat alapul a rendkívüli felmondás jogszerű alkalmazására. Arra is hivatkozott hogy a kollektív szerződés nem határozza meg rendkívüli felmondási okként a munkaadón kívüli személyek személyiségi jogának megsértését. Mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének h) pontja második mondata értelmében a törvénynek a rendkívüli felmondásról szóló rendelkezéseitől érvényesen nem lehet eltérni. Ebből következik, hogy a kollektív szerződés nem szűkítheti vagy bővítheti azokat az eseteket amelyeket a törvény előír. Ezért a kollektív szerződésnek a rendkívüli felmondás eseteit meghatározó rendelkezései csak példálózó jellegűek lehetnek. Az adott esetben emiatt nem a kollektív szerződés rendelkezéseinek, hanem annak van jelentősége, hogy a felperes szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte-e a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét.
A késéssel kapcsolatos kötelezettségszegést, amely az Mt. 100 §-a (1) bekezdésének a) pontjában lévő lényeges kötelezettség megszegését jelentette, a felperes elismerte. Arra hivatkozott, hogy mások hasonló cselekményei jogkövetkezmény nélkül maradtak, továbbá vitatta a vétkességének fokát (súlyos gondatlanság) is.
Az Mt. 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában lévő kötelezettség megszegése értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül a munkavállaló munkaköre és a munkafegyelmet sértő magatartás esetleges következménye sem.
Az adott esetben a felperes kötelezettségszegése következtében a vonat fél órán keresztül nem az előírt létszámú jegyvizsgálóval közlekedett. Emiatt az alperes érdekeire (utasok biztonságos szállítása, fel- és leszállás balesetmentessége, a jegyvizsgálás elvégzése) figyelemmel a kötelezettségszegés lényeges kötelezettség súlyos megszegését jelentette. A munkavállaló köteles munkavégzés céljából a kellő időben a munkahelyén megjelenni. Ennek elmulasztása az adott esetben súlyosan gondtalannak minősül. A felperes beismerte, hogy egy fiatalkorú utas szülője részére névtelen levelet írt. A levél tartalma és szóhasználata alapján jogszerűen állapította meg az alperes, hogy ezáltal a felperes a munkavégzés szabályait szándékosan és jelentős mértékben megszegte [Mt. 103. §-a (1) bekezdésének c) pontja].
E kötelezettségszegés megítélésénél is az említetteknek, és nem annak van jelentősége, hogy a kollektív szerződés nevesíti-e az adott cselekményt rendkívüli felmondási okként.
A kifejtettek alapján a megyei bíróság a törvénynek megfelelően hagyta helyben a munkaügyi bíróság helytálló ítéletét.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az 1952. évi III. törvény (Pp.) 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselettel felmerült költségét.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 285/1994. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2006.7.229 Azt, hogy a rendkívüli felmondás indokául megjelölt kötelezettségszegés vétkes volt-e, illetve a szándékosság, vagy súlyos gondatlanság megvalósult-e, a munkavállaló korábbi magatartása figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
