adozona.hu
BH 1995.2.115
BH 1995.2.115
Korlátolt felelősségű társaságnál "cégvezető" nem működhet, mert ez a jogintézmény a mai társasági jogban ismeretlen. A társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a tagok neve és címe és ezzel azonosíthatónak kell lennie a tag aláírásának. Az olvashatatlan kézjegy azonosításra csak akkor alkalmas, ha a kézjegy mellett - olvashatóan - fel van tüntetve a tag neve is [1988. évi VI. tv. 1. §, 19. § (3) bek., 21. § (1) bek. b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A H. N. DESIGN Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződését az alapító tagok 1990. december 6-án írták alá, majd a társaság képviseletre jogosított ügyvezetői jogi képviselő útján benyújtották a cég bejegyzése iránti kérelmüket az illetékes cégbíróságnál. A cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlást rendelt el. A hiánypótlás tárgya lényegében érvényes okirat benyújtása volt. A jogi képviselő a hiánypótlást elrendelő végzésben foglaltakkal kapcsolatban - a hiányok pótlása nélkül ...
BH 1995.2.115 Korlátolt felelősségű társaságnál "cégvezető" nem működhet, mert ez a jogintézmény a mai társasági jogban ismeretlen. A társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a tagok neve és címe és ezzel azonosíthatónak kell lennie a tag aláírásának. Az olvashatatlan kézjegy azonosításra csak akkor alkalmas, ha a kézjegy mellett - olvashatóan - fel van tüntetve a tag neve is [1988. évi VI. tv. 1. §, 19. § (3) bek., 21. § (1) bek. b) pont].
A H. N. DESIGN Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződését az alapító tagok 1990. december 6-án írták alá, majd a társaság képviseletre jogosított ügyvezetői jogi képviselő útján benyújtották a cég bejegyzése iránti kérelmüket az illetékes cégbíróságnál. A cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlást rendelt el. A hiánypótlás tárgya lényegében érvényes okirat benyújtása volt. A jogi képviselő a hiánypótlást elrendelő végzésben foglaltakkal kapcsolatban - a hiányok pótlása nélkül - kifejtette jogi álláspontját. Véleménye szerint a végzés teljes terjedelmében megalapozatlan, ugyanis a cég elnevezése megfelel a jogszabálynak, a mellékszolgáltatást a társasági szerződés rögzíti, a társaság megszűnésére vonatkozó határozatot 3/4-es szótöbbséggel hozhat a taggyűlés, amely megfelel a Gt. rendelkezésének és nincs olyan jogszabály, amely a cégvezető dolgozó kijelölését tiltaná, és amely azt írná elő, hogy a társasági szerződést aláíró személyek nevét a kézjegyeknél olvashatóan is ki kellene írni. A cégbíróság ezután ismét - elutasítás terhe mellett - felszólította a képviselőt, hogy a korábbi végzésben foglaltaknak tegyen eleget. A képviselő elfogultsági kifogást jelentett be az eljáró bíróval szemben, azonban a bíróság 1992. február 12-én hozott jogerős határozatával az eljáró bíró kizárását megtagadta. A cégbíróság az 1992. február 28-án hozott határozatával a cég bejegyzése iránti kérelmet a hiánypótlás elmulasztása miatt elutasította. Indokolásában megismételte a hiánypótlást elrendelő végzésben meghatározott okokat.A végzés ellen a képviselő fellebbezett, és kérte annak megváltoztatását, és a cég bejegyzésének elrendelését, majd megismételte korábbi jogi álláspontját a hiánypótlásban foglaltakkal kapcsolatosan.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a cég bejegyzésének akadályait, így helytálló a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására figyelemmel hozott, a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasító határozata is.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 5. §-ának (1) bekezdése szerint a cég elnevezésében elsősorban magyar, illetve meghonosodott idegen szavak, valamint bejegyzett saját védjegyre vagy szabadalomra utaló szavak szerepelhetnek. Ugyanezen jogszabály 3. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a cég alapvető tevékenységét is tartalmaznia kell a cégnévnek. A társaság tagjai által választott cégnév ezen jogszabályi követelményeknek nem felel meg, bár a cégnévben első helyen álló szó azonos a társaság egyik természetes személy tagjának a vezetéknevével, de a további "neon design" szavak nem bejegyzett védjegy alapján kerültek a cégnévbe, és a cégnévből nem állapítható meg a társaság tényleges, alapvető tevékenysége.
Az 1988. évi - többször módosított - VI. tv. (Gt.) 157. §-a (2) bekezdésének b) pontja előírja, hogy amennyiben a korlátolt felelősségű társaság tagjai a törzsbetéteik szolgáltatásán kívül valamilyen egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalnak, akkor azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről, valamint a Gt. 167. §-ának (2) bekezdése szerint arról, hogy a tagot a személyes közreműködéséért milyen ellenérték illeti meg, a társasági szerződésben kell rendelkezni. A társasági szerződés 6/E. pontja csupán a tagok neve mellett bizonyos tevékenységre utaló szavakat rögzít (szervezés, ügyvitel, üzletszerzés, fordítás, tolmácsolás). A tevékenységek végzésének feltételeit nem határolja körül, sem a mellékszolgáltatásért járó ellenértéket, sem a nem teljesítés jogkövetkezményeit nem határozza meg. Ezzel a cég nem tett eleget a mellékszolgáltatásra vonatkozóan előírt törvényi rendelkezéseknek.
A társaság megszűnésének elhatározásához [társasági szerződés 12/A-3. j) pont] a szerződés 12/11. pontja szerint 3/4-es, míg a 16/a pontja szerint egyhangú döntésre van szükség. Az ellentmondásos rendelkezés módosítása nem történt meg.
Valóban nincs kifejezett jogszabályi rendelkezés arra vonatkozóan, hogy tilos a korlátolt felelősségű társaságnál cégvezetőt kinevezni. A Gt. 1. §-ában kimondja, hogy e törvény szabályozza a gazdasági társaságok alapítását, megszűnését, szervezetét és szerveik működését, a társaságok tagjainak jogait, kötelezettségeit és felelősségét, valamint a társaságok megszűnését. A Gt.-nek a gazdasági társaságok közös szabályai és a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó különös szabályai között pedig nem szerepel a cégvezető jogintézménye, ami az előbbi jogszabályi rendelkezés alapján azt is jelenti, hogy ilyen tisztségviselőt nem lehet kinevezni. Az 1875. évi XXXVII. törvény (Kt.) 37. §-a alapján a korábbi jogi szabályozás ismerte a cégvezető intézményét, ma azonban ez a jogszabály már nincs hatályban. A Gt. 1991. évi LXV. törvénnyel történt módosításának hatálybalépése (1992. január 1.) óta a Gt. alapján is lehetőség van a társaság dolgozójának önálló cégjegyzési joggal történő felruházására, csupán az nem lehetséges, hogy az ilyen joggal rendelkező dolgozót a "cégvezető" megkülönböztető címmel ruházza fel a társaság. Az önálló cégjegyzési joggal rendelkező dolgozó ebben a dolgozói "tisztségében" jogosult a cég önálló jegyzésére.
Arra sincs kifejezett tételes jogi rendelkezés, hogy a társasági szerződést aláíró tagok kézjegye mellett, alatt vagy fölött gépelve is fel kellene tüntetni a tagok nevét. A Gt. 21. §-a (1) bekezdésének h) pontja azonban kimondja; hogy a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a tagok neve (cége) és lakcíme (székhelye). A Gt. 19. §-ának (3) bekezdése szerint a társasági szerződést (alapító okiratot) valamennyi tagnak alá kell írnia. Ha az aláírás nem olvasható, nem lehet megállapítani azt, hogy ki az a személy, aki a szerződést aláírta, illetve a tag aláírta-e a szerződést. Ennek érdekében kell a szerződést vagy olvashatóan aláírni, vagy ha az aláíró az okiratot kézjeggyel látja el, nevét, személyét olvasható módon is fel kell tüntetni az azonosíthatóság céljából. A társasági szerződésen az első aláíró személye azonosíthatatlan. A cégbíróságnak az ezzel kapcsolatos hiánypótlást elrendelő végzése is megalapozott.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság határozatát helyes indokai alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. VII. 31. 377/1992. sz.)