adozona.hu
BH 1994.10.567
BH 1994.10.567
A jövedéki törvény hatálya kiterjed a jövedéki termékek közúti szállítására is; ilyen esetben a jövedéki bírság kiszabása [1993. évi LVIII. tv. 3. § (2) bek. c) p., 4. § (2) bek., 66. § (1) bek. d) p. 67. §, 69. § (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993. július 5. napján a tulajdonát képező Audi típusú személygépkocsival közlekedett, amikor a rendőrkapitányság járőre ellenőrzés alá vonta a személygépkocsit és abban 23 db 20 literes műanyag kannában összesen 460 liter különféle kommersz szeszes italt talált. A felperes sem az ellenőrzés során, sem azt követően a szállított szeszes italokról, azok származását hitelt érdemlően bizonyító igazolást nem adott, azzal védekezett, hogy a szállított italok nem az ő tulajdonát képezik, ...
BH 1994.10.567 A jövedéki törvény hatálya kiterjed a jövedéki termékek közúti szállítására is; ilyen esetben a jövedéki bírság kiszabása [1993. évi LVIII. tv. 3. § (2) bek. c) p., 4. § (2) bek., 66. § (1) bek. d) p. 67. §, 69. § (6) bek.].
A felperes 1993. július 5. napján a tulajdonát képező Audi típusú személygépkocsival közlekedett, amikor a rendőrkapitányság járőre ellenőrzés alá vonta a személygépkocsit és abban 23 db 20 literes műanyag kannában összesen 460 liter különféle kommersz szeszes italt talált. A felperes sem az ellenőrzés során, sem azt követően a szállított szeszes italokról, azok származását hitelt érdemlően bizonyító igazolást nem adott, azzal védekezett, hogy a szállított italok nem az ő tulajdonát képezik, hanem alkalmi felkérésre, ellenszolgáltatás mellett szállította azokat.A felperessel szemben a sz.-i vámhivatal határozatával jövedéki törvénysértés megállapítása mellett 248 266 Ft jövedéki bírságot szabott ki, és egyidejűleg a lefoglalt szeszes italt elkobozta, és megsemmisítését rendelte el. Az ügyben a felperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az ügyében hozott határozatok hatályon kívül helyezését és az alperesnek perköltségre történő kötelezését kérte. Álláspontja szerint az ügyében hozott közigazgatási határozatok jogszabálysértőek voltak, mivel a jövedéki termékek szállítása nem jövedéki tevékenység, így rá sem a törvény személyi, sem tárgyi hatálya nem terjed ki.
Az elsőfokú bíróság részben találta alaposnak a felperes keresetét, és ítéletével az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte az alperes keresettel támadott közigazgatási határozatát. Egyben új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú szervet. Megállapította, hogy a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. tv. (a továbbiakban: Jt.) 3. §-a tartalmazza mindazokat a tevékenységeket, amelyek mint jövedéki tevékenységek a törvény tárgyi hatálya alá tartoznak. A Jt. 3. §-ának (2) bekezdése a törvény hatályát kiterjeszti a c) pontjában a jövedéki termékek közúti szállítására és ennek ellenőrzésére is. A felperes nem vitásan a közúti ellenőrzés során is megállapíthatóan a jövedéki termékeket szállította, így rá a törvény hatálya kiterjedt. Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes kérte annak részbeni megváltoztatását, keresete szerint a sérelmezett közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, és új eljárás lefolytatásának mellőzését.
Az alperes fellebbezése úgyszintén az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására, a kereset elutasítására irányult. A megyei bíróság a fellebbezéseket alaptalannak találta, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperesi fellebbezés sérelmezi az első fokú ítélet indokolásának azt a megállapítását, amely szerint a jövedéki törvény hatálya a felperesre kiterjed. E körben a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végső megállapításával maradéktalanul egyetért, mivel a perbeli tényállás mellett kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy a felperessel szemben lefolytatásra került közigazgatási eljárás során a jövedéki törvény hatálya a felperesre kiterjedt. Ennek indokát nemcsak az első fokú ítéletben foglalt 1993. évi LXVIII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének c) pontjában előírtak alapján lehet megállapítani, hanem - eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától - a törvény 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt kritériumok szerint is.
Az elsőfokú bíróság e jogszabályhely alkalmazhatóságát azért zárta ki, mert nem nyert bizonyítást, hogy a felperes a birtokában tartott jövedéki termékről tudta-e, hogy az ellenőrzés alól elvont termékről van szó, valószínűségre pedig tényállást nem lehet alapítani. E megállapítással szemben a megyei bíróság arra mutat rá, hogy maga a jogszabály megfogalmazása tartalmaz valószínűséget, amikor elegendőnek tartja azt, hogy ha a birtokban tartott termékről kellő körültekintés mellett tudnia kell a birtoklónak, hogy azt jövedéki ellenőrzés alól elvonták, ez esetben a jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik. A perbeli ügy körülményei elegendő adatot szolgáltatnak annak megállapításához, hogy a felperes kellő körültekintés mellett tudatában lehetett annak, hogy a birtokában tartott terméket jövedéki ellenőrzés alól elvonta, hiszen származása a mai napig nincs igazolva.
Ezzel az indokbeli kiegészítéssel a megyei bíróság helytállónak találta az elsőfokú bíróság állásfoglalását abban a kérdésben, hogy a jövedéki törvény hatálya alá tartozóként kellett a felperessel szemben az eljárást lefolytatni. Ezért a törvény alkalmazhatóságát vitató felperesi fellebbezést alaptalannak találta a megyei bíróság.
Nem tévedett az elsőfokú bíróság annak a kérdésnek a megítélése során, hogy a jogkövetkezmények alkalmazásakor az eljárt közigazgatási szervek jogszabálysértéssel szabták ki a felperessel szemben a bírságot. Ennek indokát helyesen tartalmazza az elsőfokú bíróság ítélete, rámutatva arra, hogy mely jogszabályhely az alapja a perbeli tényállás mellett a bírság kiszabásának. A bíróság megállapítása szerint ugyanis a felperes által megvalósított és az ellenőrzés által feltárt cselekmény nem tartozik a Jt. 67. §-ának a)-b) pontjaiban felsorolt cselekmények közé. Ezek a jogszabályhelyek ugyanis a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősítik a jövedéki engedély nélkül gyártott, forgalomba hozott, importált termékeket, melyeknek adózott voltát, származását forgalombahozója nem tudja igazolni, illetőleg vásárlója nem járt el kellő körültekintéssel. A közigazgatási eljárás során nem nyert bizonyítást sem az, hogy ezeket a termékeket a felperes gyártotta, forgalomba hozta, vagy importálta volna, és az sem, hogy vásárolta volna.
A felperes által megvalósított cselekmény a bíróság álláspontja szerint csupán a Jt. 66. §-a (1) bekezdésének d) pontjába tartozik. Eszerint ugyanis "a jövedéki tevékenység folytatásához - az a)-c) pontokon kívül - az e törvényben előírt szabályok megsértése esetén" van lehetőség jövedéki bírság kivetésére. Ez esetben pedig téves a közigazgatási határozatokban a Jt. 69. §-a alapján megállapított bírság kivetése is.
A bíróság álláspontja szerint a felperessel szemben csupán a Jt. 69. §-a (6) bekezdésének a) pontjában foglalt jövedéki bírság szabható ki, természetes személy terhére legalább 5000 Ft és legfeljebb 50 000 Ft összegben. A Jt. 66. §-a (1) bekezdésének a) pontjának tehát mintegy értelmezését adja a 67. §. Eszerint a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek a 67. § a)-h) pontjaiban felsorolt termék minősül. A felperes birtokában tartott termék e felsorolás egyetlen pontja alá sem vonható. Arra nézve, hogy engedély nélkül gyártott termékről van szó, az alperesi fellebbezés is csak feltételezést tartalmaz, mintegy következtetés útján. Ez azonban nem elegendő annak megállapításához, hogy a felperes birtokában tartott termék az idézett törvényhely 67. §-ának a) pontja alá lenne vonható. Ugyanígy nem állapítható meg a jogszabályhely egyéb pontjai alapján sem az úgynevezett elvont termék jellege.
Mindezek hiányában a felperes esetében a Jt. 66. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenység miatt kerülhet sor a bírság kiszabására. Ez esetben pedig a törvény 69. §-ának (6) bekezdése szerint kerülhet sor a bírság kiszabására, ahogyan azt az elsőfokú bírság helyesen állapította meg. Az alperesi fellebbezési hivatkozások ellenére tehát a megyei bíróság is azt állapította meg, hogy a felperes megsértette ugyan a jövedéki törvényben előírt szabályokat, a jogkövetkezmények alkalmazásánál azonban az elvont termék utáni bírság alkalmazására nem kerülhet sor. A kifejtett indokok alapján a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Békés Megyei Bíróság I. Pf. 20. 538/1994. sz.)