adozona.hu
BH 1994.9.499
BH 1994.9.499
I. Az üzletrésznek a kívülállóra történő átruházását tiltó társasági szerződés esetében - a társasági szerződés e részének módosítása nélkül - kötött ilyen tárgyú megállapodás semmis, még akkor is, ha ahhoz egyébként minden tag hozzájárult [1988. évi VI. tv. (Gt.) 174. § (3) bek., 201. § (2)-( 3) bek.]. II. A társaság tevékenységét az 1992. január 1-jétől hatályos TEÁOR-szám feltüntetésével is köteles meghatározni. Ha a kötelezettségének a társaság nem vagy nem megfelelően tesz eleget (a bejelentőnek nincs
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróságnál a két alapító tag által létrehozott, meghatározott cégjegyzékszámon nyilvántartott H. M. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (tov.: Kft.) cégügyében a cégiratokból meg nem állapítható személy által csatolásra került a társaság tagjai, V. H. és H.-né L. K., valamint A. S. H. kívülálló között 1992. július 15én írásba foglalt üzletrész átruházási szerződése, az 1992. augusztus 5-i taggyűlés jegyzőkönyve, a társasági szerződés ugyanezen a napon kelt módosító...
BH 1994.9.499 I. Az üzletrésznek a kívülállóra történő átruházását tiltó társasági szerződés esetében - a társasági szerződés e részének módosítása nélkül - kötött ilyen tárgyú megállapodás semmis, még akkor is, ha ahhoz egyébként minden tag hozzájárult [1988. évi VI. tv. (Gt.) 174. § (3) bek., 201. § (2)-( 3) bek.].
II. A társaság tevékenységét az 1992. január 1-jétől hatályos TEÁOR-szám feltüntetésével is köteles meghatározni. Ha a kötelezettségének a társaság nem vagy nem megfelelően tesz eleget (a bejelentőnek nincs képviseleti jogosultsága, egyes tevékenységi köröket nem vagy kétszer is feltüntet stb.) az ilyen tevékenységeket a cégbíróság törli a cégnyilvántartásból [13/1989. (XII. 16.) IM r. 20. § (6) bek.].
A cégbíróságnál a két alapító tag által létrehozott, meghatározott cégjegyzékszámon nyilvántartott H. M. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (tov.: Kft.) cégügyében a cégiratokból meg nem állapítható személy által csatolásra került a társaság tagjai, V. H. és H.-né L. K., valamint A. S. H. kívülálló között 1992. július 15én írásba foglalt üzletrész átruházási szerződése, az 1992. augusztus 5-i taggyűlés jegyzőkönyve, a társasági szerződés ugyanezen a napon kelt módosító okirata, A. S. H. címpéldánya és ügyvezetői elfogadói nyilatkozata. A benyújtott okiratokból megállapítható volt, hogy a társaság két alapító tagja közül H.-né L. K. az 500 000 Ft névértékű üzletrészéből 100 000 Ft névértékű üzletrészt, V. H. az 500 000 Ft névértékű üzletrészét teljes egészében átruházta A. S. H. kívülállóra. A taggyűlés az üzletrész átruházásához hozzájárult. Az üzletrész-átruházási szerződést és a taggyűlési jegyzőkönyvet mindhárman aláírták. A társaságiszerződés-módosításban további ügyvezetőként határozták meg A. S. H. új tagot, és a korábbi ügyvezető, H. né L. K. ügyvezetői megbízatásának időtartamát meghosszabbították. A társasági szerződés módosításában rögzített egyéb változások a cégjegyzék adatait nem érintették. A társasági szerződés módosítását szintén mindhárman aláírták, és az okiratot dr. Z. Z. ügyvéd ellenjegyzéssel látta el.A cégbíróság az ügyben hét pontban meghatározott hiánypótlást rendelt el, amelynek teljesítésére H.-né L. K. ügyvezetőt szólította fel. A hiánypótlás tárgya az ellenjegyző jogtanácsos ellenjegyzési jogosultságának igazolása, a Gt. 201. §-ának megfelelő új tagjegyzék csatolása, a ténylegesen folytatott tevékenységi körök TEÁOR-számok szerint történő meghatározása és a változás bejegyzése iránti kérelem nyomtatványon történő benyújtása, a közzétételi díj befizetésének igazolása, és 1000 Ft illeték megfizetése volt.
A felhívásnak a társaság úgy tett eleget, hogy a változás bejegyzése iránti kérelemnyomtatvány 156. jelű egyik lapját H.-né L. K., másik lapját pedig A. S. H. írta alá, és ennek mellékleteiként csatolták a társaság 1993. március 9-i taggyűlésének jegyzőkönyvét (amit A. S. H. tagként és a taggyűlés elnökeként, valamint dr. T. I. jogtanácsos jegyzőkönyvvezetőként írt alá), a társaság tagjegyzékeit (melyek közül az egyik változat 1992. július 15-én kelt és mindkét ügyvezető aláírta, a másik változat 1993. március 9-én kelt és csak A. S. H. ügyvezető írta alá), dr. T. I. jogtanácsos mint munkavállaló és a társaság mint munkáltató között 1992. július 1-jén létrejött munkaszerződést (melyet a társaság részéről A. S. H. írt alá), és a közzétételi díj megfizetését igazoló csekkszelvény fénymásolatát. A Kft. eljárási illetékként 1000 Ft illetéket lerótt.
A cégbíróság a benyújtott okiratok alapján az 1993. május 18-án hozott végzésével elrendelte a változások bejegyzését, és a tagváltozás számítógépen történő rögzítését. A végzés ellen H.-né L. K. tag és ügyvezető fellebbezett, és kérte annak hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a csatolt munkaszerződés semmis, mert azt a társaság képviseletében A. S. H. 1992. július 1-jén írta alá, pedig ügyvezetői megbízatása csak 1992. augusztus 5-én keletkezett, így dr. T. I. jogtanácsosnak nincs érvényes képviseleti jogosultsága. Az üzletrészátruházási szerződés pedig azért érvénytelen, mert a társasági szerződés kimondja, hogy az üzletrészt kívülállóra nem lehet átruházni, ő viszont az elővásárlási jogáról nem mondott le. Az 1992. augusztus 5-i társaságiszerződés-módosító okiratot kényszer és megtévesztés hatására írta alá. Az 1993. március 9-i taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítettek nem felelnek meg a valóságnak, mert a taggyűlésre meghívót nem kapott és azon nem volt jelen. A változás bejegyzését elrendelő végzésből kimaradt a TEÁOR-számban meghatározott 2961 és 7499 tevékenységi kör, az 5219 pedig kétszer szerepel.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az 1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. §-a kimondja, hogy a gazdasági társaságok felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (a cégbíróság) látja el. A törvényességi felügyelet keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy a társasági szerződés, valamint a gazdasági társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a társaság szerveinek határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányadó szabályokat, a társasági szerződést és a társaság említett más okirataiban foglaltakat. Az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a cégbíróság a törvényességi felügyelet keretében a társaság cégjegyzékbe történt bejegyzését követően azt vizsgálja, hogy a cég szervezetére és működésére vonatkozó határozatai (okiratai) nem ütköznek-e jogszabályba, illetve a cég már korábban meghozott határozatainak rendelkezéseibe.
A társaságot létrehozó társasági szerződés jelenleg is hatályban lévő 11. pontja (1) bekezdésének rendelkezése szerint az üzletrészt kívülállókra nem lehet átruházni. Adott esetben az üzletrész-átruházási szerződést ugyan minden tag aláírta, és a kívülállókra történő átruházáshoz a taggyűlés hozzájárult, azonban ez a határozat a társasági szerződésbe ütközik. Az üzletrész kívülállóra történő átruházásának előfeltétele, hogy a társasági szerződés ebben a részében az üzletrész átruházását megelőzően módosításra kerüljön. A Gt. vagy a társasági szerződés alapján a tagot megillető elővásárlási jog gyakorlásának szabályai csak akkor kerülhetnek alkalmazásra, ha az üzletrész kívülállóra történő átruházását a társasági szerződés nem zárja ki. Az üzletrész-átruházás folytán bekövetkező tagváltozás számítógépen történő rögzítésének nem előfeltétele az üzletrész-átruházási szerződés cégbírósághoz történő benyújtása, hiszen a Gt. 174. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonosváltozást és annak időpontját a vevő köteles bejelenteni a társaságnak a tagjegyzékbe való bejegyzés végett, a 201. § (3) bekezdése pedig előírja, hogy az ügyvezető a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket köteles a cégbíróságnak benyújtani. A tagjegyzék kötelező tartalmi elemeit a Gt. 201. § (2) bekezdése határozza meg. A cégbírósághoz 1992. június 15-én benyújtott tagjegyzék viszont nem felel meg ezen rendelkezésnek, mert nem tartalmazza a társasági szerződésnek a pótbefizetésre, mellékszolgáltatásra vonatkozó és az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezését. Az 1993. március 9-i keltezésű tagjegyzék szintén nem felel meg a Gt. 201. §-a (2) bekezdésének, mert a társasági szerződésnek az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezésének csak egy részét tünteti fel.
Az üzletrész kívülálló részére történő átruházását a hatályos társasági szerződés kizárja, így az üzletrész-átruházási szerződés semmis. Az üzletrész-átruházási szerződésre figyelemmel az új tag jelenlétével és szavazati jogának gyakorlásával hozott taggyűlési határozat, illetve az új tag részvételével kötött társaságiszerződés-módosító okirat az üzletrész-átruházási szerződés érvénytelenségéből fakadóan szintén érvénytelen, hiszen a taggyűlésen szavazati joggal csak tag rendelkezik, a társaság szerződés-módosítást is csak a tagok határozhatják el. A társaság 1992. augusztus 8-i taggyűlésen viszont olyan személy is tagként vett részt és gyakorolta szavazati jogát, továbbá a társaságiszerződés-módosító okiratot olyan személy is tagként írta alá, akinek a tagsági viszonyának keletkezésére vonatkozó okirat érvénytelenségére figyelemmel tagi minőségében nem járhatott volna el, így a szavazati jogával hozott taggyűlési határozat és az általa is megkötött társaságiszerződés-módosítás szintén érvénytelen. Ezért az ügy érdemében hozott határozat szempontjából közömbös, hogy a cég képviselőjeként A. S. H. mikor adott meghatalmazást a jogi képviselő részére, hiszen az ő ügyvezetői tisztségének keletkezésére vonatkozó rendelkezés is érvénytelen.
Az 1992. augusztus 5-i társaságiszerződés-módosító okirat kényszer és fenyegetés hatására történő aláírására hivatkozással indított eljárás lefolytatására, valamint az 1993. március 9-i taggyűlési jegyzőkönyv nem a valóságnak megfelelő tartalmára alapítottan az okirat érvénytelenségének megállapítása iránt indított eljárás lefolytatására a cégbíróságnak nincs hatásköre, ezt az eljárást a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a megyei bíróság a peres eljárás szabályai szerint kell lefolytassa.
A 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (Cr.) - a 16/1991. (XI. 30.) IM rendelettel megállapított - 20. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy a módosító rendelet hatálybalépése előtt bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek megjelölni a cégnyilvántartásban szereplő tevékenységi köreik közül azokat, amelyeket ténylegesen folytatnak, e tevékenységeknek a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében feltüntetett számával (1992. január 1-jétől hatályos TEÁOR-szám) együtt. A ténylegesen nem végzett, illetve TEÁOR-számokkal jelölt tevékenységeket a cégbíróság törli a cégnyilvántartásból. A társaság ezen kötelezettségének úgy tett eleget, hogy az 1993. március 9-i taggyűlésen a régivel egyezően a tevékenységi köreit TEÁOR-számban meghatározta, az ezek bejegyzése iránti kérelemben azonban az 5219 tevékenységi kört kétszer, a 7499 tevékenységi kört pedig egyáltalán nem tüntette fel. A tevékenységi körök TEÁOR-számban történő meghatározását olyan személy jelentette be a cégbíróságnál, akinek nincs érvényes képviseleti jogosultsága, és olyan okirat alapján, amely bejegyzés alapjául nem szolgálhat, ugyanis az 1993. március 9-i taggyűlésen olyan személy is tagi minőségben gyakorolta szavazati jogát, aki nem tagja a társaságnak.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (3) bekezdése alapján megváltoztatta, és a változás bejegyzése iránti kérelmet, valamint a tagváltozás számítógépen történő rögzítése iránti kérelmet elutasította. (Legf. Bír. Cgf VII. 32. 539/1993. sz.)