adozona.hu
BH 1994.5.278
BH 1994.5.278
1992. január 1-je után érkezett, a törzsbetétek változásának bejegyzését kérő beadvány nem teljesíthető, mert ez időpont után a törzsbetétek módosításait a cégbíróság csak számítógépen rögzíti, de ezt a cégnyilvántartásba külön nem vezeti be [1989. évi 23. tvr. 8. § (2) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 10. § (2) bek., 16/1991. IM r. 14. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A céget 1989. szeptember 6-án jegyezte be az elsőfokú bíróság a cégjegyzékbe. Az alapításkor a társaság tagjai Gy. A. és F. Gy. voltak, mindkettőjük törzsbetétje 500 000 Ft értékű volt. E tagok voltak a társaság ügyvezetői is. Ezt követően Gy. A. üzletrészét a másik tagra ruházta át, és lemondott ügyvezetői megbízatásáról. Az elsőfokú bíróság 1992. január 23-án kelt végzésével ezen változásokat 1991. augusztus 1-jei hatállyal bejegyezte. A cég 1992. január 21-én újabb változás bejegyzési kére...
BH 1994.5.278 1992. január 1-je után érkezett, a törzsbetétek változásának bejegyzését kérő beadvány nem teljesíthető, mert ez időpont után a törzsbetétek módosításait a cégbíróság csak számítógépen rögzíti, de ezt a cégnyilvántartásba külön nem vezeti be [1989. évi 23. tvr. 8. § (2) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 10. § (2) bek., 16/1991. IM r. 14. § (1) bek.].
A céget 1989. szeptember 6-án jegyezte be az elsőfokú bíróság a cégjegyzékbe. Az alapításkor a társaság tagjai Gy. A. és F. Gy. voltak, mindkettőjük törzsbetétje 500 000 Ft értékű volt. E tagok voltak a társaság ügyvezetői is. Ezt követően Gy. A. üzletrészét a másik tagra ruházta át, és lemondott ügyvezetői megbízatásáról. Az elsőfokú bíróság 1992. január 23-án kelt végzésével ezen változásokat 1991. augusztus 1-jei hatállyal bejegyezte. A cég 1992. január 21-én újabb változás bejegyzési kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon. A csatolt okiratok szerint 1991. december 22-én F. Gy. 1 000 000 Ft értékű üzletrészéből 100 000 Ft-ot F. Gy.-nére ruházott át. Az elsőfokú bíróság végzésével felhívta a céget, hogy 15 napon belül "a Gt. 171. § (1) bekezdése alapján csatoljon bankigazolást (vagy más banki bizonylatot) a fennmaradó készpénz befizetéséről". F. Gy. ügyvezető ezt követően becsatolta a cég 1992. február 20-án kiállított bankszámlakivonatának fénymásolatát.Az elsőfokú bíróság 1992. március 11-én kelt végzésével ismét felhívta a képviselőt, hogy a számlakivonat helyett olyan eredeti, vagy közjegyző által hitelesített másolatot csatoljon, amellyel a bank igazolja, hogy a törzstőke fennmaradó készpénzhányadát befizették a tagok. Az ügyvezető ezután becsatolta a társaság 1991. december 31-i mérlegét.
Az elsőfokú bíróság 1992. június 9-én kelt végzésében elutasította a módosítás bejegyzése iránti kérelmet. Az indokolásban arra hivatkozott, hogy a cég felhívás ellenére nem igazolta azt, hogy az átruházás előtt a teljes törzstőke befizetése megtörtént volna.
A végzés ellen a cég terjesztett elő fellebbezést, melyben hivatkozott arra, hogy a nehézkes banki ügyintézés, valamint a külföldi tartózkodás miatt nem tudta aláírásával hitelesíteni az "okmányokat". Megjegyezte azt is, hogy az elutasító végzés kézhezvételét követően az elsőfokú bíróságnak megküldte a banki igazolást 750 000 Ft megfizetéséről. Ennek alapján kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságot utasítsa a cég bejegyzésére. A fellebbezés részben, az alábbiak miatt alapos.
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) 171. §-ának (1) bekezdése szerint az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétjét teljes mértékben befizette. Tény, hogy jelen esetben a társaság alapítói az alapításkor csak törzsbetétjük felét fizették be, és az ügyvezető kívülállóra történő átruházás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő 1992 januárjában.
Az elsőfokú bíróság jogosult volt vizsgálni azt, hogy a cég esetében megvalósultak-e a kívülállóra történő átruházás törvényi feltételei, és mivel az alapításkor kötött társasági szerződés szerint a hátralékos összeget a kft. számlájára kell a tagoknak külön felhívás nélkül befizetniük, joggal tartott igényt a banki igazolás csatolására. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság akkor, amikor az ezzel kapcsolatos hiánypótlás nem megfelelő teljesítése miatt a bejegyzési kérelmet elutasította. A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendeletet módosította a 16/1991. (XI. 30.) IM rendelet, melynek 14. § (1) bekezdése értelmében a módosító rendelkezéseket az 1992. január 1-je után benyújtott ügyekben kell alkalmazni. Eszerint a cégbíróság 1992. január 1-je után érkezett ügyekben már nem jegyzi be a cégnyilvántartásba a törzsbetétek változásait, hanem a cég által bejelentettek alapján számítógépen rögzíti a benyújtott tagjegyzék szerinti változásokat [módosított 13/1989. (XII. 16.) IM rend. 10. § (2) bek.]. Az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 8. §-ának (2) bekezdésében írtakra is tekintettel ezért a Legfelsőbb Bíróság nyilvánvalóan alaptalannak tekintette a cég bejegyzési kérelmét, és a Pp. 251. §-a alapján az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése mellett a bejegyzési eljárást megszüntette.
Az elsőfokú bíróságnak azonban joga és kötelezettsége, hogy a megfelelő eljárást lefolytassa a törzsbetétekben bekövetkezett változások számítógépen történő rögzítése érdekében. Ezen törvényességi felügyeleti eljárás során igénybe veheti a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. 20. §-ának (1) bekezdésében felsorolt eszközöket. Tisztáznia kell, hogy a cég a fellebbezésben írtak szerint megküldte-e a banki igazolást 750 000 Ft befizetéséről. A Legfelsőbb Bíróság egyébként - tekintettel arra, hogy nehézkes lehet a több évvel korábbi banki befizetés igazolása - lehetőséget lát arra is, hogy a cég a banki igazolás mellőzésével más hitelt érdemlő módon igazolja azt, hogy annak idején megtörtént a hátralékos pénzbetét összegének rendelkezésre bocsátása a cég javára. (Legf. Bír. Cgf. II. 32 321/1992. sz.)