adozona.hu
BH 1994.1.47
BH 1994.1.47
A számlavezető pénzintézet csak a csődbejelentésig, illetőleg a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig jogosult a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül is megterhelni az általa vezetett bankszámlát [1991. évi LXIX. tv. 4. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletében - a felperes kereseti követelésének helyt adva - kötelezte az alperest, hogy a felperes bankszámlájáról jogellenesen leemelt 1 985 341 Ft-ot, valamint ezen összegnek a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamatát, továbbá 12 000 Ft perköltséget fizessen meg a felperesnek.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokon eljárt bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését - tartalma szerint megváltoztatását -, s annak megáll...
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokon eljárt bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését - tartalma szerint megváltoztatását -, s annak megállapítását, hogy jogszerűen emelte le a felperes által követelt összeget annak pénzintézeti számlájáról. Fellebbezése indokolásául előadta, hogy intézkedésével - jogos követelésének behajtásával - nem sértette más hitelezők érdekeit, nem gazdagodott jogtalanul, mivel a felperes számláján abban az időpontban 4 850 978 Ft volt, s a számla ellen teljesíthetetlen követelés benyújtására nem került sor. Ebből - véleménye szerint - jogszerűen juthatott arra a következtetésre, hogy a bíróság a felperes felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmét akár el is utasíthatja. A korábbi védekezését megismételve hivatkozott arra is, hogy a felperessel kötött szerződés, illetve az általános üzleti feltételek szerint járt el.
A felperes - tárgyaláson előadott - fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
Az alperes fellebbezése nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállást elfogadta döntése alapjául. Helytálló az eljárt bíróságnak a tényekből levont következtetése is. A többször módosított és kiegészített 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. §-ának (4) bekezdése a számlavezető pénzintézetnek kivételes pénzleemelési jogot biztosít. A pénzintézet ugyanis a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelheti az adós nála vezetett számláját a pénzintézeti tevékenység körében keletkezett esedékes követelésével. E jogszabályhelyek a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 83. §-ának b) pontjával történt módosítása óta azonban ez a jog csak a csőd bejelentéséről, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról történő tudomásszerzésig illeti meg a pénzintézetet. Az idézett jogszabályban szereplő pénzintézeti tevékenység körének meghatározását pedig a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 4. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. Aszerint a hitel és kölcsön nyújtása, a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - ideértve a bankszámla vezetését és készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is - pénzintézeti tevékenységnek minősül. Ezekre a perbeli esetben is irányadó, hatályos jogszabályi előírásokra figyelemmel, megalapozottan határozott az elsőfokú bíróság akkor, amikor kötelezte az alperest arra, hogy a felperes által indított felszámolási eljárás iránti kérelemről való tudomásszerzése után a felperes bankszámlájáról leemelt pénzösszeget fizesse vissza a felperesnek. A minisztertanácsi rendelet kogens - a jelen ügy alperesére is kötelező - szabálya nem enged mérlegelési jogot a számlavezető pénzintézetnek, nem annak döntésétől függ, hogy a számlatulajdonos adós hozzájárulása nélkül is megterhelheti-e annak számláját.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján, érdemben helyes indokai folytán, az indokolásnak az előzőekben írt kiegészítésével, helybenhagyta; a részletes indokolást a Pp. 254. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint mellőzte.
(Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1. G. 41 496/1992. sz.- Legf. Bír. Gf. II. 30 369/1993. sz.)
Bírósági jogesetek
ÍH 2011.132 A FELSZÁMOLÁS KÖRÉBE TARTOZÓ VAGYON ÉRTELMEZÉSE A bankszámla-kivonat mint a felszámolás alatt álló gazdasági társaság fennálló kölcsöntartozásának csökkenésére vagy megszűnésére (jóváírás) vonatkozó közlés elhatárolása a "téves utalástól" [Cstv. 4. § (1) bekezdés, 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 7. §].
BH+ 2012.9.391 A pénzintézet hitelezőt illetik meg azok az összegek, amelyek az adós felszámolási eljárásának megindulása után az adóssal kötött bankhitelszerződés biztosítékaként a készfizető kezestől befolynak a hitelezőhöz. Azzal, hogy a hitelező a készfizető kezes teljesítését az adós bankszámláján elszámolta, a megfizetett összeg nem válik a felszámolási vagyon részévé [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 34. § (2) bek.].