BH 1993.10.643

A csődeljárás az átalakulás alatt álló gazdálkodó szervezet esetében mindaddig nem indítható meg, amíg a csődeljárás alanyának cégformája nem tisztázott. Arra azonban van lehetőség, hogy a csődöt mind a korábbi, mind az átalakulás megtörténte utáni cégforma alapján kérje a gazdálkodó szervezet [1991. évi IL. tv. 11. § (3) bek. c) pont, 8. § (2) bek. e) pont, 1989. évi XIII. tv.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésével az Sz. Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Kft. 1992. január 8. napján benyújtott, csődeljárás megindítása iránti kérelmének teljesítését megtagadta. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a bíróság 1992. január 15. napján a 2. sorszámú végzésében jogkövetkezmények terhe mellett hiánypótlásra szólította fel a kérelmező ügyvezetőjét. A nevezett a hiánypótlási kötelezettségének csak részben tett eleget, bejelentette, hogy a kft.-t még nem jegyezt...

BH 1993.10.643 A csődeljárás az átalakulás alatt álló gazdálkodó szervezet esetében mindaddig nem indítható meg, amíg a csődeljárás alanyának cégformája nem tisztázott. Arra azonban van lehetőség, hogy a csődöt mind a korábbi, mind az átalakulás megtörténte utáni cégforma alapján kérje a gazdálkodó szervezet [1991. évi IL. tv. 11. § (3) bek. c) pont, 8. § (2) bek. e) pont, 1989. évi XIII. tv.].
Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésével az Sz. Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Kft. 1992. január 8. napján benyújtott, csődeljárás megindítása iránti kérelmének teljesítését megtagadta. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a bíróság 1992. január 15. napján a 2. sorszámú végzésében jogkövetkezmények terhe mellett hiánypótlásra szólította fel a kérelmező ügyvezetőjét. A nevezett a hiánypótlási kötelezettségének csak részben tett eleget, bejelentette, hogy a kft.-t még nem jegyezték be a cégjegyzékbe, ezért cégkivonat csatolására nincs lehetősége. Erre tekintettel a bíróság az 1991. évi II. tv. (Csftv) 11. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a csődeljárás megindítását megtagadta.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezést nyújtott be. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a csődbejelentés elfogadását. Hivatkozott arra, hogy a cég bejegyzésének időpontja nem tőle függ, így annak a felhívásnak, hogy ezt igazolja, nem tud eleget tenni. A cég 1991. július óta működik, ekkor kezdeményezte a cégbíróságon az átalakulás bejegyzését szövetkezeti vállalatból kft.-vé. A fellebbezéséhez mellékletként csatolta az erre vonatkozó hirdetés közzétételét.
A kérelmező fellebbezése alapos.
Az iratok tartalmából megállapíthatóan az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésével különböző hiányok pótlására hívta fel a kérelmezőt a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezek között szerepelt az, hogy csatolja 8 napon belül a cégkivonatot annak igazolására, hogy jogosult a csődbejelentés megtételére. A kérelmező ez utóbbi kivételével a hiánypótlásnak eleget tett. Az iratok közt fellelhető a kérelmezőnek a cégbírósághoz benyújtott kérelme, amely szerint 1991 júliusában Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalatból Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Kft.-vé alakult át. Ennek bejegyzését kérte a cégbíróságtól.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a fent vázolt függő jogi helyzetre tekintettel fel kell hívnia a csődeljárás kezdeményezőjét: kérelmét oly módon terjessze elő, hogy az tükrözze jelenlegi átmeneti cégjogi helyzetét vagyis egyszerre kft.-ként és szövetkezeti vállalatként is kell kérnie a csődeljárás lefolytatását. Ehhez csatolnia szükséges a szövetkezeti vállalat létesítőjének egyetértését is [Csftv. 8. § (2) bekezdés e) pont]. Mindaddig ugyanis, amíg a kft. bejegyzésére és a szövetkezeti vállalat törlésére sor nem kerül, nem egyértelmű a csődeljárás alanyának cégformája, így a csődeljárás is csak oly módon rendelhető el, hogy annak alanyaként a "... szövetkezeti vállalatból átalakulás alatt álló... kft." kerül feltüntetésre. A csődeljárás során ugyanis a gazdálkodó szervezet nem szűnik meg, hanem az adós haladékot kap az esedékes fizetési kötelezettségei teljesítésére, s a törvényben biztosított határidő alatt - hitelezői támogatással - megteremti eredményes gazdasági működésének feltételeit. Ha az egyezség nem jön létre, a csőd meghiúsul, s megindul az adós ellen a felszámolási eljárás, ez vezet majd el az adós jogutód nélküli megszűnéséhez.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem lenne kizárt az a megoldás sem, hogy a bíróság a csődeljárást a cégeljárás befejezéséig felfüggesztené, de ez sérelmes lenne az eljárás kezdeményezőjére, hiszen a cégbejegyzési kérelem elintézését rajta kívül álló okok is befolyásolják. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló, többször módosított - és a jelen ügyben még alkalmazandó - 1989. évi XIII. tv. (a továbbiakban: Átv) nem tartalmaz tiltó rendelkezést az átalakulás alatt álló gazdálkodó szervezetek esetében a csődeljárás elrendelésére. Az eljárás során azonban tekintettel kell lenni arra a speciális függő helyzetre, amely a gazdasági társaság létrejöttének elhatározása és a bíróság cégbejegyzése közötti időszakban keletkezik.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Fpkf. II. 30 702/1992. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.