adozona.hu
BH 1993.9.564
BH 1993.9.564
A korlátolt felelősségű társaságoknál a társasági szerződés módosításának alaki lehetőségei [1988. évi VI. tv. 19. §., 185. §, 187. § (2) bek., 194. § (1) bek., 216. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. Bács-Kiskun Megyei Idegenforgalmi Hivatal és Sz. K. 1989. december 18-án létrehozták a P. Utazási Irodalánc tagjaként a K. T. Utazási Korlátolt Felelősségű Társaságot (kft.) egymillió forintos törzstőkével. A társasági szerződés 6.2 pontja szerint a felperes vállalta, hogy mellékszolgáltatásként biztosítja a Kalocsán Sz. I. út 35. szám alatt levő irodát a kft. elhelyezésére, 1 000 000 Ft éves díj ellenében. A díj a hírközlési eszközök, s a berendezés használatát is magában foglalta.
199...
BH 1993.9.564 A korlátolt felelősségű társaságoknál a társasági szerződés módosításának alaki lehetőségei [1988. évi VI. tv. 19. §., 185. §, 187. § (2) bek., 194. § (1) bek., 216. § (1) bek.].
A P. Bács-Kiskun Megyei Idegenforgalmi Hivatal és Sz. K. 1989. december 18-án létrehozták a P. Utazási Irodalánc tagjaként a K. T. Utazási Korlátolt Felelősségű Társaságot (kft.) egymillió forintos törzstőkével. A társasági szerződés 6.2 pontja szerint a felperes vállalta, hogy mellékszolgáltatásként biztosítja a Kalocsán Sz. I. út 35. szám alatt levő irodát a kft. elhelyezésére, 1 000 000 Ft éves díj ellenében. A díj a hírközlési eszközök, s a berendezés használatát is magában foglalta.1991. január 10-én a kft. társasági szerződését módosították, melynek során a kft. törzstőkéjét 1 000 000 Ft-ról 1 700 000 Ft-ra emelték fel. Két új tag jegyezte le a felemelt törzstőkét. Az egyik közülük az IBUSZ Rt. volt. 1991. október 2-án a kft. taggyűlést tartott, melyen mind a 4 tag jelen volt, az IBUSZ Rt. képviseletében Cs. L. A taggyűlésen többek között döntöttek a kft. nevének a megváltoztatásáról K. T. Kft. névre, és azonnali hatállyal megszüntették a felperes mellékszolgáltatási kötelezettségét. A szavazás során a felperest a Gt. 187. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással a szavazásból kizárták, a többi tag pedig egyhangúlag döntött a kérdéses határozatok tárgyában. Az iratokhoz csatolt taggyűlési jegyzőkönyv példány fénymásolat, melyet kizárólag Sz. K. tag írt alá hitelesítőként, a jegyzőkönyv ellenjegyzéssel ellátva nincs.
A felperes 1991. október 31-én keresetet nyújtott be a megyei bíróságon, a két ismertetett - vitatott - taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése érdekében a Gt. 45. §-ának (1)-(2) bekezdésére hivatkozással. Keresetében sérelmezte, hogy a vitatott határozatok meghozatalánál a szavazásból kizárták. A cég nevének megváltoztatása érdekeit jelentősen sérti, miként a mellékszolgáltatási kötelezettség megszüntetése is. A társaság megalapításában azért vett részt, hogy neve a cégnévben szerepeljen. A mellékszolgáltatási kötelezettség megszüntetését azért is sérelmezte, mert az ingatlant az alperes tovább használja, de nem tisztázott a használat ellenértéke. Amennyiben a bíróság a mellékszolgáltatás tekintetében a taggyűlési határozatot hatályában fenntartaná, a határidőt kérte módosítani, s a mellékszolgáltatási kötelezettsége megszüntetését 1992. január 1-jével kérte megállapítani. Végül kétségbe vonta az IBUSZ Rt. képviseletében a taggyűlésen részt vevő Cs. L. képviseleti jogosultságát.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a taggyűlési határozatok jogszabályba nem ütköznek, meghozataluk során a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el.
A perben fellépő megyei főügyészség annak megvizsgálását indítványozta, hogy a cégbíróság a változás bejegyzése kapcsán milyen intézkedéseket foganatosított, valamint a bíróság figyelmét felhívta az 1990. évi LXXXVI. tv. 2. §-ának c) pontjában meghatározott versenytárs fogalmára.
Az elsőfokú eljárás során a felek egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az 1991. október 2-i taggyűlési határozatoknak megfelelő változást a cégbíróság a névjegyzékbe bejegyezte.
Az elsőfokú bíróság 1992. április 8-án kelt ítéletében a cégnévváltozásról rendelkező, illetve a felperes mellékszolgáltatási kötelezettségét megszüntető taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest 4 000 Ft perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a cégnevet módosító taggyűlési határozat azért törvénysértő, mivel a szavazásban az IBUSZ Rt. tag részt vett, holott a felperesnek versenytársa, figyelemmel hasonló tevékenységi körükre. A felperes mellékszolgáltatási kötelezettségének a megszüntetését "tartalmatlan" dolognak minősítette, mivel az alperes az általa használt ingatlant nem kívánja visszaadni a felperes részére.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a felperest és az IBUSZ Rt.-t versenytársnak minősítette, amely minősítés a társaságon belül indokolatlan. A cég nevének a megváltoztatása az IBUSZ Rt.-t plusz előnyhöz nem juttatta, a cégnévváltozás azt fejezi ki, hogy az alperes önálló tevékenységet fejt ki. Vitatta, hogy a mellékszolgáltatás bérletnek minősíthető-e, s így megszüntetésére álláspontja szerint nem a bérleti szerződés megszüntetésének szabályai, hanem a Gt. rendelkezései az irányadóak. Megítélése szerint nem vitatható el az alperesnek az a joga, hogy elhelyezéséről maga döntsön, esetleg egy jóval kedvezőbb bérleti szerződés feltételei szerint.
A legfőbb ügyész módosított fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresettel megtámadott taggyűlési határozatok hatályukban fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint az 1990. évi LXXXVI. tv. 2. § c) pontja szerinti versenytárs fogalom meghatározását nem lehet egy adott társaságon belül alkalmazni, s nem lehet a társaság két tagját kizárólag azért versenytársnak minősíteni, mert hasonló tevékenységet folytatnak. A mellékszolgáltatás bérleti szerződésnek minősíthetőségét vitatta. A jogszabályi rendelkezéssel összhangban állónak találta, hogy a felperes a Gt. 187. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a kérdéses határozatok meghozatalakor nem szavazott.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú eljárás során beszerezte az illetékes megyei bíróság mint cégbíróság iratait, melyekből megállapította, hogy a sérelmezett változások bejegyzésére 1991. november 13-án került sor. A bejegyzés alapjául többek között az 1991. október 2-án kelt módosító társasági szerződés szolgált, melyet a felperes mint a szavazásból kizárt érdekelt tag nem írt alá, valamint a cégiratok között fénymásolatban nem teljes bizonyító erejű magánokirati formában található az IBUSZ Rt. képviseletében a taggyűlésen való részvételre vonatkozó meghatalmazása Cs. L.-nek. Az eredeti meghatalmazást az eljárás során az alperes sem tudta csatolni. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy a jogvita alapjául szolgáló okiratok alakjukban nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, így azok semmisek. Az 1991. október 2-án hatályban volt, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a társasági szerződést valamennyi tag által aláírt, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ezt a rendelkezést a szerződés módosítására is alkalmazni kell. A cégiratoknál levő módosító társasági szerződés e követelményeknek nem felel meg, hiszen azt a felperes nem írta alá.
A Gt. lehetővé teszi, hogy a jogi személyiségű társaságoknál a társasági szerződés módosítására ne módosító társasági szerződési formában, hanem taggyűlési (igazgatótanácsi) határozattal kerüljön sor. Korlátolt felelősségű társaság esetén e szabályt a Gt. 216. §-ának (1) bekezdése fogalmazza meg. Eszerint "a társasági szerződés módosításához a taggyűlés legalább 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges". A (2) bekezdés szerint "A tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, illetőleg az egyes tagok külön jogainak csorbításához a taggyűlés egyhangú határozatára van szükség". A jogszabály szövege tehát két lehetőséget biztosít a kft.-k számára. Társasági szerződésüket vagy módosító társasági szerződéssel módosítják, ez esetben azonban a Gt. 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat be kell tartaniuk, és a módosító társasági szerződést a társaság valamennyi tagjának alá kell írnia, beleértve a szavazásban a Gt. 187. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával részt nem vevő tagokat, és a határozat ellen szavazó tagokat, a taggyűlésen jelen nem volt tagokat is. Másik lehetőség, hogy a társasági szerződést nem módosító társasági szerződési formában, hanem taggyűlési jegyzőkönyvvel módosítsák. Ez esetben nem szükséges valamennyi tag aláírása, elegendő, ha a jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke és jegyzőkönyvvezetője írja alá, ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel, valamint bevezetési záradékkal látják el [Gt. 194. § (1) bekezdés]. A peres iratokhoz becsatolt taggyűlési jegyzőkönyv ezen alaki előírásoknak nem felel meg, hiszen azon kizárólag Sz. K. aláírása szerepel. A fenti jogértelmezést teljes mértékben alátámasztja a Gt.-nek az 1991. évi LXV. törvénnyel történt módosítása, mely 1992. január 1-jével lépett hatályba, a módosított törvény 19. §-ának (3) és (4) bekezdése a fent írt két lehetőséget ugyanis egyértelműen rögzíti.
A taggyűlésen az IBUSZ Rt.-t képviselő Cs. L. meghatalmazása sem felel meg a Gt. 185. §-ában foglalt előírásnak, hiszen azt egyszerű okiratba, és nem közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. A fenti alaki hiányosságok miatt a Legfelsőbb Bíróság anyagi jogi szempontból már nem vizsgálta a felperesi kereset megalapozottságát.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - bár eltérő indokok alapján - az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 31 600/1992. sz.)