adozona.hu
8005/1998. (AEÉ. 1/1999.) APEH tájékoztató
8005/1998. (AEÉ. 1/1999.) APEH tájékoztató
az 1998. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg befizetésére vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjétől szóló, többször módosított és kiegészített 1990. évi XCI. törvény tartalmazza.
A tájékoztató segítséget nyújt a munkáltatói, illetőleg kifizetői feladatok határidőre történő, pontos elvégzéséhez.
Ha a határidő utolsó napja olyan, amelyen a közigazgatási szerv...
A tájékoztató segítséget nyújt a munkáltatói, illetőleg kifizetői feladatok határidőre történő, pontos elvégzéséhez.
Ha a határidő utolsó napja olyan, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
A törvényben megállapított március 20-a 1999. évben szombati napra esik, így a határidő 1999. március 22-én, míg a január 31-e vasárnapra esik, így a határidő 1999. február 1-jén jár le.
Az adó megállapítása és bevallása kétféle módon történhet:
- vagy önadózás útján, adóbevallás benyújtásával
- vagy a munkáltató adó-megállapításával, a későbbiekben részletezett feltételek fennállása esetén.
Ahhoz, hogy a magánszemély az adóbevallását pontosan elkészíthesse az szükséges, hogy valamennyi bevételéről megfelelő bizonylata legyen és rendelkezzék mindazokkal az igazolásokkal, amelyek alapján az összevont adóalapját, továbbá egyes külön adózó jövedelmeit, azok adóját kiszámíthatja és az adócsökkentő kedvezményeit érvényesítheti.
I. A kifizető feladatai
Kifizetőnek minősül a - Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéb szervezet (pl. az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), ha olyan bevételt, jövedelmet juttat, amellyel kapcsolatban törvény adó (adóelőleg megállapítási, levonási, bevallási, megfizetési, igazolás-kiállítási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki.
Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.
A kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség, a tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem kifizetője az a jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, aki (amely) e jövedelmet ténylegesen kifizeti.
Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás teljesítésére terjed ki.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni.
Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.
A magánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és a magánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló jövedelem, valamint a levont adóelőleg, illetőleg adó öszszege.
Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, akkor azt a magánszemély kérésére pótolni kell. Ilyenkor, az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés, összevont igazolásban is szerepeltethető. A kifizetések jogcímét (jogcímeit) azonban az összevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban meghatározott jövedelemfajtánként külön-külön kell megadni.
II. A munkáltató feladatai
Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély
- a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít,
- olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély
- bedolgozói jogviszonyban,
- munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve a kisszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet is),
- gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban vagy szakcsoportban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.
A Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot (TÁKISZ) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a TÁKISZ bérszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon TÁKISZ számfejtési körébe tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez.
A magánszemély 1999. január 15-éig írásban nyilatkozatot ad a munkáltatójának, társaságának arról, hogy adóbevallást nyújt be, vagy arról, hogy az adót a munkáltató, társaság állapítsa meg és számolja el.
Amennyiben a munkáltató, társaság adómegállapítására és elszámolására tesz nyilatkozatot a magánszemély, ezen teszi meg a televíziókészülék üzemeltetéséről is a nyilatkozatát. (A nyilatkozatok ajánlott tartalma az 1-2. számú mellékletben található.)
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 45. §-a szerinti, az ott meghatározott személyi jövedelemadó 1-1 százalékával összefüggő rendelkezési jog gyakorlásával kapcsolatos tudnivalókat a IV. pont tartalmazza.
Az adóbevalláshoz szükséges munkáltatói igazolást itt az 1. pont alatt, a munkáltatói elszámolást a II/2. pontban ismertetjük.
1. A jövedelem igazolása
Azoknak a magánszemélyeknek, akik - nyilatkozatuk alapján - adóbevallást tesznek, a munkáltató 1999. január 31-éig jövedelemigazolást ad. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató január 15-éig minden dolgozójának kiadja az igazolást, és annak másolati példányán kérje a dolgozó nyilatkozatát. (A nyilatkozat átvételét ez esetben is igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál, akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó - a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő - jövedelmeket is. Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, akkor valamennyi munkáltató felé nyilatkoznia kell arról, hogy adóbevallás adására kötelezett, így valamennyi munkáltatónak ki kell adnia az igazolást.
A munkáltató annak a magánszemélynek adhat igazolást, aki 1998. december 31-én munkaviszonyban állt nála. Az igazolást akkor is ki kell adnia, ha a magánszemély munkaviszonyát 1998. december 31-ét követően megszünteti.
Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a munkaviszonya 1998-ban szűnt meg és december 31-én még nem álltak új munkaviszonyban, adóbevallást kell adniuk, éves adóalapjukat és adójukat a volt munkáltató nem állapíthatja meg. Ilyenkor jövedelmük igazolására a kilépéskor kapott adatlap szolgál. Ez vonatkozik például azokra a magánszemélyekre is, akik 1998. december 31-én nem álltak munkaviszonyban, de
- adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesültek (ún. passzív táppénzes állomány),
- az év folyamán munkanélküli ellátásban részesültek,
- év közben nyugdíjba mentek.
Az igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 1998-ban kifizetett, valamint az ezekből levont adó és adóelőlegek összegét, az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes - a törvényben meghatározott - külön adózó jövedelmeket is.
Az igazolást a 3. sz. melléklet (M30/98. jelű nyomtatvány) szerinti adattartalommal kell elkészíteni. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelem adó bevallási nyomtatvány (9853. számú) sorainak számozásával.
A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemély a nyilatkozattételhez, illetőleg az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerje.
Kitöltési útmutató az M30/98. jelű nyomtatványhoz
(3. sz. melléklet)
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait akkor is teljeskörűen kell feltüntetni, ha rendelkezik adóazonosító jellel. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó esetében az adóazonosító jel kódkockáiba az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell tenni.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
1. sor: Munkaviszonyból származó bérjövedelem
Ez az összeg az érdekképviseleti tagdíj levonásával tartalmazza a munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó belföldön adóköteles rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szervezet a kifizetésről a magánszemély munkáltatója részére adatot szolgáltatott.
Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet attól függetlenül, hogy az ún. fő vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak munkaviszonyt nevesít.
A bér fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja tartalmazza.
E szerint bérnek minősül a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem.
Nem bér a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítás díja, és a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a pénztártag magánszemély javára befizetett munkáltatói hozzájárulás. Ezeket a jövedelmeket az igazolás 7. sorában kell feltüntetni.
A munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás - táppénz, gyermekgondozási díj - ugyancsak bérjövedelemnek minősül.
A munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt (az adó és járulék - amennyiben a járulék levonása az 1997. évi LXXX. tv. 1998. évben hatályos rendelkezései szerint történt - szempontjából) és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást - feltéve, hogy azt a munkáltató fizette ki - 1998. december 31-én megszerzettnek kell tekinteni, amennyiben annak kifizetésére 1999. január 15-éig sor került. (Amennyiben a járulék levonása az 1997. évi LXXX. tv. 1999. évben hatályos rendelkezései szerint történt, akkor az adókedvezményt az 1999. évi adó megállapításánál kell figyelembe venni.) Az 1998. január 15-éig kifizetett, de 1997. évre vonatkozó ún. 13. havi illetményt (adó szempontjából) 1998-ban megszerzettként kell kezelni, amennyiben azok az 1997. évről szóló igazolásban vagy elszámolásban nem szerepeltek.
A társaság a tagi jövedelmekre az előző bekezdésben ismertetett szabályt nem alkalmazhatja.
Az olyan végkielégítést amelyet nem törvényi rendelkezés alapján fizettek (pl. a munkaviszony megegyezéses megszűnése esetén), valamint a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést is itt kell feltüntetni.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem rovatában kell feltüntetni a munkáltató által adományozott kitüntetésekkel járó jutalom összegét is.
Ez a sor tartalmazza a munkáltató által pénzben kifizetett étkezési hozzájárulás összegét is. A természetben nyújtott étkeztetés adóköteles összegét itt nem kell szerepeltetni, mert az után az adót (44 százalék) a munkáltató fizette meg.
Itt kell igazolni a munkáltató általa magánszemélynek megtérített albérleti (szállás) díját, a természetbeni juttatás pénzben történő megváltásaként kifizetett összeget is. Ilyen különösen a ruházati, az üdülési hozzájárulás. A természetben nyújtott üdülés adóköteles részét nem kell feltüntetni, tekintettel arra, hogy az után az adót a munkáltató fizette meg.
Amennyiben a munkáltató pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, úgy ezt is ebben a sorban kell igazolni.
Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló és a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be és azt mintegy bérként számfejtik. (Amennyiben ezen összegeket nem közvetlenül a munkáltató osztja el, akkor az egyéb jövedelmek között a 20. sorban kell ezen összegeket bevallani. Értelemszerűen ezt az igazolás nem tartalmazza.)
A természetben adott munkabér munkaszerződés szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci érték szerinti összegét is itt kell igazolni. Természetbeni munkabérnek minősül a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként a természetben adott juttatás.
2. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
Költségtérítésnek csak az számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében adnak.
Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költségelszámolási lehetőséget biztosít.
A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül. A költségtérítéssel szemben a költségek elszámolása általában bizonylat alapján (tételes költségelszámolás) történhet, erre a magánszemélynek van csak lehetősége az adóbevallásában.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének II. fejezetében meghatározott esetekben viszont a költségtérítés címén kapott bevételből a költségek igazolás nélkül levonhatók a jogszabályokban meghatározott mérték szerint.
Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkaadó a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendelet vagy ennél magasabb szintű) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának "a" oszlopában a költségtérítés összegéből a bizonylat nélkül elszámolható részt, a "b" oszlopban pedig a bevétel teljes (bruttó) összegét kell feltüntetni.
Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét kell a "b" oszlopban feltüntetni.
Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását közvetlenül kellett bizonylattal igazolnia a magánszemélynek a munkáltatója felé, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.
A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson nem kell feltüntetni a saját gépjárművel történő munkábajárásra tekintettel - ezen a címen -fizetett térítést, ha a munkában töltött napokra számolva a lakás és munkahely közötti oda-vissza távolság alapján a munkáltató kilométerenként 3 forintot fizetett. Nem számít bevételnek, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha az az APEH által közzétett üzemanyagár és a menetlevél vagy útnyilvántartás alapján megtett kilométerek alapulvételével a járműre vonatkozó norma szerinti mértékkel számított összeget nem haladja meg.
Az igazoláson nem kell feltüntetni a hivatalos belföldi kiküldetési rendelvény alapján kifizetett összeget akkor, ha az utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj - a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg.
Nem kell igazolni a belföldi kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést sem akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák alapján számított üzemanyagköltséget és a 3 Ft/km személygépjármű normaköltséget. Üzemanyagárként ez esetben az APEH által negyedévenként közzétett árat kell alkalmazni. Ha az előző mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a "b" oszlopban a teljes összeget, az "a" oszlopban a törvényben meghatározott mértékkel számított összeget kell szerepeltetni.
Az APEH által 1998-ban közzétett üzemanyagárak a következők:
|
Üzemanyag fajtája |
||||||
|
I. |
I.* |
II. |
III. |
IV. |
|
|
|
Ft/l |
Ft/l |
Ft/l |
Ft/l |
Ft/l |
|
|
|
negyedév |
||||||
|
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek |
||||||
|
EN 91 ólmozatlan |
||||||
|
motorbenzin |
142.42 |
155 |
154 |
153 |
156 |
|
|
ESZ-95 ólmozatlan |
||||||
|
motorbenzin |
145.46 |
159 |
157 |
156 |
159 |
|
|
ESZ-98 ólmozatlan |
||||||
|
motorbenzin |
153,73 |
169 |
166 |
165 |
169 |
|
|
MSZ 19950 ólmozott motorbenzinek |
||||||
|
AB-98 ólmozott |
||||||
|
motorbenzin |
152.43 |
l66 |
165 |
166 |
169 |
|
|
MSZ 1627 gázolajok |
||||||
|
Gázolaj 0,2 normál gázolaj |
136.66 |
149 |
140 |
141 |
141 |
|
A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni. Az "a" oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget, tekintettel arra, hogy ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből.
3. sor: Külszolgálatért kapott összeg
A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegből a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 10 USA dollárnak megfelelő összeg vonható le költségként. A 90 napot meghaladó külszolgálat esetén - feltéve, hogy házastárs és eltartott gyermek is a kiküldöttel egybefüggően 90 napot meghaladóan külföldön tartózkodik és külföldi tartózkodásuk nem minősül a saját jogukon külföldi kiküldetésnek - további 3 USA dollár számolható el naponta és fejenként a hozzátartozókra tekintettel. A napok számításánál a törtnapokat úgy kell figyelembe venni, hogy össze kell adni ezeken a napokon külföldön töltött órák számát (a légi és vízi utazás időtartamát, illetőleg előtte és utána egy-egy órát is számítva), majd napi 24 órával számolva meg kell határozni az egész napok számát. Ha a "maradék" órák száma eléri a 8 órát, az is egész napnak számít, ha kevesebb, a számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el.
A költségvetési vagy önkormányzati forrásból finasszírozott, illetőleg az 1992. december 15-e előtt írásban megkötött szerződés alapján elrendelt külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy 1998-ban az e címen megszerzett bevételből levonható
- költségvetési vagy önkormányzati forrásból történő finanszírozás esetén a bevétel 70 százaléka;
- 1992. december 15-e előtt írásban megkötött szerződés alapján elrendelt külföldi tartózkodás esetén, az 1995-ben hatályos devizaellátmányról szóló jogszabályokban meghatározott alap napidíj, illetve tartós kiküldetésnél az alapösszeg 70 százalékának a 80 százaléka (azaz az alap napidíj, illetve alapösszeg 56 százaléka).
A bizonylat nélkül elszámolható összeget az igazolás "a" oszlopában kell megjelölni, a kifizetett teljes összeget a "b" oszlopba kell beírni.
A külszolgálatért kapott bevételnek nem része (1995-ös szabályok szerint sem volt az) az utazás és szállás igazolt költsége. A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem a 131. sorban kell feltüntetni.
Amennyiben a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettős adózást kizáró egyezménye a Magyar Köztársaságnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 132. sorban kell feltüntetni.
Az előzőektől eltérően nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30 százalékos korlátot nem kell alkalmazni és a 10 USA dollár helyett a kapott összegből napi 25 USA dollárnak megfelelő forintösszeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). A gépjármű üzemeltetési költsége számla, bizonylat ellenében nem minősül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az előzőeken túlmenően költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít). Az igazolás "a" oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni.
Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét a 19. sorban kell szerepeltetni.
4. sor: A törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek az 1998. évi összevont adóalapnál figyelembe vett része
Ha a magánszemély munkaviszonya 1998-ban megszűnt és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeg 1998. évre jutó részét kell figyelembe venni e sor összegében.
Ebbe a sorba - az "a" oszlopba - azoknak a hónapoknak a számát is be kell írni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor az évben még "rendelkezésre" álló (számításba vehető) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következő adóévben (években) megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt összegét és az arra jutó adóelőleget, valamint a hátralévő hónapok számát az igazolásban külön, a 101. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint.
Ha a munkáltató a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli összeget teljes egészében az 1. sor összegében kell szerepeltetni.
A végkielégítést és a törvényi mértéket meghaladó részt is bérként kell figyelembe venni az adó megállapítása során.
6. sor: Más bérjövedelem
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátást a nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek kivételével, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli ellátásokat (munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési, képzési támogatás) és a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét, ha azok kifizetéséről a munkáltató hiteles adattal rendelkezik. (A nyugdíj előtti munkanélküli segély 1998. évtől kezdődően adómentes ellátás). Az adóköteles baleseti járadék (egyéb jogszabályi változások miatt) 1998. évtől nem minősül nyugdíjnak, hanem mint adóköteles társadalombiztosítás, egyéb bérjövedelemnek minősül.
7. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket. (A könyvvizsgálói tevékenység nem tartozik ide.) Továbbá itt kell feltüntetni az egyéni vállalkozó által foglalkoztatott segítő családtag tevékenységének ellenértékeként kifizetett összeget.
Ez a sor szolgál a munkáltató által a dolgozó részére az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett hozzájárulás feltüntetésére. Abban az esetben, ha a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói tagként az 1998. december havi hozzájárulását 1999. január 15-éig utalja át a pénztárba, akkor a munkáltatói hozzájárulás a magánszemély 1998. évi jövedelme lesz.
A munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni.
A személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles biztosítási díjnak minősül a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása a magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti meg. (Nem tartozik e körbe a kifizető által kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és részleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának fizetése formájában juttatott jövedelem.)
Nem kell jövedelemként feltüntetni az olyan biztosítás díját, amelynek a munkavállaló csupán a biztosítottja, de a munkáltató a kedvezményezett, azaz a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító nem neki, hanem a munkáltatónak fizeti ki a szolgáltatást.
Abban az esetben, ha a biztosító által a munkáltatónak kifizetett összeget a munkáltató továbbadja a biztosított dolgozónak, a dolgozónál munkaviszonyból származó adóköteles jövedelem keletkezik, melyet szintén ebben a sorban kell feltüntetni.
Más az eset akkor, ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a kedvezményezett a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává. Ebben az esetben a biztosított dolgozó adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) abban az évben (illetve attól az évtől), amelyben a szerződés módosítására sor kerül. Ilyenkor a szerződés módosításának évében fizetett díj után a dolgozó érvényesítheti az ezen a címen járó adókedvezményt.
Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére, a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett jövedelmet akkor, ha annak összegét a társaság a költségei között számolta el. (Ez a jövedelem nem minősül bérnek.) Ide kell beírni a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. (A társaság tagjának a tagi ,jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után a 44%-os személyi jövedelemadót a társaságnak kell megfizetnie, ezért ezt a jövedelmet nem kell az igazoláson feltüntetni.)
A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértékét nem itt, hanem az önálló tevékenységekre biztosított megfelelő sorban kell igazolni. Ez esetben a tevékenységgel kapcsolatos költségeket a magánszemély elszámolhatja, feltéve, hogy a társaság e költségeket nem érvényesíti a társaság eredményének megállapítása során.
Amennyiben a tag a társaságával munkaviszonyt létesített, úgy az erre tekintettel kifizetett jövedelmet az 1. sorban kell igazolni.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. A 7. sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a 8. sorban kell feltüntetni
8. sor: Más nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor "a" oszlopa.
A költségtérítéssel szemben csak azok a költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig, melyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.
11. sor: Szellemi tevékenység jövedelme
Ebben a sorban igazolja a munkáltató (társaság) a dolgozójának (tagjának) az önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget, amennyiben e tevékenység eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerinti találmány vagy szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.
Ha a találmány a szabadalmi oltalmat még nem kapta meg, az ilyen címen kifizetett összeget nem itt, hanem a 12. sorban kell igazolni.
12. sor: Más önálló tevékenységből származó jövedelem
Ez a sor szolgál a munkáltató által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek igazolására.
Itt kell feltüntetni például a gépek, felszerelések, ingatlanok bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.
Az igazolás a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Nem tartalmazhatja ez az összeg azokat a kifizetéseket, amelyeket az igazolásban külön, jogcím szerint részletezve kell feltüntetni. Ilyen pl. a szellemi tevékenységek ellenértéke, amely a 11. sor összegében szerepel. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét. Erről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (vételi jegyet) átadni.
Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott a munkáltatójától (társaságától). Az egyéni vállalkozónak történő kifizetésről sem igazolásadási, sem adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli a kifizetőt (munkáltatót).
Az egy szerződésből származó 5000 Ft alatti (ún. kisösszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell az igazolásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. Ekkor a kifizetett összeget a kifizetés jogcímének (pl. szellemi, egyéb) megfelelő sorban kell feltüntetni.
Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része.
14. sor: Szociális gondozásért, lelki segélyszolgálatért kapott jövedelem
Ebben a sorban kell feltüntetni az egészségügyi és szociális intézmény keretében végzett szociális gondozásért, valamint a lelki segélyszolgálatért kifizetett összeget, de legfeljebb évi 36 ezer forintot. Az ezt meghaladó rész a magánszemély egyéb jogcímen megszerzett jövedelme, melyet nem itt, hanem a 20. sorban kell igazolni.
15. sor: Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (gyes, ösztöndíj, stb.)
Nyugdíjnak, minősülő, külön sorba nem nevesített jövedelmek
Ebben a sorban kell igazolni azokat a nyugdíjnak minősülő jövedelmeket, amelyeket a munkáltató fizetett ki. Ilyen különösen a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka.
Gyermekgondozási segély
Ha a gyes összegét a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szervezet a munkáltatónak adatot szolgáltatott a kifizetésről, akkor arról is ebben a sorban kell adatot szerepeltetni.
Ebben a sorban kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kifizetett gyermeknevelési támogatás és ápolási díj összegét.
Ez a sor szolgál a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján kifizetett nevelőszülői díj összegének feltüntetésére is.
Ösztöndíj
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 24. pontja határozza meg az ösztöndíj fogalmát. E szerint ennek minősül az a tanulói, hallgatói juttatás, amelyet, jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat folyósít a közoktatási, szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott [144/1996. (IX. 17.) Kormányrendelet] feltételek szerint juttatott tankönyv- és jegyzettámogatást, valamint lakhatási támogatást is. Amennyiben a munkáltató a dolgozójának - aki munkaviszonyát megelőzően hallgatói vagy tanulói jogviszonyára tekintettel, ösztöndíjban részesült a jelenlegi (vagy volt) munkáltatójától - ilyen ösztöndíjat fizetett ki -, úgy az e jogcímen kifizetett összeget kell ebben a sorban szerepeltetni. Volt munkáltató esetén az igazolás feltétele, hogy a kapott Adatlapon az ösztöndíjat feltüntették.
Ösztöndíjnak minősül az a sportolói juttatás (akkor is, ha természetben nyújtják), amit a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány nyújt.
Az ún. tanulmányi szerződések alapján kifizetett ösztöndíjak, költségtérítések igazolására a 20. sor szolgál.
19. sor: Külföldi kiküldetésért kapott összeg
Ebben a sorban a társaság által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel kapott összeget kell feltüntetni. Az ilyen jogcímen szerzett jövedelem olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye.
Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is.
A bruttó kifizetésből a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Az "a" oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni.
20. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem
Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó (1-19. sorok egyikébe sem tartozó) bevételek körébe. Ezekkel szemben nem lehet költséget elszámolni, a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
Ebben a sorban kell feltüntetni például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, - amely nem minősül bérnek - és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is.
Amennyiben a munkavállaló vagy társasági tag magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától vagy a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, és ez után nem vehető igénybe adókedvezmény.
Ez a sor szolgál a nem munkáltató által kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ez alól kivételt jelent, ha a biztosítás kedvezményezettje nem a biztosított magánszemély, hanem a kifizető. Az adóköteles biztosítással kapcsolatos részletes ismertetés a 7. sornál található.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás összegét is.
Itt kell feltüntetni a kifizető által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadó rendelkezései alapján nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek minősül.
Ilyen a magánszemély által a kifizetőnek adott kölcsön kamatából, valamint értékpapír zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során elért kamatából (ideértve a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is) az a rész, amely meghaladja a felszámítás időszakában - 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetén a szerződéskötés időpontjában, valamint 1996. december 31-ét követően vásárolt értékpapír esetében az értékpapír megszerzésének időpontjában - érvényes jegybanki alapkamat annak 5 százalékával növelt százalékos mértékét.
Az előzőekben említett általános korláton belüli módon szerzett kamat összege is egyéb jövedelemnek számít akkor, ha a kamatot folyósító kifizetőnél az 1998. évben a magánszemélyeknek kamat címén kifizetett összeg együttesen a 200 ezer forintot meghaladja. Egyéb jövedelemnek számít - az 1996-1998. években létrejött kölcsönszerződések esetén - a magánszemélynek évi 10 ezer forintot meghaladó összegben fizetett előzőek szerinti kamatjövedelméből a 10 ezer forinton felüli rész.
Az átalakulási szabályok alapján létrejött szövetkezetek esetében a tagi kölcsönökre fizetett kamatnál a 200 ezer és 10 ezer forinthoz kapcsolódó korlátokat nem kell alkalmazni (tagi kölcsön, szövetkezeti célrészjegy kamata esetében), ha a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, tagjainak hitelfelvételhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra a szokásos üzletvitelhez szükséges mértéken felül nem ad.
Amennyiben a kifizető a magánszemélytől a szokásos piaci értéket meghaladó áron vásárol értékpapírt, akkor a szokásos piaci érték és a vételár közötti különbözet a magánszemélynél nem árfolyamnyereség, hanem összevonás alá eső egyéb jövedelem és ebben a sorban kell szerepeltetni.
131. sor: A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
Ebben a sorban azokat a külföldön adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után az adófizetési kötelezettség a vonatkozó kettős adózást kizáró egyezmény rendelkezései értelmében külföldön jelentkezik, és a magyarországi adó mértékének megállapításánál a beszámítási lehetőséget az egyezmény biztosítja. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.
132. sor: Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak kettős adózást kizáró egyezménye nincs. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.
A munkáltató által figyelembe vett adókedvezmények
34. sor: Adójóváírás
Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévben megszerzett bér alapján figyelembe vett 20 százalékos mértékű adójóváírás összegét. Az adójóváírás jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 4200 forint lehet, azaz nem haladhatja meg az 50 400 forintot. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
Amennyiben a dolgozó munkaviszonya 1998. évben úgy szűnt meg, hogy a felmondás idejére járó bérét még 1997-ben megkapta, úgy az 1998. évben a munkaviszony megszűnéséig minden megkezdett hónapot jogosultsági hónapként kell figyelembe venni. Adójóváírást viszont e jogosultsági hónapok alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemély 1998-ban is szerez bérjövedelmet. Tehát, ha a munkaviszonya megszűnése után elhelyezkedik, akkor a kapott bérjövedelem összege 20%-ának kiszámítása után a jogosultsági hónapok száma az 1998. évre áthúzódó felmondási idő hónapjaival, legfeljebb 12 hónapra kiegészíthető.
A határozott időre szóló munkaviszony határidő előtti megszüntetése esetén a még hátralévő hónapok egyösszegben kifizetett bére után - a hátralévő hónapokra - adójóváírás nem vehető igénybe.
Ha a magánszemély a munkaviszonya megszüntetésekor végkielégítést is kapott, bár az bérjövedelemnek minősül, de ezzel összefüggésben egy jogosultsági hónap vehető figyelembe az, amikor kifizették. A végkielégítés csak az adójóváírás alapjául szolgáló összegbe számítható bele.
35. sor: Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye
Ebben a sorban igazolja a munkáltató az adóév során az adóelőleg levonásánál a kötelezően fizetett (7% illetve 1%) nyugdíjjárulék után figyelembe vett 25 százalékos kedvezmény összegét ("b" oszlop). A járulék alapjául szolgáló jövedelmet az "a" oszlopban kell feltüntetni.
Nem mentesíti a munkáltatót az M/30/98-as nyomtatvány ezen sorának kitöltése az alóla kötelezettsége alól, hogy 1999. január 31-éig a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartása adataival egyező igazolást kell átadnia a magánszemélynek. Az igazolás tartalmazza az 1998. évben levont járulékok összegét és az azok alapjául szolgáló jövedelmet. Ezen igazolás tartalmazza az 1998. évben az adóbevallásban ténylegesen igénybe vehető kedvezmény alapját, mely bármely ok folytán (például évközben több munkáltatóval létesített a magánszemély munkaviszonyt) eltérhet a 35. sor "a" oszlopában szereplő összegtől.
36. sor: Nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj
Ez a sor szolgál a munkáltató által az adóév során az adóelőleg levonásánál a magánnyugdíjpénztárba kötelezően befizetett (6%) tagdíj után figyelembe vett 25 százalékos kedvezmény összegének igazolására ("b" oszlop). A tagdíj alapjául szolgáló jövedelem feltüntetésére az "a" oszlop szolgál.
A 35. sornál leírtak szerinti külön igazolást ez esetben is ki kell adnia magánszemélynek.
41. sor: Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt figyelembe vett havi 1500 forint (éves szinten legfeljebb 18 000 forint) adókedvezmény összegét kell beírni. Súlyosan fogyatékosnak az tekinthető, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, vagy aki rokkantsági járadékban részesül. A kedvezmény - az erről szóló igazolás alapján - annak a hónapnak első napjától jár, amely hónapban a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.
42. sor: Önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba befizetett összeg 50%-a
Ez a sor tartalmazza a munkavállaló tag által vagy a munkáltató által a munkavállaló tag javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő nyugdíjpénztárába az év során befizetett összegnek az 50%-át.
43. sor: Önkéntes kiegészítő önsegélyező vagy egészségpénztárba befizetett összeg 25%-a
Ebben a sorban a munkavállaló tag által, vagy munkáltató által a magánszemély tag javára történő éves befizetés 25%-át kell feltüntetni, amennyiben az a kiegészítő önsegélyező vagy egészségpénztárba történt.
A 42. és 43. sor együttes összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 42. és 43. sor együttes összege a 130 000 forintot is elérheti. Az emelt összeg utoljára a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható.
47. sor: Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye
Abban az esetben, ha a magánszemély a magánnyugdíjpénztári saját tagdíját kiegészíti és az erről szóló megállapodás alapján a kiegészítő befizetés után járó 50%-os kedvezményt a munkáltató az adóelőleg levonásánál figyelembe vette, ebben a sorban kell feltüntetnie ezen kedvezmény összegét.
Nem jár kedvezmény arra a tagdíjkiegészítésre, amelyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett, mert ezt az összeget bevételként sem kell a magánszemélynél számításba venni.
Amennyiben a 42., 43. és 47., sorban felsoroltakat a magánszemély megbízása alapján a munkáltató, a bér kifizetője vonja le az 1998. december havi bérből és utalja át 1999. január 15-éig az önkéntes, kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba és a magánnyugdíjpénztárba (a tagi befizetést, illetve tagdíjkiegészítést), akkor az így teljesített befizetések (átutalások is) az 1998. adóévben befizetett összegnek tekintendők. Abban az esetben, ha a munkáltató munkáltatói tagként a 7. pontban leírtak szerint teljesíti a hozzájárulást, akkor ezen befizetés után is 1998-ban érvényesíthető az adókedvezmény (42. és 43. sor).
Levont adóelőleg (adó)
82. sor: A levont adóelőleg összege
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből levont adóelőleg együttes összegének igazolására szolgál ez a sor.
83. sor: A levont forrásadó összege
Ez a sor szolgál a 118-128. sorokban feltüntetett jövedelmek után levont adó együttes összegének igazolására.
Nem kell szerepeltetni az igazolásban az 5000 forintot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély nyilatkozata szerint a kifizető a jövedelem után megállapította és levonta a 40 százalékos kulccsal számított adót.
82/a. sor: A végkielégítés 1998-ra eső adóelőlege
Ebben a sorban külön szerepeltetni kell az 1998-ban kifizetett végkielégítés után levont 20%-os adóelőleg összegéből az 1998-ban beszámítandó jövedelemre jutó adóelőleg összegét.
Tájékoztató adatok
101. sor: A törvényben meghatározott végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt része
Ebben a sorban (a "b" oszlopban) a munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott és állami végkielégítésnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyet a következő év(évek) összevont adóalapjához kell hozzászámítani. Itt kell feltüntetni az erre jutó adóelőleg összegét, és az áthúzódó hónapok számát is az "a" oszlopban jelölt helyen.
Fontos! Ha a munkaviszony nem szűnt meg az 1998. évben (munkavégzés alól felmentést kapott a dolgozó), de a törvényben meghatározott és állami végkielégítést az utolsó munkában töltött napon még 1998-ban kifizették részére, a végkielégítés teljes összegét ebben a sorban kell szerepeltetni, kivéve a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítés összegét, melyet 1998. évben megszerzett bérként az igazolás 1. sorának összegében kell feltüntetni.
102. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
Ez a sor szolgál a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj feltüntetésére.
103. sor: Az 1998-ban felvett osztalékelőleg
A "b" oszlopban kell szerepeltetni az 1998. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget. Az abból levont 20%-os mértékű adó összegét az "a" oszlopba kell beírni.
134. sor: Külföldön megfizetett (131. és 132. sorokhoz kapcsolódó) jövedelemadó
Ez a sor a külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (tájékoztató adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (1998. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó USA dollárban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
Elkülönülten adózó jövedelmek
118. sor: Életjáradékból származó jövedelem
Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben kifizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A bevétel teljes összege jövedelemnek minősül.
120. sor: Belföldön bejegyzett részvénytársaság részvényének elidegenítéséből származó árfolyamnyereség
Ebben a sorban akkor szerepel adat, ha a munkáltató egyben értékpapír forgalmazási tevékenység folytatására jogosult társaság is és a belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott részvényének vétele és eladása a munkáltató brókercég közreműködésével történt. Ha a munkáltató nem jogosult értékpapír forgalmazási tevékenység folytatására, akkor a tőle származó árfolyamnyereség összegét nem itt, hanem a 121. sorban kell szerepeltetni.
121. sor: Árfolyamnyereség
Az értékpapír eladásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor. Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás - a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével -, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés. Jövedelemként az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek a szerzésre fordított összeget meghaladó részét kell figyelembe venni. Megszerzésre fordított összegként a megszerzést igazoló bizonylatban feltüntetett vételárat kell tekinteni. Nem tartozik a megszerzésre fordított összegbe az értékpapír vételekor megfizetett járulékos költség. Ilyen lehet a közvetítési jutalék, díj stb.
Kárpótlási jegy esetében megszerzésre fordított összegként a címletérték kamattal növelt értékét csak az eredeti-jogosultnál lehet figyelembe venni. Nem eredeti jogosultnál a kárpótlási jegy tényleges vételára számít szerzéskori értéknek.
Amennyiben a szerzéskori érték az előzőekben foglaltak alapján nem állapítható meg, úgy jövedelemként az eladási ár 25%-át kell figyelembe venni. Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. Az értékpapír szokásos piaci értéke az értékpapír tulajdonosváltozása időpontjában érvényes kibocsátási (jegyzési) ár, a jegyzés lezárását követően a tulajdonosváltozás időpontját megelőző utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam). Tőzsdén kívüli kereskedelemben az értékpapír tulajdonosváltozása időpontjában érvényes ismert árat kell alapul venni.
Amennyiben a munkáltató az értékpapírt természetbeni juttatásként adta, úgy szerzési érték a dolgozó által megfizetett összeg és a természetbeni juttatás értéke együttesen. A szerzéskori értéknek része az adómentes jogcímen juttatott rész is.
Ha a munkáltató (kifizető) az értékpapír forgalmazásával nem üzletszerűen foglalkozik és a dolgozójától, tagjától annak értékpapírját a szokásos piaci értéket meghaladó összegben vásárolta meg, akkor a szokásos piaci érték és a vételár különbözete az összevonás alá eső jövedelem része és nem itt, hanem az igazolás 20. sorában kell feltüntetni. Akkor is az előzőek szerint kell eljárni, ha a munkáltató (kifizető) az ügyletet olyan társaság közreműködésével bonyolítja le, amely értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozik és az ügy irataiból (vonatkozó szerződések egyéb dokumentumok alapján) megállapítható, hogy a tényleges cél az adószabályok előnyeinek a növelése volt.
Értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató (végző) társaságnak az értékpapír-bizományos értékpapírkereskedő és értékpapír befektetési társaság, azaz befektetési vállalkozás minősül.
Ha az 1995. december 31-éig az általa juttatott ingyenes értékpapírt a munkáltató (kifizető) 1998-ban visszavásárolta, az elidegenítésből származó jövedelmet nem itt, hanem az igazolás 126. sorában kell feltüntetnie.
122-124. sor: Osztalék
Ezek a sorok szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelem igazolására.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (ide tartozik a szövetkezet is) magánszemély tagja, tulajdonosa részére e jogviszonyára tekintettel fizetett, továbbá a jegyzett tőke emelésével a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott (jóváírt) értékpapír névértéke, a jegyzett tőke emelése keretében az értékpapír új névértékéből az emelés összege. A tulajdoni hányadtól eltérő, az adózott eredmény terhére a társaság döntéshozó szerve által a társaság tagjának e jogviszonyára tekintettel kifizetett összeg is osztaléknak minősül. Az előzőeken túlmenően osztaléknak kell tekinteni a kamatozó részvény után az adózott eredményből fizetett kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül és az igazolás 20. sorában kell feltüntetni.
122. sor: Osztalék 10%-os adóval
Ebben a sorban azt az osztalékjövedelmet kell feltüntetni, amely kettős könyvvitelt alkalmazó esetében az 1995. év előtti adóévekben keletkezett eredménytartalékból, illetve egyszeres könyvvitelt vezető esetében az 1995. évet megelőző adózott eredmény 1996. december 31-ig fel nem használt részéből 1998-ban került kifizetésre.
Ha az 1998-ban kifizetett osztalék forrása 1995-1996. évben keletkezett - annak ellenére, hogy a kifizető a társasági adóról szóló törvény alapján az osztalék forrását képező adózott eredmény után az előírt kiegészítő adót megfizette, 1998-ban már nem alkalmazható a 10 %-os adókulcs.
123. sor: Osztalék 20%-os adóval
Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az összegét, amely 1998. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre és nem haladta meg az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke és az 1998. január elsején érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének szorzatát. Ennél a mértéknél magasabb osztalékfizetés esetén, a további osztalék összegét nem itt, hanem a 124. sorban kell szerepeltetni.
Ez a sor tartalmazza a jegyzett tőke emelése útján keletkezett osztaléknak minősülő jövedelem összegét, ha a névérték felemelése nem törvényben szabályozott adómentes eljárás (ilyen például az átalakulás) keretében történt. Adómentes átalakulás esetén a juttatott összeget az igazulásban nem kell szerepeltetni. Fontos tudni, hogy a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét és a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás is értékpapírnak minősül, így az ezúton keletkező jövedelem is osztaléknak tekintendő.
Ebben a sorban kell igazolni az olyan osztalékot is, amelynek kifizetéséről az 1995-ös adóévet megelőzően döntött a kifizető, de a magánszemély azt csak 1998-ban vette fel, és az osztalékfizetésről szóló döntés évében ez a jövedelem az akkor hatályos törvényi rendelkezések szerint 20%-os adókötelezettség alá esett.
Az osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem az igazolás 103. sorában kell szerepeltetni.
124. sor: Osztalék 27%-os adóval
Ebben a sorban a 27%-os adómértékű osztalékjövedelmet kell feltüntetni. Ez az összeg az osztalék címén kifizetett összegnek azon része, mely meghaladja a 20%-os adómértékkel kifizethető osztalék összegét. (Lásd még a 123. sornál leírtakat is.)
126. sor: Vállalkozásból kivont jövedelem
A dolgozótól (vissza)vásárolt ún. ingyenes értékpapírból származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor. Vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az 1996. január 1-jét megelőzően ellenérték nélkül juttatott (ingyenes) értékpapír elidegenítéséért kifizetett összeg. Dolgozói részvény esetében jövedelem a dolgozói részvény névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett része. Ha azonban a privatizáció keretében jutott a magánszemély törvényben meghatározott kedvezményhez értékpapír formájában, akkor ezen értékpapír névértéke számít szerzéskori értéknek. Adózatlan befektetésnek kell tekinteni az MRP keretében szerzett részvény (üzletrész) szerzéskori értékéből azt az összeget, melyet az MRP résztvevőjének az egyéni részvény (üzletrész) számláján a saját befizetésen felül jóváírtak.
Az 1996. év előtt hatályos 1991. évi XC. törvény 3/A. §-ában meghatározott, az 1992. évi II. törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek juttatott szövetkezeti üzletrészt, részjegyet az átalakulás befejezésekor lezárt névérték, az 1992. december 31. előtt kihirdetett jogszabályok alapján ellenérték nélkül juttatott vagyoni értéket pedig a névérték összegéig ellenérték fejében megszerzett értékpapírnak kell tekinteni. Az ilyen üzletrész, részjegy visszavásárlásából származó jövedelmet - a kifizetett összegből a névértéket meghaladó részt - mivel az árfolyamnyereségnek minősül, nem itt, hanem a 121. sorban kell igazolni.
Jövedelemként a magánszemély által megfizetett összeggel csökkentett ellenértéket kell figyelembe venni.
127. sor: A privatizációs lízing jövedelme
Ebben a sorban kell igazolnia jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 1998-ban visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
Ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni akkor, ha az adót a kifizető megállapította és levonta!
128. sor: Egyéb forrásadós jövedelmek
Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál azon külön adózó jövedelmek igazolásara, melyek az előző sorokban (118-127. sorok) nem szerepelnek és az adót a kifizető nem vonta le. Ezen sor "a" oszlopa a jövedelemforrás megnevezésére szolgál.
2. A személyi jövedelemadó megállapítása és elszámolása
A munkáltató annak a magánszemélynek az adóját állapítja meg és számolja el, aki nála 1998. december 31-én munkaviszonyban állt, és 1999. január 15-éig nyilatkozik arról, hogy nem kíván adóbevallást adni.
A nyilatkozat alapján a munkáltató csak akkor köteles elszámolni dolgozójával, ha a magánszemélynek:
- kizárólag egy munkaviszonyból (bedolgozói jogviszonyból, munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszonyból, kizárólag ugyanazon társas vállalkozásban, polgári jogi társaságban fennálló tagsági viszonyból) származó - adómentességet nem élvező - jövedelme van;
A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat és az MRP szervezet.
- kizárólag egy munkáltatótól, de több jogviszonyból származó (kivéve a mezőgazdasági őstermelésből) olyan összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelme van, amellyel szemben tételesen igazolt költségeket nem kíván elszámolni. A költségtérítés címén szerzett bevétellel szemben bizonylat nélkül elszámolható költségek nem zárják ki a munkáltató elszámolási kötelezettségét. A belföldi kiküldetési rendelvény alapján kifizetett bizonylat nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó gépjárműköltségtérítés (ezt az elszámolásban szerepeltetni nem kell) kivételével a gépjárműköltségtérítéssel szemben minden költséget (ide értve az üzemanyagköltséget is) csak útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. A munkáltató nem számolhat el azzal a dolgozójával, aki bármilyen gépjárművel kapcsolatos költséget útnyilvántartás alapján számol el;
- a nyugdíja, az adóköteles társadalombiztosítási ellátása, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők részére fizetett illetménye, továbbá a jogszabály alapján folyósított munkanélküli ellátása mellett kizárólag egy munkáltatótól származó, az elszámolást ki nem záró jövedelme van;
- az év során kizárólag egymást követően több munkáltatónál létesített munkaviszonyból származott az előzőekben felsorolt jövedelme, és az erről szóló igazolást átadta a munkáltatójának.
Az elszámolás további feltétele, hogy a magánszemély
- az év utolsó napján munkaviszonyban állt,
- végkielégítésből származó jövedelmét az évek között nem kell megosztania;
- az 1998. évben befektetési adóhitel címén adókedvezményt nem vesz igénybe és fennálló adóhitele sincs;
- osztalékból, árfolyamnyereségből származó jövedelme kizárólag a munkáltatójától (társaságától) származik;
- nem egyéni vállalkozó;
- ha mezőgazdasági kistermelő és az ebből a forrásból származó bevétele az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, vagy ha meghaladja ugyan, de kistermelői bevétele kizárólag a munkáltatótól származik és a munkáltató részére 9863. számú nyilatkozatot ad. (Tájékoztatásul a 15. sz. mellékletként megtalálható a 9863. számú nyilatkozat.) Ez utóbbi nyilatkozatot az a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő adhat, akinek e tevékenységéből származó bevétele évi 250 ezer forint feletti, de az egymillió ötszázezer forintot nem haladta meg és rendelkezik a bevételének legalább 20 százalékát kitevő értékben, a tevékenységével összefüggésben felmerült, nevére szóló számlákkal. Nem adhat nyilatkozatot a munkáltató részére (és a munkáltató nem számolhat el vele) az a kistermelő sem, aki általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy más okból (például alkalmazottat foglalkoztatott) bevallási kötelezettsége keletkezik;
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a támogatói adományból jóváírt összeget kizárólag a munkáltatója (társasága) fizette be;
- nem kell 1998-ban visszafizetnie 1997. év előtt igénybe vett adóalap csökkentő vagy adókedvezményt;
- az adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályok szerint a költségkülönbözet, vagy az adóelőleg különbözet miatt 12 százalékos adófizetési kötelezettség nem terheli.
A munkáltató e feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívnia dolgozó (a tag) figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint - amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről - arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett.
Az adómentes bevételek nem érintik a munkáltató adómegállapítási, elszámolási kötelezettségét (azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania és az összjövedelemhez nem kell hozzászámítania).
Nem zárja ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező alkalmi munkavállaló volt, és az e jogviszonyából keletkezett jövedelméről az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója által készített igazolást a munkáltatójának átadta.
A magánszemélynek nem kell adóbevallást adnia és nem keletkezik munkáltatói (társasági) elszámolási kötelezettség, ha 1998-ban csak nyugdíja és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme volt és/vagy olyan jövedelme volt, melyet nem kell bevallani és/vagy a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni és/vagy 10 ezer forintot el nem érő osztalékjövedelme volt feltéve, hogy az osztalékból a társaság az adót levonta, és/vagy adóbevallási kötelezettségének (ha annak teltételei fennállnak) a 9863. számú egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával tesz eleget. Amennyiben az előzőekben említettek mellett a magánszemélynek kizárólag a magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként volt jövedelme és nyilatkozatot adott a magánnyugdíjpénztárnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettsége nem lesz, akkor szintén nem keletkezik elszámolási kötelezettsége a kifizetőnek.
Nem érinti a munkáltató adómegállapítási és elszámolási kötelezettségét az, ha a magánszemély adóazonosító jellel nem rendelkezik. Az adózás rendjéről szóló törvény az adó és adóelőleg évközbeni levonásával kapcsolatban állapít meg különleges szabályokat. Az éves adómegállapítás és elszámolás során azonban a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott mértéket kell alkalmazni.
Nem számolhat el a munkáltató azzal a dolgozójával, akinek más forrásból is származott adóköteles jövedelme, pl.: ha az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költséghozzájárulást függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta a dolgozó e juttatást és mely forrásból biztosították annak fedezetét.
Az 1999. január 1-je utáni munkahelyváltoztatás esetén a dolgozóval az a munkáltató számol el, amelyhez a magánszemély a nyilatkozatát benyújtotta. Ha a magánszemély az új munkáltatójához nyújtotta be a nyilatkozatát, akkor csatolja annak a munkáltatónak az 1998. évi jövedelemigazolását, amelynél december 31-én munkaviszonyban állt. Ha a magánszemély 1999. január 1-je után szünteti meg a munkaviszonyát, de január 15-éig nem létesít új munkaviszonyt és korábbi munkáltatójának sem ad nyilatkozatot, akkor adóbevallást kell adnia. Így kell eljárnia akkor is, ha a magánszemély ugyan új munkaviszonyt létesített január 1-je után, de egyik munkáltatójának sem adott az elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.
A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal munkaviszonya nem szűnik meg, ezért minden munkáltató köteles a bevonult sorkatonával elszámolni, ha annak egyéb feltételei fennállnak. A sorkatona is 1999. január 15-éig közli a munkáltatójával, hogy adóbevallást kíván-e benyújtani vagy kéri az elszámolást. (Ha a sorkatona az adóbevallást választja, akkor közölnie kell a munkáltatójával azt a postai címet is, ahová a jövedelemigazolás megküldését kéri. A munkáltató az 1. pontban ismertetett igazolást 1999. január 31-éig küldi meg a sorkatona által megjelölt címre. Az adóbevallást a sorkatonának az állandó lakóhelye szerinti APEH igazgatósághoz kell benyújtania.) Ugyanez a szabály vonatkozik a gyed-en illetve gyes-en lévő magánszemélyre is.
A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 1999. február 20-áig kell a munkáltató részére átadni. (Ilyenkor a sorkatonának meg kell jelölnie az értesítési címét.)
A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az elévülési idő végéig megőrizni.
Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos részletes tudnivalók a III. fejezetben találhatók.
Az 1998. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását 1999. március 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. (Az elszámolással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóhatósága dönt.)
Az elszámoláshoz a 4., 5. és 6. számú melléklet szerinti M29/98., M29/A/98. és M29/B/98. jelű nyomtatványminták készültek.
Fontos! Az elszámolást az említett nyomtatványokon, vagy annak fénymásolt példányán kell elkészíteni. A nyotatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával. (A nyomtatványok kitöltéséhez a 9853. számú személyi jövedelemadó-bevallás útmutatója - példákkal is - további hasznos segítséget ad.)
Kitöltési útmutató az M29/98. jelű nyomtatványhoz (4. sz. melléklet)
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait teljeskörűen akkor is fel kell tüntetni, ha adóazonosító jellel rendelkezik. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó esetében az adóazonosító jel kódkockáiba az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell írni.
A nyomtatványon az erre szolgáló kódkockákban X-el kell jelölni, ha a dolgozó adóazonosító jellel nem rendelkezik. Az erre szolgáló kódkockában "1"-es vagy "2"-es számmal kell jelölni a magánszemély által az erre szolgáló borítékban elhelyezett rendelkező nyilatkozatok számát is. (Az ezzel kapcsolatos tudnivalók a IV. fejezet első, általános részében találhatók.)
A közszolgálati televízió működésének költségeihez a televíziókészüléket üzemeltető háztartásoknak is hozzá kell járulnia üzemeltetési díj fizetésével.
Az üzemeltetési díj 1998. január 1-jétől adónak minősül, melyet az ezzel megbízott szed be. A díjfizetési kötelezettség bejelentését az önkormányzat ellenőrzi. A bejelentés elmulasztása esetén az önkormányzati adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg.
Amennyiben egy háztartásban több készüléket is üzemeltetnek, az üzembentartási díjat akkor is csak egy készülék után kell megfizetni egy üzemeltetőnek.
Ennek érdekében, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyeknek írásban meg kell állapodniuk, hogy az üzemeltetési díjat ki vállalja magára.
Célszerű a megállapodást a magánszemélynek megőriznie. A magánszemélynek a televíziókészülék üzemeltetésére vonatkozó nyilatkozatának megfelelő kódkockában kell X-el jelölni. Az M29/98. számú elszámolás átvételekor a magánszemély aláírásával ismeri el, hogy a televíziókészülék üzemeltetéséről tett írásbeli nyilatkozatával egyező az elszámoláson szereplő nyilatkozat.
Tájékoztatásul! Mentes az üzembentartási díj fizetése alól:
- az egyedül élő hetven éven felüli személy,
- az önálló háztartásban élő házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,
- az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,
- a hadirokkant és hadiözvegy,
- a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
1. sor: .A munkaviszonyból származó bérjövedelem
Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelem igazolás 1. sorában szereplőjövedelemmel, kivéve, ha a munkavállaló az 1998-as adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezett és az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak. Ilyen. esetben a munkavállaló kérésére a munkáltató bérjövedelemként veszi figyelembe az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító (megyei- illetve fővárosi munkaügyi központ kirendeltsége, vagy megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője) által igazolt ellátási alap összegét.
Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a jogszabály alapján kötelezően fizetett kamarai tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Abban az esetben, ha a 12. sorban, annak a tevékenységnek az ellenértéke is szerepel amellyel összefüggésben a kamarai tagdíjat fizette a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.
2. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést. Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget az "a" oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni. A nem jogszabályon alapuló költségtérítés esetén a teljes összeget a "c" oszlopban kell feltüntetni (a "b" oszloppal egyezően).
3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem
Ebben a sorban az igazolás 3. sorában ismertetett bevételt ("b" oszlop) bizonylat nélkül elszámolható költséget ("a" oszlop) és a jövedelmet ("c" oszlop) kell feltüntetni.
4. sor: A törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek az 1998. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része
Ez a sor szolgál az 1998-ban kifizetett, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegének feltüntetésére, ha azt teljes egészében 1998. évi jövedelemként kell figyelembe venni. Vagyis a munkaviszony megszűnésétől számítva az adóév végéig még legalább annyi teljes hónap hátra van, ahány hónapra jutó végkielégítést kapott a magánszemély. (Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a magánszemélynek adóbevallást kell készítenie!)
A munkaviszony megszűnésének napja nem azonos az utolsó munkában töltött nappal!
A törvényben meghatározott mértéket meghaladó részt az 1. sorban kell szerepeltetni.
6. sor: Más bérjövedelem
Ebben a sorban az igazolás 6. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki és arról a társadalombiztosítási szervezet a munkáltató (társaság) felé adatot nem szolgáltatott, de a magánszemély az erről szóló igazolást a munkáltatójának átadta.
7. sor: Más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek
Ebben a sorban az igazolás 7. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató (társaság) fizette ki.
8. sor: Más nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt az "a" oszlopban, a bruttó bevételt (kifizetést) a "b" oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni.
11. sor: Szellemi tevékenység jövedelme
Ez a sor szolgál az igazolás 11. sorában meghatározott szellemi tevékenységből számazó jövedelem feltüntetésére. A "b" oszlopba a bruttó összeget, "c" oszlopba ennek 90%át kell beírni. Az e tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés is a bevétel része, vagyis annak is a 90%-át kell jövedelemnek tekinteni.
12. sor: Más önálló tevékenységből származó jövedelem
Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás 12. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. A "c" oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az elismert költséghányad nyújt fedezetet a jogszabály alapján kötelezően fizetett kamarai tagdíjra is. Önálló tevékenységből származó bevétele esetén az 1. sorban nem lehet a bérjövedelmet az egyébként levonható kamarai tagdíjjal csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.
Abban az esetben, ha a dolgozó (tag) a munkáltató (társaság) felé bármely önálló tevékenység (11-12. sorok) ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90 százalékos jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély adóbevallásra kötelezett.
13. sor: Nyugdíj
A nyugdíj összegét a nyugdíjfolyósító szervezet igazolása, illetőleg évközi változás esetén a magánszemély nyilatkozata alapján kell az elszámolás "b" oszlopában feltüntetni.
Itt kell szerepeltetni azokat a jövedelmeket is, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nyugdíjnak minősülnek, de azokat nem a nyugdíjfolyósító szervezet fizette ki. Ez évtől az adóköteles baleseti járadék (az egyéb jogszabályi változások miatt) nem minősül nyugdíjnak. Adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás, egyéb bérjövedelem és a 6. sorban kell szerepeltetni.
14. sor: Szociális gondozásért, lelki segélyszolgálatért kapott jövedelem
Az igazolás 14. sorának "b" oszlopában szereplő összeget kell e sor "b" oszlopában feltüntetni, mely a munkáltatótól, vagy az összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizetőtől származott.
15. sor: Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek
Ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni az igazolás 15. sorában szereplő összeget.
Gyes
A munkáltató által, valamint a társadalombiztosítási szervezet által kifizetett és igazolt gyermekgondozási segély összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopába beírni.
Ösztöndíj
Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás 15. sorában megjelölt ösztöndíjat, ha azt a munkáltató (társaság) fizette ki a magánszemély részére.
16. sor: A 13-15. sorokba írt összegek együttesen
Ennek a sornak a "c" oszlopában kell összesíteni a 13-15. sorokban szereplő adókedvezményre jogosító jövedelmeket.
19. sor: Külföldi kiküldetésből származó jövedelem
Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonynak nem minősülő nem önálló és az önálló tevékenységgel összefüggésben külföldi kiküldetés esetén kifizetett teljes összeget. A bizonylat nélkül elszámolható részt - az igazolás 19. sorában leírtak szerint kell megállapítani - az "a" oszlopban, míg a fennmaradó részt (jövedelmet) a "c" oszlopban kell feltüntetni.
20. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem
Ez a sor tartalmazza azokat a juttatásokat és egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, amelyekkel szemben nem lehet költséget elszámolni. (Lásd az igazolás 20. soránál leírtakat).
21. sor: Összes belföldön adóköteles jövedelem
Ez a sor tartalmazza a Magyarországon adóköteles összevont - adóalapba tartozó - jövedelmek együttes összegét (1-20. sorok "c" oszlopainak együttes összege).
22. sor: Összes külföldön (is) adóköteles jövedelem
Ebben a sorban a külföldön is adóköteles, munkaviszonyból származó jövedelmek együttes összegét kell szerepeltetni (133. sor). A külföldön is adóköteles jövedelmek részletezését a nyomtatvány 131. és 132. sorai tartalmazzák. Az "a" oszlopba a "c" oszlopban feltüntetett jövedelemből a bérnek minősülő részt kell beírni.
23. sor: Összevont adóalap összege
Ennek a sornak a "c" oszlopába a 21. és 22. sorok együttes összegét kell beírni. Az "a" oszlopban az 1-6. sor "c" oszlopába valamint a 22. sor "a" oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni.
131. sor: A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
Ebben a sorban kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján megszerzett, olyan külföldön adóköteles jövedelmet, melynek beszámítását a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi.
132. sor: A kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön adózott jövedelem
Ebben a sorban kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján megszerzett, olyan külföldi államban adóköteles jövedelmet, mely országgal Magyarországnak a kettős adózást kizáró egyezménye nincs.
133. sor: Összes külföldön adózott jövedelem
Ez a sor szolgál a külföldön adózott, munkaviszonyból származó jövedelmek összesítésére.
Az adó kiszámítása
31. sor: A számított adó (a 23. sor összegének adója)
Ebben a sorban kell feltüntetni a 23. sorban szereplő jövedelmek számított adóját, melyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kell megállapítani.
Az összevont adóalap adójának meghatározásához a számított adóból levonható kedvezmények
33. sor: A külföldön megfizetett adó kedvezménye
Ennek a sornak a "b" oszlopában kell a külföldön igazoltan megfizetett, vagy az átlagos adókulccsal kiszámított adó összegét feltüntetni. Az "a" oszlopba az átlagos adókulcsot kell beírni. A külföldön megfizetett adó kedvezményének összegét a következők szerint kell kiszámítani.
A számított adót (31. sor) el kell osztani az összevont adóalappal (23. sor), melynek eredményeként átlagos adókulcsot kapunk. A hányadost kettő tizedesjegyből egész számra kerekítve kell meghatározni, a kerekítés általános szabályai szerint.
Ezzel az átlagos adókulccsal meg kell szorozni a külföldön adózott jövedelmet, és az így kiszámított összeget, de legfeljebb a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét kell e sorban a "b" oszlopban adókedvezményként szerepeltetni, amennyiben a jövedelem olyan országból származik, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye (132. sor). Ha a 131. sorban feltüntetett jövedelem olyan országban adóköteles, amellyel van a kettős adózást kizáró egyezményünk és az egyezmény nem a külföldön megfizetett adó beszámítását teszi lehetővé, akkor nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély ténylegesen mennyi adót fizetett külföldön, az átlagos adókulccsal meghatározott összeg teljes egészében kedvezményként érvényesíthető.
A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, melynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes USA dollárban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.
Figyelem! Amennyiben nemzetközi egyezmény egy adott jövedelem adóztatására (adóztathatóságára, a beszámítására stb.) a személyi jövedelemadó szabályaitól eltérően rendelkezik, a nemzetközi egyezményben foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a magánszemélynek kizárólag olyan jövedelme van, amely kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján külföldön adóköteles, úgy adóbevallás adására nem kötelezett, vagyis a munkáltatónak sem kell az elszámolást elvégeznie. Ez esetben azonban, függetlenül attól, hogy a magánszemély elszámolásra tett nyilatkozatot az M30/98. számú igazolást ki kell adni részére és az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatványon kell teljesíteni, melynek kitöltése során az "e" és az "f" oszlopokban adat nem szerepelhet, kivéve, ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le.
34. sor: Adójóváírás
A bérjövedelemmel (is) rendelkező magánszemély számított adójának összegét csökkenti az adóévben megszerzett bér (23. sor "a" oszlop) 20 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 4200 forint, azaz legfeljebb 50 400 forint.
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az igazolásnál leírtak szerint.
35. sor: Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a
Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál a nem megállapodás, hanem az 1998. évben kötelezően fizetett - 7 illetve 1 százalék - nyugdíjjárulék utáni kedvezmény feltüntetésére, mely a levont járulék 25%-a.
Az "a" oszlopban a munkáltató társadalombiztosítási egyéni nyilvántartása alapján kell a járulék alapjául szolgáló összeget szerepeltetni. Ez megegyezik az 1999. január 31-éig kiadott külön igazolás (nem az M30. sz. nyomtatvány), valamint - ha a magánszemély év közben kizárólag több munkáltatóval létesített egymást követően munkaviszonyt - az előző munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésekor kiadott társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás alapján készült igazolás(ok) összegével.
36. sor: Nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a
Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni a magánnyugdíjpénztárba kötelezően - nem megállapodás alapján - befizetett (6 százalék), tagdíj utáni adókedvezmény összegét, mely a befizetett (levont) tagdíj 25`%-a. A kedvezmény alapjául szolgáló összeget az "a" oszlopban kell szerepeltetni a 35. sornál leírtak szerint.
37. sor: A nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek (a 16. sorba írt összeg) adója
Ebben a sorban a "b" oszlopban az elszámolás 16. sorában feltüntetett jövedelem után a 30. § szerinti adótábla alapján kiszámított adó összegét kell szerepeltetni.
39. sor: A 33-37. sorokba írt összegek együttesen
Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 33-37. sorokban szereplő tételek együttes összegét.
40. sor: Az összevont adóalap adója
Ennek a sornak a "c" oszlopába a 31. sor összegéből a 39. sor összegének levonása után megmaradt adó összegét vagy nullát kell beírni.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények
41. sor: Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 1500 forint összegű adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
Figyelem! Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért az a magánszemély, aki súlyosan fogyatékos magánszemélyt (gyermeket) tart el, ezen a címen kedvezményt nem vehet igénybe.
E sor "c" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 18 000 forint lehet.
42. sor: Önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba befizetett összeg 50%-a
A magánszemély tag, vagy javára a munkáltató által az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztárba befizetett tagdíj, illetve a munkáltatótól származó adomány 50%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. A kedvezmény összeget a pénztár igazolása alapján kell meghatározni és a "b" oszlopban kell feltüntetni.
43. sor: Önkéntes kiegészítő önsegélyező vagy egészségpénztárba befizetett összeg 25%-a
Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál a kiegészítő önsegélyező és/vagy egészségpénztárba a tag, vagy helyette a munkáltatója által befizetett 25%-ának feltüntetésére. A kedvezményt a pénztár igazolása alapján kell figyelembe venni.
44. sor: Az 42. és 43. sorokba írt összegek együttesen
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a tag vagy javára a munkáltató által befizetett tagdíj után együttesen igénybe vehető adókedvezmény összegét kell e sor "c" oszlopába beírni. Az igénybe vehető összeg több pénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. A 100 ezer forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a nyugdíjpénztárba befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, utoljára a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható.
45. sor: Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25 %-a
Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által átadott - a társadalombiztosítási szervezet által kiállított - igazolás alapján igénybevehető kedvezmény összegét, amennyiben a magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából összeget fizetett be.
A befizetés 25%-át kell a "c" oszlopban feltüntetni.
A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.
46. sor: Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a
Abban az esetben, ha a magánszemély valamely magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodást, mely alapján saját maga vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba, akkor a befizetett összeg 25 százalékát érvényesítheti adókedvezményként, melyet e sor "c" oszlopába kell beírni.
A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.
47. sor: Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 50%-a
Amennyiben a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja és a kötelezően fizetendő 6 százalékos tagdíját - megállapodás alapján kiegészíti - a magánnyugdíjpénztár igazolása alapján ezen összeg 50 százalékát adókedvezményként érvényesítheti.
Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíjkiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!)
48. sor: Szellemi tevékenység adókedvezménye
Ebbe a sorba a magánszemély 11. sorban feltüntetett szellemi tevékenységéből származó jövedelmének a 25%-át kell beírni. Az ezen a címen igénybe vehető kedvezmény összege nem lehet több 50 ezer forintnál.
49. sor: Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye
Ebben a sorban a pénzintézet igazolása alapján az 1993. december 31-e után a pénzintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg 20%-át kell szerepeltetni. A kedvezményt a hitelszerződésben adósként megnevezett magánszemély veheti igénybe, ha többen vannak megosztva is. Az adókedvezmény nem haladhatja meg a 35 ezer forintot, akkor sem, ha a hitelszerződésben több adóst jelöltek meg.
50. sor: Felsőoktatási tandíjhoz kapcsolódó adókedvezmény
Ebben a sorban a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás szerint befizetett éves tandíj és/vagy költségtérítés összegének a 30%-át kell szerepeltetni, mely nem haladhatja meg tanulmányi hónaponként a 6 ezer forintot, azaz legfeljebb az adóévben a 60 ezer forintot. A "nulladik" évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem minősül kedvezményre jogosító befizetésnek.
Az adókedvezmény hallgatónként vehető figyelembe. A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha a tandíjat a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt oktatási intézményben (az intézmények részletes felsorolása a 9853-as személyi jövedelemadó bevallás útmutatójában is megtalálható), hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató képzése után kellett megfizetni. A kedvezmény igénybevételére a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül az jogosult, akit a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének is szerepelnie kell.
Tájékoztatás. 1998. évtől kezdődően lehetőség van a tandíj utáni adókedvezmény halasztott igénybevételére. A halasztás lehetőségével a volt hallgató élhet akkor, ha a tandíja után kedvezményt senki nem vett igénybe, illetve a tandíj befizetésének évében a hallgatói munkadíjkedvezményt (51. sor) a hallgató nem érvényesített.
51. sor: Felsőoktatási hallgatói munkadíjkedvezmény
Ez a sor szolgál a hallgatói díjkedvezmény érvényesítésére, mely legfeljebb a hallgatói normatíva kétszeres összegének (140 ezer forint) felülről számított adójával egyező. A kedvezmény kiszámításakor meg kell határozni az összevont adóalap adóját a hallgatói munkadíjjal és anélkül is. A különbözetet kell ebben a sorban ("c" oszlop) feltüntetni, feltéve, hogy a tandíj címén igénybevehető adókedvezmény összegét a munkadíj kedvezmény címén levont összeggel csökkentik. A kedvezményt a felsőoktatási intézmény igazolása alapján lehet igénybe venni. Itt kell jelezni a "b" oszlopban a kedvezmény alapjául szolgáló összeget is.
A hallgatói díjkedvezményt a munkáltató akkor veheti figyelembe, ha a magánszemély a munkáltatótól szerzett díjkedvezményre jogosító munkadíjat.
53. sor: A lakáscélú megtakarítás 20%-a, legfeljebb 12 000 forint
Az adókedvezmény szempontjából legfeljebb 60 000 forint lakáscélú megtakarítás 20%-át lehet figyelembe venni az illetékes pénzintézet által kiállított igazolás alapján, feltéve, hogy az erre irányuló szerződést 1997. január 1-jét megelőzően kötötték.
54. sor: Az 41-53. sorokba írt összegek együttesen
Az összevont adóalap adójának összegéig igénybe vehető adókedvezmények együttes összegét (41-53. sorok "c" oszlopa) kell ennek a sornak a "c" oszlopában szerepeltetni.
55. sor: Az M29/A/98. és az M29/B/98. táblában szereplő adókedvezmények
Mielőtt ebben a sorban adatot tüntet fel a munkáltató, ki kell tölteni az egyes adókedvezmények részletező adataira vonatkozó M29/A/98-as táblát. Az M29/A/98. sz. tábla 158. sorában szereplő összeget kell e sor "c" oszlopába beírni. Amennyiben a fennmaradó összevont adóalap utáni adó összege az M29/A/98-as táblán részletezett adókedvezményre nem nyújt fedezetet, úgy a magánszemélyt nyilatkoztatni kell arról, hogy az ott szereplő adókedvezményből melyiket és milyen összegben kívánja érvényesíteni. A nyilatkozaton, melyet a munkáltató az elévülési időig köteles megőrizni, fel kell tüntetni a magánszemély nevét, lakcímét és adóazonosító jelét is. A nyilatkozatot a magánszeméllyel alá kell íratni.
A munkáltató csak a magánszemély által átadott igazolások alapján érvényesíthet adókedvezményt. Az igazolások őrzéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia.
57. sor: Összes adókedvezmény
Ez a sor szolgál az igénybe vett adókedvezmények (54. és 55. sorok) együttes összegének feltüntetésére.
58. sor: Az összjövedelmet terhelő adó
Ebben a sorban a 40. sor összegéből az 57. sor összegének levonása után fennmaradó összeget kell szerepeltetni. Amennyiben az 57. sorban feltüntetett összes adókedvezmény összege több, mint a 40. sorban szereplő összevont adóalap adója, úgy ide "0"-át kell írni, mivel az elszámolásban szereplő adókedvezményt legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig lehet figyelembe venni.
61. sor: Külön adózó jövedelmek adója
Ebben a sorban kell feltüntetni a 118-126. sorok figyelembevételével kiszámított adó összegét, melyet a 129. sor "c" oszlopa tartalmaz.
Az 1998. évi adófizetési kötelezettség
81. sor: Az 1998. évi adó összege
Ebben a sorban a "c" oszlopban kell a magánszemély 1998. évi összevont adóalapja adójának (58. sor) és külön adózó jövedelme adójának (61. sor) együttes összegét feltüntetni.
82-89. sorok: A fizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása
A 82. sor "b" oszlopába a munkáltatói jövedelemigazolás 82. sorában szereplő összeget kell beírni. Továbbá itt kell feltüntetni adóelőlegként az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállaló részére a kiállító által igazolt bérjövedelem 10 százalékát is.
A kiszámított adót a munkáltató összeveti a már levont adóelőleg (82. sor "b" oszlop) és levont forrásadó (83. sor "b" oszlop) együttes összegével (85. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Az adótartozást a 88. sorba, a visszajáró adóelőleget a 89. sorba kell beírni.
Tájékoztató adatok
102. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
Ebben a sorban kell feltüntetni a bérből levont és/vagy a magánszemély által igazoltan megfizetett munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat és az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható igazoltan megfizetett (jogszabály alapján kötelezően fizetett) kamarai tagdíj összegét, amelyet az 1. sorban feltüntetett bér összegénél csökkentő tételként vett figyelembe a munkáltató.
103. sor: Az 1998-ban felvett osztalékelőleg és adója
Ebben a sorban kell feltüntetni az 1998. évben osztalékelőleg címén megszerzett jövedelmet. A "b" oszlopba a levont 20%-os adó összegét kell beírni.
A munkáltatótól (társaságtól) származó elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója
118. sor: Életjáradéki szerződésből származó jövedelem
Életjáradéki szerződés alapján a munkáltató által ellenszolgáltatás nélkül adott életjáradék teljes összegét és 35 százalékos mértékkel kiszámított adóját kell ebben a sorban feltüntetni. Amennyiben a kifizető ezen jövedelem után valamilyen oknál fogva nem vonta le az adót, a magánszemélynek kell azt rendeznie önadózás keretében a személyi jövedelemadó bevallása során.
121. sor: Az árfolyamnyereség és adója
Ez a sor szolgál a munkáltatótól (társaságtól) származó árfolyamnyereségnek és 20%-os adójának feltüntetésére. A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni.
A kitöltés előtt tanácsos az igazolás 121. sorában szereplő tájékoztatót elolvasni.
122. sor: Az osztalék és adója 10%-kal
Ebben a sorban a 10%-os adómérték alá tartozó osztalékot ("b" oszlop) és annak adóját ("c" oszlop) kell feltüntetni.
123. sor: Az osztalék és adója 20%-kal
Ez a sor szolgál a 20%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet a "b" oszlopban, az adó összegét pedig a "c" oszlopban kell feltüntetni.
124. sor: Az osztalék és adója 27%-kal
Ebben a sorban kell szerepeltetni a 27%-os adómértékkel kifizetett osztalék összegét a "b" oszlopban és az adó összegét a "c" oszlopban.
126. sor: Vállalkozásból kivont jövedelem és adója
Ez a sor szolgál az MRP és a korábbi jogszabályok alapján ingyenesnek minősülő értékpapírból származó jövedelem és a 20%-os adó összegének feltüntetésére. A sor kitöltése előtt célszerű az M30/98. számú nyomtatvány 126. sorához írt tájékoztatót is elolvasni.
129 sor: Külön adózó jövedelmek adója
Ennek a sornak a "c" oszlopában kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 118-126. sorok adóösszegei együtt.)
Ezt az összeget kell a 61. sor "c" oszlopába beírni.
Az M/29/A/98-as (5. sz. melléklet) és az M/29/B/98-as (6. sz. melléklet) tábla kitöltése
Ez a két tábla az M29/98. sz. személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része, és az egyes adókedvezmények részletezésére szolgál. Mindkét táblán ki kell tölteni az azonosító adatokat is, valamint jelölni kell az M29/98. sz. lap sorszámát, továbbá azt, hogy a táblákból hány lapot kellett igénybe venni az egyes adókedvezmények részletező adatainak kitöltéséhez.
Célszerű legelőször az M29/A/98. sz. tábla 161. sorát (tájékoztató adatot) kitölteni, mivel az M29/A/98. sz. és M29/B/98. sz. táblákban részletezett adókedvezmények ezt az összeget együttesen sem haladhatják meg.
A 161. sor kitöltéséhez az M29/98. lap 40. sorában feltüntetett adó összegének az 54. sorban szereplő adó összegével csökkentett része 50 százalékát, valamint a 121-124. sorok "c" oszlopának összegeit kell összeadni.
Ha több "A" lapot vesz igénybe a kedvezmények részletezése, úgy az erre szolgáló sorokban (Átvitel) szükséges elvégezni az összesítést és azt át kell vezetni a következő lap "Áthozat" sorába. Természetesen a lapszám kódkockáiban is jelölni szükséges a felhasznált lapok számát. A ténylegesen igénybevehető adókedvezményt az utolsó lapon kell kiszámítani.
Célszerű az "Átvitel" és "Áthozat" rovatait felhasználni abban az esetben is, ha az egyik kedvezmény fajtánál elegendő a táblában biztosított rovat. Ily módon a legmagasabb lap számú nyomtatványon kerül kitöltésre a 146. és 155-158. valamint a 161. sor.
Több "B" lap esetén is hasonló az eljárás.
Abban az esetben, ha több "A" és "B" lap kitöltésére kerül sor a legmagasabb lapszámú M29/A/98-as nyomtatvány 156. sorába kell a legmagasabb lapszámú M29/B/98-as nyomtatvány 203. sorában szereplő összeget átvezetni.
Az M/29/A/98-as tábla kitöltése
142-146. sor: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói adomány kedvezménye
A magánszemély az összevont adóalap adóját csökkentheti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba nem pénztártagként befizetett pénzbeli támogatói adományának 30 százalékával.
A 142-144. sorok szolgálnak a támogatói adományról szóló igazolás kiállítója azonosító adatainak ("a" és "b" oszlop) feltüntetésére, valamint az adományozott összeg ("c" oszlop) beírására.
A 146. sor "c" oszlopa az összes adományt, a "d" oszlopa az előbbi 30%-át tartalmazza. Az "e" oszlopban a törvényi rendelkezéseknek megfelelő, a magánszemély nyilatkozata szerinti, ténylegesen igénybe vehető kedvezményt kell feltüntetni.
148-155. sor: .Az élet- és nyugdíjbiztosítás adókedvezménye
Ezek a sorok szolgálnak a magánszemély által, illetőleg a magánszemély biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként - a belföldi biztosítóintézet igazolása szerint - az 1998. évben befizetett összegek) feltüntetésére ("c" oszlop), valamint a biztosítóintézet azonosító adatainak beírására ("a" és "b" oszlop).
Nem jár az adókedvezmény a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött olyan biztosítás után, melynek díja adómentes.
Ha az adókedvezményre jogosító biztosítás időtartamából 1995. január 1-jén kevesebb mint 6 év volt hátra, akkor a kedvezmény szempontjából figyelembe vett díj (az 50 ezer forint korlátot is figyelembevéve) nem lehet több, mint az 1994. évben fizetett díj kétszerese.
A 155. sor "c" oszlopában a 148-153. sor "c" oszlopában szereplő összegeket kell együttesen beírni. A "d" oszlopban a befizetett biztosítási díj 20%-át kell szerepeltetni. Az adókedvezmény együttes összege több kedvezményre jogosító biztosítási szerződés esetén sem haladhatja meg az 50 ezer forintot.
Az "e" oszlop a törvényi rendelkezéseknek megfelelő, a magánszemély nyilatkozata szerinti, ténylegesen igénybe vett kedvezmény összegét tartalmazza.
156. sor: A közcélú adomány kedvezménye
E sor "e" oszlopában kell feltüntetni az M29/B/98. számú tábla 203. sora "f" oszlopában szereplő összeget.
158. sor: A kedvezményként ténylegesen levont összeg
Ebben a sorban a 146., 155. és 156. sorok "e" oszlopában szereplő összegeket kell együttesen szerepeltetni. Az érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összege legfeljebb az M29/98-as nyomtatvány 40. és 54. sorának különbözete lehet.
Az egyes kedvezmények "belső" korlátján túl (pl. biztosítási díj 20%-a, vagy a közhasznú szervezetnek befizetett összeg 30%-a legfeljebb a módosított adó 15%-a) az M29/A/98-as tábla 158. sor "e" oszlopában szereplő összeg nem lehet több, mint az M29/98-as nyomtatvány 40. és 54. sora különbözetének 50 százaléka és ugyanezen nyomtatvány 121-124. sorai "c" oszlopainak együttes összege (külső korlát).
161. sor: Tájékoztató adat
Ezt a sort az M29/A/98. és M29/B/98. sz. táblák általános részénél leírtak szerint kell kitölteni.
Az M29/B/98-as tábla kitöltése
Ez a tábla szolgál a közcélú adományok részletezésére és az ezen a jogcímen igénybe vehető adókedvezmény levezetésére.
1998. január 1-jétől közcélú adomány a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége(ke)t folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára, illetve a közérdekű kötelezettségvállalás céljára (pénzben) juttatott összeg.
1998. évben közcélú adománynak - és ezzel együtt 1998-ban adókedvezményre jogosító befizetésnek - minősül az is, ha olyan nyilvántartásba vett szervezetnek adja a pénzbeli adományt a magánszemély, amely szervezet az 1997. évben hatályos közcélú adományokra vonatkozó rendelkezéseket jogszerűen alkalmazta.
Ezen szervezetekhez történő befizetés - akkor is, ha az 1998-ban hatályos szabály szerint nem áll fenn a közhasznú jogállása - közcélú adománynak minősül, ha e szervezetek 1998. január 1-jét megelőzően belföldi székhelyű alapítványnak, közalapítványnak minősültek és az 1998-ban befizetett összeg, betegségmegelőző és gyógyító, szociális, kulturális, oktatási ellátást, a sportot, a vallást és hitéletet, az öregekkel, a hátrányos helyzetűekkel, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, gyermek- és ifjúsági célt, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, a menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja.
Az adókedvezmény az erre jogosító igazolás alapján vehető igénybe, de az utóbbi esetben is csak az 1998-ban hatályos rendelkezések szerinti mértékben.
Amennyiben kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttat a magánszemély közcélú adományt, úgy a befizetett összeg 35 százalékát veheti figyelembe adókedvezményként. Ez az összeg nem lehet magasabb, mint a magánszemély módosított adójának (a 211. sornál leírtak szerint) 30 százaléka. A közhasznú szervezet, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás esetében a befizetett összeg 30 százaléka az adókedvezmény, de legfeljebb a módosított adó (211. sor) 15 százaléka érvényesíthető.
Előfordulhat olyan eset, amikor kiemelkedően közhasznú szervezetnek és közhasznú szervezetnek is juttat adományt a magánszemély. Ebben az esetben a módosított adó (211. sor) 35 százalékáig terjedő mértékben érvényesíthető legfeljebb ezen a címen adókedvezmény.
A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja a magánszemélyt a támogatás második évétől kezdve (212. sor).
A módosított közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezet és magánszemély támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha megfelel a következő feltételeknek.
A szerződésben a támogatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben ellenszolgáltatás nélkül és évente minimum egyszeri alkalommal adja. A támogatás összegének azonos vagy növekvő mértékűnek kell lennie.
Tartós adományozás esetén az előbb említett befizetett összeg 35, illetve 30 százalékán túl a módosított adó korlátjáig az adóévben befizetett összeg további 5 százaléka érvényesíthető adókedvezményként.
192-199. sor: Az adományok részletezése
Ezen sorok "a" oszlopába az adományban részesülő szervezet elnevezését, "b" oszlopába a közhasznúsági fokozat kódszámát kell beírni.
- Közhasznú szervezet, közérdekű kötelezettségvállalás és az 1997-es szabályoknak megfelelő adományozás esetén: 1
- Kiemelten közhasznú szervezet: 2
A "c" oszlop az igazolást kiállító szervezet adóazonosító számának beírására szolgál. A "d" oszlopba az adományozott összeget kell beírni.
Az "e" oszlopba a befizetett összeg 30%-a kerül ha a kódszám 1-es, 35%-a kerül ha a kódszám 2-es.
201. sor: A számított kedvezmény összege
Ebben a sorban a 192-199. sorok "e" oszlopában kiszámított kedvezmények összegét kell szerepeltetni.
Az "e" oszlopban szereplő összeg lesz a számított kedvezmény, melynek a 202. sorban meghatározott része érvényesíthető az összevont adóalap utáni adóból.
202. sor: a levonható összeg
E sor "f" oszlopába azt az összeget kell beírni, amely a 211. sorban feltüntetett korlátokra tekintettel került kiszámításra.
Abban az esetben, ha a számított kedvezmény összege (201. sor) a korlátot meghaladja, az "f" oszlopba a korlátként kiszámított összeget kell beírni. Ha a számított kedvezmény kisebb, mint a korlátként kiszámított összeg, akkor a 201. sor "e" oszlopában szereplő összeget kell feltüntetni e sor "f" oszlopában.
203. sor: A ténylegesen levonható összeg
Ebbe a sorba legfeljebb akkora összeg írható be, amely az M29/A/98. sz. tábla 161. sorában feltüntetett összeget nem haladja meg. Figyelemmel kell lenni az egyéb korlátos kedvezményekre is, melyeket az M29/A/98. sz. tábla tartalmaz.
E sor kitöltése előtt meg kell nézni, hogy a többi "korlátos" kedvezmény címén mekkora összeget kíván a magánszemély levonni és ebbe a sorba csak a 161. sorban szereplő és a más jogcímen levonni kívánt kedvezmények különbözetét kell beírni.
211-212. sorok: Tájékoztató adatok
211. sor:
Ebben a sorban a közhasznú szervezetek és a közérdekű kötelezettségvállalások esetén levonható összeget kell feltüntetni, ("belső" korlát). Ez az összeg ha a "b" oszlopban csak "1"-es kód szerepel az M29/98. sz. nyomtatvány 40. sora és 54. sora különbözetének 15%-a.
Ha a "b" oszlopban csak "2"-es kód szerepel a kiemelkedően közhasznú szervezeteknek juttatott adomány után levonható összeget kell feltüntetni ("belső" korlát). Ez az összeg az M29/98. sz. nyomtatvány 40. sora és 54. sora különbözetének 30%-a.
Abban az esetben, ha a "b" oszlopban "1"-es és "2"-es kód is szerepel, az ide beírandó összeg az M29/98-as nyomtatvány 40. sora és 54. sora különbözetének 35%-a.
212. sor:
Amennyiben a magánszemély 1998. évben tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött valamely közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezettel, akkor az e szerződés alapján befizetett összeget kell itt feltüntetni.
Az adókülönbözet elszámolása
A munkáltató az adót és a levont adóelőleg(adó) különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 1999. április 20-áig levonja vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 1999. április 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot (7. sz. melléklet). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a tartozás összegéről értesíteni az illetékes APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemély 1999. január 1. napja után munkahelyet változtatott vagy munkaviszonya megszűnt, de nyilatkozatát ahhoz a munkáltatójához nyújtotta be, amellyel 1998. december 31-én munkaviszonyban állt.
A magánszeméllyel elszámolt adókülönbözetet a munkáltató saját adóbevallásában szerepelteti. Ha a magánszemély részére visszafizetendő összeg az adott hónapban magasabb, mint az abban a hónapban a munkáltató által levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg együttes összege, akkor a különbözetet a munkáltatónak a többi, általa kezelt személyi jövedelemadóval (előleggel) kell ellentételeznie. Ha ez sem nyújt kellő fedezetet a munkáltatónak, a különbözetet arról a számláról kell igényelnie, amelyre a személyi jövedelemadót befizette. Az összeget az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt szabályok szerint a területileg illetékes adóhatósághoz benyújtott az adott évre vonatkozó átvezetési kérelemmel (9917. sz. nyomtatványon) kell igényelni.
III. Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolások
Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint legkésőbb 1999. január 31-éig kötelesek a magánszemély részére kiadni.
Ilyenek:
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetéssel,
- a magánnyugdíjpénztárba történő saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeggel,
- a megállapodás alapján - nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése miatt - fizetett összeggel,
- a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történő magánnyugdíjpénztári befizetéssel,
- felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíjával,
- lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitellel,
- súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezménnyel,
- közcélú adományok kedvezményével,
- biztosítások kedvezményével kapcsolatos igazolások.
Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója. Az igazolások tartalmazzák:
- a magánszemély nevét, személyi adóazonosító jelét és lakcímét,
- az 1998. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és jogcímet,
- az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adóazonosító).
A közcélú adományra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell a közcélú adomány jogosultja és a magánszemély megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, adószámát (adóazonosító jelét), a közcélú adomány összegét és a támogatott célt.
Tartalmaznia kell az igazolásnak a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot és a bejegyzésről rendelkező bírósági határozat számát, illetve, ha a bejegyzés még nem történt meg, az erre vonatkozó kérelem bírósági ügyszámát is.
Amennyiben tartós adományozásról van szó, akkor az igazolásnak tartalmaznia kell a tartós adományozásról megkötött szerződés keltét.
Az igazolást annak a szervezetnek kell kiadnia a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták. A szellemi tevékenység minősítése a kifizető feladata, a kifizetésről szóló igazoláson kell ezt a tényt megjelölni.
IV Az adatszolgáltatás
Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a kifizetőknek és a munkáltatóknak az adóhatósághoz adatot kell szolgáltatniuk az egyes adóköteles jövedelmek kifizetéséről, továbbá az úgynevezett tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez kiadott "igazolásokról".
Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi kifizetőre, illetve munkáltatóra.
A kifizetésről annak kell adatot szolgáltatnia, aki a kifizetést teljesítette, illetőleg az adóelőleget (adót) megállapította és levonta.
A több, nagyobb részleggel (területi igazgatósággal, gyáregységgel) rendelkező kifizetők az előírt adatszolgáltatást - amennyiben annak feltételei biztosítottak - részlegekre bontva is beküldhetik a részlegek telephelye szerinti APEH igazgatósághoz. Ez esetben az adatkísérő lapon az adatszolgáltató nevét ki kell egészíteni a telephely (részleg) nevével is.
Az Észak-budapesti Igazgatóság Általános Osztálya illetékességi körébe vont kifizetők az adatszolgáltatást nem bonthatják meg.
Az adatszolgáltatást kizárólag a 98K30., 98K53., 98K43. és a 98K49. számít (papíralapú) nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kell teljesíteni. Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás esetén annak tartalmát és az adatok sorrendjét a nyomtatványéval azonosan kell meghatározni.
"A" jelű nyomtatványokon kell az adatszolgáltatást teljesíteni azon adózó részére történő kifizetésekről, amelyeknél a magánszemély az adóazonosító számát (jelét) nem tudta közölni. Ilyen esetben a munkáltató és a kifizető adatszolgáltatásán az adóazonosító szám helyett az adózó nevét, (asszonyoknál a leánykori név is) születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét kell feltüntetni teljeskörűen az erre szolgáló kódkockákban.
Figyelem! A munkáltatók és társaságok az általuk elszámolt adóról az M29/98., az M29/A/98. és az M29/B/98. számú eredeti nyomtatványok vagy azok jól olvasható másolatainak beküldésével, vagy az azok adattartalmával egyező mágneses adathordozó - 1,44 Mbyte floppy - átadásával tehetnek eleget. Amennyiben az adatszolgáltatás mágneses adathordozón történik, úgy valamennyi kötelezettségnek így kell eleget tenni.
Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje nyomtatványon 1999. március 31., mágneses adathordozón 1999. április 20. Ha az adatszolgáltató 1999. január 1. és március 31. között megszűnik, adatszolgáltatást a bevallással egyidejűleg, de legkésőbb 1999. március 31-éig kell benyújtani.
A kifizető - a munkavállalójának, tagjának a munkaviszonyából, tagsági viszonyából származó kifizetés kivételével - a kifizetéssel egyidejűleg is eleget tehet az adatszolgáltatási kötelezettségének. Ekkor figyelemmel kell lenni arra, hogy 1999. január 1-jétől az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító jelét, vagyis 1999. január 1-jétől az "A" jelű nyomtatványok az évközi adatszolgáltatásban már nem használhatók.
A papíralapú adatszolgáltatáshoz az A/98. számú adatkísérő lapot is mellékelni kell (21. sz. melléklet), amely egyben az adatszolgáltatás igazolására is szolgál. Az adatszolgáltatást egy példányban, az adatkísérő lapot kettő példányban kell benyújtani. Az M29/98., M29/A/98. és M29/B/98-as elszámolási lapok másolatait a munkáltató (társaság) valamennyi magánszemély vonatkozásában egyszerre adja át az adóhatóságnak. A nyomtatványok a nyomtatványellátó üzletekben szerezhetők be.
Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás esetén az A/98/M. számú adatkísérő lapot kell kettő példányban benyújtani.
Az adatszolgáltatást személyesen vagy postán lehet benyújtani az adatszolgáltató területileg illetékes APEH igazgatóságához. A nyomtatványok átvételének igazolása az adatkísérő lap másodpéldányán történik.
Az adatszolgáltató feladata, hogy az adatszolgáltatás hiányosságaiból, pontatlanságából eredő hibákat az adóhatóság által megjelölt helyen és határidőre kijavítsa. Az adatszolgáltató késedelmes vagy nagyszámú hibával benyújtott adatszolgáltatása esetén az illetékes adóhatóság az átvételi időszakban is azonnali helyszíni vizsgálatot indíthat.
Az adatszolgáltatási kötelezettség nemteljesítéséért, a hibás, vagy valótlan adatok feltüntetéséért, az ellenőrzés során feltárt hibák határidőre történő kijavításának elmulasztásáért az adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg. 1999. január 1-jétől - az évközi adatszolgáltatás esetén - az adóazonosító jel nélküli (hiányos) adatszolgáltatás is mulasztási bírságot vonhat maga után.
A munkáltatók az adatszolgáltatással egyidejűleg kísérőjegyzékkel adják át a dolgozók azon nyilatkozatait, melyekben rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1-1 százalékáról.
A dolgozónak lehetőséget biztosít a törvény, hogy a befizetett adó 1 százalékáról társadalmi szervezet vagy alapítvány javára rendelkezzen. Ezen túlmenően külön rendelkezhet a dolgozó a befizetett adó további 1 százalékáról az általa támogatni kívánt egyház vagy a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt költségvetési célelőirányzat javára.
Amennyiben a dolgozó kettő rendelkező nyilatkozatot tesz, akkor is egy borítékba kell azokat helyeznie.
Adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén a magánszemély az általa lezárt, a boríték ragasztási felületén aláírt, a nevével, lakcímével és az adóazonosító jelével ellátott postai szabványméretű borítékban, azzal azonos méretű lapon tett rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait, legkésőbb 1999. március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át. A rendelkező nyilatkozat kizárólag a kedvezményezett adószámát (technikai számát), esetleg a kedvezményezett megnevezését tartalmazhatja.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az illetékes adóhatóság részére.
A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, továbbá a kísérőjegyzéken az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét. A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Több oldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell.
Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, főösszesítőt kell készíteni.
Az adatszolgáltatással egyidejűleg az A/98. vagy az A/98/M sz. adatkísérőn kell a munkáltatónak az adóhatóság felé továbbítania a kistermelő által kitöltött 9863-as számú bevallási nyilatkozatot is, attól függően, hogy az adatszolgáltatás papíralapú vagy mágneses adathordozón történik.
1. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek 1998. évi jövedelmeiről
(98K30. számú nyomtatvány 8.sz. melléklet)
Ezen a nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kell adatot szolgáltatnia kifizetőknek mindazokról a magánszemélyeknek történt kifizetésekről, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed, kivéve azokat, amelyeket az M29/98. és M29/A/98. és M29/B/98. számú nyomtatványon tüntet fel a munkáltató (társaság).
A 98K30. számú nyomtatvány szolgál továbbá a jogszabály által előírt központi kifizetőhely (pl. Szerzői Jogvédő Hivatal, Képzőművészeti Alap) által megbízás alapján történt kifizetések bejelentésére, valamint a társadalombiztosítási szervezetek olyan kifizetéseinek bejelentésére, amelyeket azon magánszemélyeknek teljesítettek, akiknek nem volt munkáltatójuk.
Ezen a nyomtatványon szolgáltat adatot az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége vagy az alkalmi munkavállalói (AM) könyv kiállítására jogosult települési önkormányzat (jegyzője) mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották, továbbá azon munkavállalók esetében, akiknek igazolást adott ki, adatot szolgáltat a munkavállaló adójóváírásra jogosító hónapjainak számáról ("k" oszlop), a bérjövedelmeként kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alap összegéről ("c" oszlop), valamint az adóelőleg összegéről ("f" oszlop), mely az ellátási alap 10 százaléka. (A "c" és "e" oszlopnak ebben az esetben azonos összeget kell tartalmaznia.)
Abban az esetben, ha az AM könyvet kiváltó munkavállaló igazolást nem kapott, úgy az azonosító adatokon kívül a többi rovatban csak nulla szerepelhet. Amennyiben a munkaügyi központ (mint kifizető) adóköteles ellátásban részesíti az AM könyvvel rendelkező magánszemélyt, külön kell teljesíteni az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatványnál részletezettek szerint.
Ezen a nyomtatványon kell az évközi adatszolgáltatást is teljesíteni. Ezt azonban a nyomtatványon az "Évközi adat" kódkockáiban 99. számmal kell jelölni.
Ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni az olyan magánszemély munkaviszonyból (tagsági viszonyból) származó jövedelméről is, akinek az adatszolgáltatóval kötött munkaviszonya (tagi jogviszonya) év közben megszűnt. E magánszemélyekre vonatkozóan a 98K30. számú nyomtatványon kell a munkaviszony megszűnése után történt kifizetésekről is adatot közölni.
Figyelem! Csak a "saját" kifizetés szerepeltethető a nyomtatványon, a "hozott" - más munkáltatótól származó - adatok nem. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy saját kifizetésként kell kezelni az általa folyósított társadalombiztosítási összeget.
Ezen a nyomtatványon kell az adatszolgáltatást teljesíteni, ha a kifizetett jövedelem belföldről származik, de a nemzetközi egyezményben foglaltak szerint külföldön adóköteles. Ilyen esetben a nyomtatvány "e-f" oszlopaiban adat nem szerepel, kivéve ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le.
Nem szerepelhet ezen a nyomtatványon a mezőgazdasági őstermelők részére a mezőgazdasági őstermelés ellenértékeként kifizetett összeg sem. Ennek közlésére a 98K43. számú nyomtatvány szolgál (lásd a 5. pontnál leírtakat). Ha azonban a mezőgazdasági őstermelő részére más jogcímen (is) történt kifizetés, akkor ez utóbbiról a 98K30. számú nyomtatványon kell adatot szolgáltatni.
Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség az egyéni vállalkozók részére e tevékenységük ellenértéke címén történt kifizetésekre.
A kitöltendő adatok
Az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
Az adatközlő lap "a" oszlopába a bevételt szerző magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagy betűkkel feltüntetni, továbbá a "b" oszlopban az adóazonosító jelet (áfa fizetésére kötelezett nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében az adószámot), vagy külföldi magánszemélynél adóazonosító jel hiányában az útlevél számát kell szerepeltetni.
Az adott lapon csak a kódnak megfelelő magánszemélyek adatai szerepeltethetők. A lapszám folyamatosan növekvő akkor is, ha a kiegészítő megjelölés kódja változik.
Ezen a nyomtatványon, de külön lapon kell adatot szolgáltatni az adóazonosító jellel nem, de útlevelükkel azonosítható magánszemélyek részére kifizetett jövedelmekről. Ekkor a kiegészítő megjelölés kódjába "X" jelet kell feltüntetni. Adószámon történő adatközlés esetén a kódkockában "A" jelölést kell alkalmazni. Egyéb esetekben a kiegészítő megjelölés kódját üresen kell hagyni.
Az adatközlő lap "c" oszlopában a magánszemély részére történt bérnek minősülő bruttó kifizetés összegét kell feltüntetni.
A "c" oszlopnak tartalmaznia kell a munkáltató által levont érdekképviseleti tagdíjat, amennyiben azt az igazolás 1. sorában (munkaviszonyból származó bérjövedelem) csökkentő összegként figyelembe vette. Ugyancsak ebben az oszlopban kell az 1998. évben kifizetett végkielégítés teljes összegét feltüntetni, függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegének egy részét a következő évre (évekre) kell átvinni.
A "d" oszlopban a bérnek nem minősülő összevonás alá eső kifizetés bruttó összegét kell szerepeltetni. A nyomtatvány "e" oszlopa szolgál a "c" és "d" oszlopokban feltüntetett bevételekből levont adóelőleg alapjául szolgáló összeg feltüntetésére.
A levont adóelőleget az "f" oszlopba kell beírni. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegéből az 1998. évben levont adóelőleg teljes összegét. A "g" oszlopban az osztalékból, a "h" oszlopban az árfolyamnyereségből származó jövedelmeket kell feltüntetni.
A "g" és "h" oszlopokban szereplő jogcímen kifizetett összegeket attól függetlenül szerepeltetni kell ezekben az oszlopokban, hogy azok bevallásadási kötelezettség alá esnek vagy sem, továbbá akkor is, ha a forrásadó levonása valamilyen oknál fogva elmaradt.
A nyomtatvány "i" oszlopában akkor kell adatot szolgáltatni, ha - az előzőekben felsoroltakon túl - az adóbevallási kötelezettség alá nem eső külön adózó jövedelemből a kifizető az adót nem vonta le. (Például: csőd, felszámolás, végelszámolás miatt fizetett élet- vagy kártérítési járadék egyösszegbeni megváltása, vállalkozásból kivont jövedelem, privatizációs lízing jövedelme, életjáradékból származó jövedelem, pénzbeli nyeremény.)
A "j" oszlopban a levont forrásadók együttes összegét kell szerepeltetni.
A "k" oszlopban az adójóváírásra jogosító hónapok számát kell szerepeltetni. Ez nem lehet több 12 hónapnál.
Az "l", "m", "n" és "o" oszlopok szolgálnak az 1998. évi adókedvezményekre jogosító "igazolások"-hoz kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítésére.
Az "l" oszlopban kell feltüntetni a nem megállapodás alapján fizetett (7% és 1%) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összeget.
Az "m" oszlop szolgál a nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj (6%) alapjául szolgáló összeg beírására.
Az "n" és "o" oszlopok szolgálnak a "c", illetve a "d" oszlopokban szereplő összegekből a szellemi tevékenység címén kifizetett jövedelem, valamint a felsőoktatási munkadíjkedvezményre jogosító összeg beírására.
2. A kifizető adatszolgáltatása az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemélyek 1998. évi jövedelmeiről
(98K30-A számít nyomtatvány, 9. sz. melléklet)
Ezen a nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kell adatot szolgáltatni a kifizetőknek mindazokról a jövedelmekről, amelyek a 98K30. sz. nyomtatványon szerepelnek. Az adatlapot a 98K30. sz. adatlapnál ismertetett módon kell kitölteni.
Az osztott sorban a magánszemély természetes azonosító adatait kell feltüntetni. A nyomtatvány "f" és "j" oszlopaiban az adóelőleg, illetve az adó alapjául szolgáló összegek 42%-a szerepelhet csak.
Ez a nyomtatvány 1999. január 1-jétől nem használható az évközi adatközlésre.
3. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 1998. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről
(98K53. sz. nyomtatvány 10. sz. melléklet)
A kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ellenérték nélkül vagy engedménnyel magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékéről, az engedmény mértékéről, továbbá az adóköteles természetbeni juttatás után megfizetett adóról.
Az adatszolgáltatást magánszemélyenként az adóazonosító jel feltüntetésével az adóévet követő március 31-éig, mágneses adathordozón április 20-áig a kifizető adóhatóságához kell teljesíteni.
Az "a" oszlopban az üdülési csekkben részesülő magánszemély nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét kell szerepeltetni. A "c" oszlopba a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékét, a "d" oszlopba a kifizető által adott engedmény mértékét kell beírni. Az engedmény (azaz a természetbeni juttatás) magában foglalja a legfeljebb évi 10 ezer forintig terjedő mentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatást.
Az "e" oszlopba az adóköteles természetbeni juttatás után a kifizető által megfizetett adót kell beírni.
4. A kifizető adatszolgáltatása az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemélyeknek 1998. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkekről
(98K53-A. nyomtatvány 11. sz. melléklet)
Az adatlapot a 98K53. sz. nyomtatványnál ismertetett módon kell kitölteni azzal az eltéréssel, hogy az "a-b" oszlopban a magánszemély természetes azonosító adatait kell feltüntetni.
Fontos! Amennyiben a magánszemély nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor a kifizető nem tudja érvényesíteni az üdülési csekkhez kapcsolódó adómentességet, tekintettel arra, hogy a magánszemély nyilatkozatának része az adóazonosító jel feltüntetése. Ekkor a "d" oszlopban szereplő összeg teljes egészében adóköteles természetbeni, juttatás, mely után a 44 százalékkal megfizetett adó kerül az "e" oszlopba.
Ez a nyomtatvány 1999. január 1-jétől nem használható az évközi adatközlésre.
5. A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek részére 1998. évben kifizetett összevonás aláeső bevételekről
(98K43. számú nyomtatvány 12. sz. melléklet)
A kifizetőknek a 98K43. számú nyomtatványon adózónként kell adatot szolgáltatniuk a mezőgazdasági őstermelők részére, e tevékenységük ellenértékeként kifizetett összegekről. Az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelők részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezőgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a 98K30. számú nyomtatványon kell feltüntetni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem érinti, hogy az őstermelő jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg.
A kifizető által levont tenyésztési hozzájárulás összege nem része a bevételnek.
A kitöltendő adatok
A kifizető adószámának feltüntetésére kijelölt helyen az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
A kiegészítő megjelölés kódja " "(üres) kivéve, ha a magánszemély csak az útlevelével azonosítható. Ez utóbbi esetben külön lapon a kiegészítő megjelölés kódjába "X"-et kell írni. Ezen a lapon csak a kódnak megfelelő magánszemélyek adatai szerepeltethetők.
A lapszám folyamatosan növekvő akkor is, ha a kiegészítő megjelölés kódja változik.
Az "a" oszlopba a bevételt szerző magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagybetűkkel feltüntetni. A "b" oszlopban adóazonosító jelet kell feltüntetni. Külföldi magánszemélyeknél, adóazonosító jel hiányában, az útlevélszámot kell beírni.
Az éves bruttó kifizetést meg kell bontani attól függően, hogy élő állatok és állati termékek ("c" oszlop), illetve egyéb őstermelői termékek ("d" oszlop) ellenértékeként fizették ki.
Amennyiben a magánszemély virág- és dísznövény termesztéssel foglalkozik (METJ 92-4), az adott adóévben ebből csak 250 ezer forint bevétel tekinthető őstermelői tevékenység bevételének. Ha az ebből származó éves bevétel meghaladja a 250 ezer forintot a teljes összeg nem számít őstermelői bevételnek és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani.
Hasonló szabályok vonatkoznak a saját gazdaságban termelt szőlőből a saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust (ITJ 88-31-1,2), félkész szőlőbor (bortermelési célokra (lTJ 88-31-3), hordós szőlőbor (ITJ 88-31-41,1,2,3) értékesítésére is, azzal az eltéréssel, hogy az ebből származó bevétel akkor minősül őstermelésből származónak, ha az nem haladja meg a 4 millió forintot és kizárólag a kifizetőtől származik.
Ezekben az esetekben, az adóévben kifizetett összegekről adatot kell szolgáltatni függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
A vetőmag-bértermelés, az állat bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állattartás esetén az őstermelő bevételeként a teljes átvételi (bruttó) árat kell a "c" és a "d" oszlopban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen a különbözet kifizetése nem történt meg.
Az évközi adatszolgáltatást is ezen a nyomtatványon kell teljesíteni. Ezt azonban a nyomtatványon az "Évközi adat" kódkockáiban 99. számmal kell jelölni.
Ennek az adatszolgáltatási nyomtatványnak nincs "A" jelű megfelelője, tekintettel arra, hogy őstermelői igazolvány csak adóazonosító jel (útlevél) birtokában váltható ki.
7. A szövetkezet adatszolgáltatása a tag üzletrészének 1998. évi elidegenítéséről
(98K49 számú nyomtatvány 13. sz. melléklet)
Ezt az adatszolgáltatást akkor kell teljesíteni, ha a szövetkezet - ideértve a szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény alapján létrejött új szövetkezetet is - tagja 1998-ban a saját szövetkezete üzletrészét részben vagy egészben elidegenítette.
A kitöltendő adatok
A szövetkezet adószámának feltüntetésére kijelölt helyen az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni. Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem lehet. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát értelemszerűen a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni. A lapszám folyamatosan növekvő.
Az "a" oszlopban az üzletrészt elidegenítő magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagybetűkkel feltüntetni. A "b" oszlopba a magánszemély adóazonosító jelét, a "c" oszlopba az osztott sorok (C1-C6) felhasználásával az elidegenített üzletrész(ek) azonosító számát (számait) kell beírni. Hatnál több üzletrész elidegenítése esetén az elidegenítő nevét, adóazonosító jelét ismételten fel kell tüntetni.
Ha az üzletrészről értékpapírt állítottak ki, akkor a "c" oszlopban annak sorszámát, ha értékpapír kiállítására nem került sor, akkor az üzletrész nyilvántartási számát kell feltüntetni.
8. A szövetkezet adatszolgáltatása az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély tag üzletrészének 1998. évi elidegenítéséről
(98K49-A. sz. nyomtatvány 14. sz. melléklet)
A nyomtatványt a 98K49. sz. nyomtatványnál ismertetett módon kell kitölteni. Az "a-b" oszlopban a magánszemély azonosító adatait kell feltüntetni, a "c" oszlopban az osztott sorok felhasználásával (C1-C6) kell szerepeltetni, ha több üzletrész került elidegenítésre.
Dr. Simicska Lajos s.k.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
elnöke
Táblázatok
16. számú melléklet
A következő összefüggések a jó feltételeket fogalmazzák meg. Az összeg adatok csak pozitív egész számok lehetnek, tehát sem a negatív szám, sem a tizedesvessző használata nem megengedett.
M29/98 Bizonylat ellenőrzési szempontjai
1. 2B-2A=2C
2. 8B-8A=8C
3. 11B>=11C>=11B * 0,9±5
4. 12B>=12C>=12B * 0,9±5
5. 14B<=36.000
6. 6C=SUM(13B-15B)
7. 21 C=SUM(1C-20C)
8. 22C=133C
9. 23C=21C+22C
10. 23A=SUM(1C-6C)+22A
11. 31C=23C adótábla szerinti értéke ± 10
12. Ha 133C>0, akkor 33A<=31C/23C*100 + 2
13. 34A<=12
14. 34B<=34A * 4.200 és 34B<=23A * 0,2 + 5, de legfeljebb 50.400
15. 37B=16C adótábla szerinti értéke ± 10
16. 39C=SUM(33B-37B)
17. Ha 31C<=39C, akkor 40C=0
18. Ha 31C>39C, akkor 40C=31C-39C
19. 41C<=18.000 és 1.500-zal osztható
20. 44C=42B+43B, de legfeljebb 130.000
21. 48C<=11C * 0,25 + 5, de legfeljebb 50.000
22. 49C<=35.000
23. 51A<=140.000
24. Ha 51 C>0, akkor 51C<=31C-Z, Z=(23C-51A) adótábla szerinti értéke±10
25. 53C<=12.000
26. 54C=SUM(41C-53C)
27. Ha 158E<=U, akkor 55C=158E,. U=(40C-54C)/2+SUM(121C-124C)
28. Ha 158E>U, akkor 55C=U, U=(40C-54C)/2+SUM(121C-124C)
29. Ha 54C+55C£40C, akkor 57C=54C+55C
30. Ha 54C+55C>40C, akkor 57C=40C
31. Ha 40C>57C, akkor 58C=40C-57C
32. Ha 40C£57C, akkor 58C=0
33. 61C=129C
34. 81C=58C+61C
35. 85C=82B+83B
36. Ha 81C=85C, akkor 88=0 és 89=0
37. Ha 81 C>85C, akkor 88C=81C-85C ± 100 és 89C=0
38. Ha 81C<85C, akkor 89C=85C-81C ± 100 és 88C=0
39. 118C=118B * 0,35 ± 5
40. 121C=121B * 0,2 ± 5
41. 122C=122B * 0,1 ± 5
42. 123C=123B * 0,2 ± 5
43. 124C=124B * 0,27 ± 5
44. 126C=126C * 0,2 ± 5
45. 129C=SUM(118C-126C)
46. 133C=131C+132C
47. 146C=SUM(141C-144C)
48. 146D=146C * 0,3 ± 5
49. 146E<=146D, de legfeljebb U
50. 155C=SUM(147C-153C)
51. 155D=155C * 0,2 ± 5, de legfeljebb 50.000
52. 155E<=155D, de legfeljebb U
53. 156E=203F
54. 158E=146E+155E+156E, de legfeljebb U
55. Ha M29/A/98 lap C oszlop >.0, akkor a B oszlop nem lehet üres
56. Ha M29/B/98 lap D oszlop > 0, akkor a C: oszlop nem lehet üres
57. 192B-től 199B-ig a lehetséges érték 1 vagy 2
58. Soronként: Ha B oszlop=1, akkor E oszlop=D oszlopban szereplő összeg*0,3±5
Ha B oszlop=2, akkor E oszlop=D oszlopban szereplő összeg*0,35±5
59. 201E=SUM(191E-199E)
60. Ha 202F<=U-(146E+155E), akkor 203F<=202F
61. Ha 202F>U-(146E+155E), akkor 203F<=U-(146E+155E)
62. Ha 201 E<=211 F, akkor 202F=201E
63. Ha 201E>211F, akkor 202F=211F
64. Ha M29/B/98 lap összes B oszlop=1, akkor 211F=(40C-54C) * 0,15 ± 5
65. Ha M29/B/98 lap összes B oszlop=2, akkor 211F=(40C-54C) * 0,3 ± 5
66. Ha M29/B/98 lap B=1 és 2, akkor 211F=(40C-54C) * 0,35 ± 5
17. számú melléklet
Az 1998. évre vonatkozó, mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás általános szabályai
Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatást 852-es kódkészlettel kell megadni.
A fájlok azonosítóját a következők szerint kell képezni:
XXXXXXXX.YYZ, ahol:
XXXXXXXX az adatszolgáltató törzsszáma
YY a bizonylattípus a következők szerint kódolva:
M29 változó hossz => 19
M29 fix hossz =>29
K30 =>30 K30A =>70
K43 =>43
K44 =>44 K44A =>84
K45 =>45 K45A =>85
K46 =>46 K46A =>86
K47 =>47 K47A =>87
K48 =>48 K48A =>88
K49 =>49 K49A =>89
K50 =>50 K50A =>90
K51 =>51 K51A =>91
K52 =>52
K53 =>53 K53A =>93
K60 =>60
K61 =>61
Z a fájl sorszáma (az első 0, majd 1,2,...9,A,B,C,.. folyamatosan növekvő sorrendben).
Numerikus mezők kitöltése:
- előjel nélkül
- vezető nullákkal teljes hosszra feltöltve
Szöveges mezők kitöltése:
- balra igazítva, "blank"-el teljes hosszra feltöltve
- a magyar ékezetes kis és nagybetűk táblázata
á=160 Á=181
é=130 É=144
í=161 Í=214
ó=162 Ó=224
ö=148 Ö=153
ő=139 Ő=138
ú=163 Ú=233
ü=129 Ü=154
ű=251 Ű=235
A mágneslemezes adatszolgáltatás általános szabályai:
- a lemezen jól olvashatóan az adatszolgáltató és a fájlok nevét is fel kell tüntetni
- a rekordsorszám mező kitöltése kötelező
- folytatásfájlok esetén a rekordokban lévő sorszám is folyamatosan növekvő legyen
- file-szervezés soros (text) és csak az!
- tömörített állomány nem lehet
- a rekordvégjel CR LF
- a fájlvégjel Ctrl +Z
Az M29 adatszolgáltatás benyújtására két formában van lehetőség, de egyidejűleg csak az egyik alkalmazható;
a. hagyományos módon, fix rekordhosszal, az M29/A/98 és az M29/B/98 mellékletekkel együtt
b. változó rekordhosszal, az M29/A/98 és az M29/B/98 mellékletekkel együtt
A melléklet adatok szerkezete a következő:
M29/A/98 mellékletből max. 3 lap adatai
142-144 sorai 3-szor
146. sor(összesen)
148-153 sorai 3-szor
155. sor (összesen)
156, 158, 161 sor
M29/B/98 mellékletből max. 2 lap adatai
192-199 sorai 2-szer
201, 202, 203, 211, 212. sorok
Figyelem! Az összesen sorok 1-1 melléklet esetén is kitöltendők!
M29 (FIX)
Kitöltendők az M29/98 főlap sorai, majd folytatólagosan az M29/A/98 sorai és az M29/B/98 sorai
|
Pozíció |
Hossz |
Típus |
Adattartalom |
|
|||||
|
1 - 3 |
3 |
alfanum |
Rekordjel, fix adat M29 |
|
|||||
|
4 - 4 |
1 |
alfa |
üres(blank) |
|
|||||
|
5 - 15 |
11 |
num |
A munkáltató adószáma kitöltése kötelező |
|
|||||
|
16 - 21 |
6 |
num |
A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező |
|
|||||
|
22 - 51 |
30 |
alfa |
A dolgozó neve, kitöltése kötelező, balra igazított. jobbról blank feltöltéssel |
|
|||||
|
52 - 81 |
30 |
alfa |
Asszonyoknál a leánykori név, kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
|||||
|
82 - 91 |
10 |
alfanum |
A dolgozó adóazonosító jele vagy útlevél száma. Kitöltése kötelező. |
|
|||||
|
92 - 92 |
1 |
alfa |
Adóazonosítójel van/nincs ( X ha nincs, blank egyébként) |
|
|||||
|
93 - 100 |
8 |
num |
A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni. |
|
|||||
|
101 - 120 |
20 |
alfanum |
A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni. |
|
|||||
|
121 - 124. |
4 |
num |
A dolgozó lakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni |
|
|||||
|
125 - 144 |
20 |
alfa |
A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni. |
|
|||||
|
145 - 174 |
30 |
alfanum |
A dolgozó lakcíme: utca, házszám. Kötelező kitölteni. |
|
|||||
|
175 - 199 |
25 |
alfa |
A dolgozó állampolgársága. Kötelező kitölteni. |
|
|||||
|
200 - 229 |
30 |
alfa |
A dolgozó anyja leánykori neve. Kötelező kitölteni. |
|
|||||
|
230 - 231 |
2 |
num |
M29/A/98 lapok száma |
|
|||||
|
232 - 233 |
2 |
num |
M29/B/98 lapok száma |
|
|||||
|
234 - 234 |
1 |
num |
Beadott 1 % nyilatkozat szám = 1 vagy 2 vagy 0 |
|
|||||
|
235 - 235 |
1 |
alfa |
TV nem üzemeltetés = üres vagy X |
|
|||||
|
236 - 236 |
1 |
alfa |
TV üzemeltetés = üres vagy X |
|
|||||
|
237 - 237 |
1 |
alfa |
TV üzemeltetési díj fizetés = üres vagy X |
|
|||||
|
238 - 238 |
1 |
alfa |
TV üzemeltetési díj nem fizetés = üres vagy X |
|
|||||
|
239 - 239 |
1 |
alfa |
TV üzemeltetési mentesség = üres vagy X |
|
|||||
|
240 - 250 |
11 |
num |
A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül (1c) |
|
|||||
|
251 - 261 |
11 |
num |
A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bizonylat nélkül elszámolható összege (2a) |
|
|||||
|
262 - 272 |
11 |
num |
A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés bruttó összege (2b) |
|
|||||
|
273 - 283 |
11 |
num |
A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés adóköteles része (2c) |
|
|||||
|
284 - 294 |
11 |
num |
Külszolgálatért kapott bevételből bizonylat nélkül elszámolható költség (3a) |
|
|||||
|
295 - 305 |
11 |
num |
Külszolgálatért kapott bruttó bevétel (3b) |
|
||||
|
306 - 316 |
11 |
num |
Külszolgálatért kapott jövedelem (3c) |
|
||||
|
317 - 318 |
2 |
num |
Az állami végkielégítésből 1998-ban figyelembe vett hónapok száma (4a) |
|
||||
|
319 - 329 |
11 |
num |
Az állami végkielégítésből 1998-ban figyelembe vett jövedelem (4c) |
|
||||
|
330 - 340 |
11 |
num |
Más bérjövedelem (6c) |
|
||||
|
341 - 351 |
11 |
num |
Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (7c) |
|
||||
|
352 - 362 |
11 |
num |
Nem önálló tevékenységből származó bevétel bizonylat nélkül el számolható költsége (8a) |
|
||||
|
363 - 373 |
11 |
num |
Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés bruttó összege(8b) |
|
||||
|
374 - 384 |
11 |
num |
Nem önálló tevékenység költségtérítéséből származó jövedelem (8c) |
|
||||
|
385 - 395 |
11 |
num |
Szellemi alkotások bruttó bevétele (11b) |
|
||||
|
396 - 406 |
11 |
num |
Szellemi alkotások jövedelme (11c) |
|
||||
|
407 - 417 |
11 |
num |
Más önálló tevékenységből származó bruttó bevétel (12b) |
|
||||
|
418 - 428 |
11 |
num |
Más önálló tevékenységből származó jövedelem (12c) |
|
||||
|
429 - 439 |
11 |
num |
Nyugdíj (13b) |
|
||||
|
440 - 450 |
11 |
num |
Szociális gondozásért kapott jövedelem (14b) |
|
||||
|
451 - 461 |
11 |
num |
Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (15b) |
|
||||
|
462 - 472 |
11 |
num |
A 13-15. sorokba írt összegek együttesen (16c) |
|
||||
|
473 - 483 |
11 |
num |
Külföldi kiküldetésért kapott jövedelemből bizonylat nélkül elszámolható rész (19a) |
|
||||
|
484 - 494 |
11 |
num |
Külföldi kiküldetésért kapott bruttó bevétel (19b) |
|
||||
|
495 - 505 |
11 |
num |
Külföldi kiküldetésért kapott jövedelem (.19c) |
|
||||
|
506 - 516 |
11 |
num |
Egyéb jogcímen kapott jövedelem (20c) |
|
||||
|
517 - 527 |
11 |
num |
Összes belföldi jövedelem /1-20sorok összege/ (21c) |
|
||||
|
528 - 538 |
11 |
num |
A külföldön is adóköteles jövedelem bér része (22a) |
|
||||
|
539 - 549 |
11 |
num |
Összes külföldön is adóköteles jövedelem /133c/ (22c) |
|
||||
|
550 - 560 |
11 |
num |
Az összevont adóalap bér része /1-6.sor "c" oszlopai és 22a összesen/ (23a) |
|
||||
|
561 - 571 |
11 |
num |
Az összevont adóalap összege /21c+22c/ (23c) |
|
||||
|
572 - 582 |
11 |
num |
Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem (131 c) |
|
||||
|
583 - 593 |
11 |
num |
Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem (132c) |
|
||||
|
594 - 604 |
11 |
num |
Összes külföldön is adózott jövedelem (133c) |
|
||||
|
605 - 615 |
11 |
num |
A számított adó /a 23.sor "c" oszlopában szereplő összeg adója/ (31c) |
|
||||
|
616 - 617 |
2 |
num |
A külföldön megfizetett adó átlagos adókulcsa (33a) |
|
||||
|
618 - 628 |
11 |
num |
A külföldön megfizetett adó kedvezménye (33b) |
|
||||
|
629 - 630 |
2 |
num |
Adójóváírás jogosultsági hónap(34a) |
|
||||
|
631 - 641 |
11 |
num |
Adójóváírás, legfeljebb 50 400 Ft (34b) |
|
||||
|
642 - 652 |
11 |
num |
Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összeg (35a) |
|
||||
|
653 - 663 |
11 |
num |
Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (35b) |
|
||||
|
664 - 674 |
11 |
num |
Nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj (36a) |
|
||||
|
675 - 685 |
11 |
num |
Nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (36b) |
|
||||
|
686 - 696 |
11 |
num |
A nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek /16c/ adója (37b) |
|
||||
|
697 - 707 |
11 |
num |
A 33-37. sorok "b" oszlopának összege (39c) |
|
||||
|
708 - 718 |
11 |
num |
Összevont adóalap adója /31c-39c vagy 0/ (40c) |
|
||||
|
719 - 729 |
11 |
num |
Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, legfeljebb 18 000 Ft (41c) |
|
||||
|
730 - 740 |
11 |
num |
Önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba befizetett összeg 50%-a (42b) |
|
||||
|
741 - 751 |
11 |
num |
Önkéntes kiegészítő önsegélyező vagy egészségpénztárba befizetett összeg 25`%-a (43b) |
|
||||
|
752 - 762 |
11 |
num |
A 42-43 sorok összege a kitöltési útmutató szerint (44c) |
|
||||
|
763 - 773 |
11 |
num |
A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (45c) |
|
||||
|
774 - 784 |
11 |
num |
A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (46c) |
|
||||
|
785 - 795 |
11 |
num |
A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 50%-a (47c) |
|
||||
|
796 - 806 |
11 |
num |
A szellemi tevékenység jövedelmének 25`%-a (48c) |
|
||||
|
807 - 817 |
11 |
num |
Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 20%-a (49c) |
|
||||
|
818 - 828 |
11 |
num |
Felsőoktatási tandíjként befizetett összeg 30%-a (50c) |
|
||||
|
829 - 839 |
11 |
num |
Felsőoktatási hallgatói munkadíj kedvezmény alapjául szolgáló összeg (51b) |
|
||||
|
840 - 850 |
11 |
num |
Felsőoktatási hallgatói munkadíj kedvezmény (51c) |
|
||||
|
851 - 861 |
11 |
num |
A lakáscélú megtakarítás 20%-a (53c) |
|
||||
|
862 - 872 |
11 |
num |
A 41-53. sorok "c" oszlopába írt összegek együttesen(54c) |
|
||||
|
873 - 883 |
11 |
num |
Az M29/A/98 melléklet 158. sorában levő összeg (55c) |
|
||||
|
884 - 894 |
11 |
num |
Összes adókedvezmény /54c+55c/ (57c) |
|
||||
|
895 - 905 |
11 |
num |
Az összjövedelmet terhelő adó /40c - 57c/ (58c) |
|
||||
|
906 - 916 |
11 |
num |
Külön adózó jövedelmek adója /129c/ (61c) |
|||||
|
917 - 927 |
11 |
num |
Az 1998. évi adó összege /58c + 61c/ (81c) |
|||||
|
928 - 938 |
11 |
num |
A levont adóelőleg összege (82b) |
|||||
|
939 - 949 |
11 |
num |
A levont forrásadó összege (83b) |
|||||
|
950 - 960 |
11 |
num |
Összes levonás /82b+83b/ (85c) |
|||||
|
961 - 971 |
11 |
num |
Befizetendő adó /81c-85c/ (88c) |
|||||
|
972 - 982 |
11 |
num |
Visszajáró adóelőleg /85c-81c/ (89c) |
|||||
|
983 - 993 |
11 |
num |
Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (102c) |
|||||
|
994 - 1004 |
11 |
num |
1998-ban felvett osztalékelőleg 20 %-os adója (103b) |
|||||
|
1005 - 1015 |
11 |
num |
1998-ban felvett osztalékelőleg (103c) |
|||||
|
1016 - 1026 |
11 |
num |
Életjáradékból Származó jövedelem(118b) |
|||||
|
1027- 1037 |
11 |
num |
Életjáradékból származó jövedelem adója (118c) |
|||||
|
1038 - 1048 |
11 |
num |
Az árfolyamnyereség (121b) |
|||||
|
1049 - 1059 |
11 |
num |
Az árfolyamnyereség adója (121c) |
|||||
|
1060 - 1070 |
11 |
num |
A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék összege(122b) |
|||||
|
1071 - 1081 |
11 |
num |
A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (122c) |
|||||
|
1082 - 1092 |
11 |
num |
A 20%-ós adómérték alá tartozó osztalék összege (123b) |
|||||
|
1093 - 1103 |
11 |
num |
A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (123c) |
|||||
|
1104 - 1114 |
11 |
num |
A 27`%-os adómérték alá tartozó osztalék összege(124b) |
|
||||
|
1115 - 1125 |
11 |
num |
A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (124c) |
|
||||
|
1126 - 1136 |
11 |
num |
Vállalkozásból kivont jövedelem (126b) |
|
||||
|
1137 - 1147 |
11 |
num |
Vállalkozásból kivont jövedelem adója (126c) |
|
||||
|
1148-1158 |
11 |
num |
A 118-126. sorok adóösszegei együtt (129c) |
|
||||
|
1159 - 1169 |
11 |
num |
Adószám (1A142b) |
|
||||
|
1170 - 1180 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1A142c) |
|
||||
|
1181 - 1191 |
11 |
num |
Adószám (1A143b) |
|
||||
|
1192 - 1202 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1A143c) |
|
||||
|
1203 - 1213 |
11 |
num |
Adószám (1A144b) |
|
||||
|
1214 - 1224 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1A144c) |
|
||||
|
1225 - 1235 |
11 |
num |
Adószám (2A142b) |
|
||||
|
1236 - 1246 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2A142c) |
|
||||
|
1247 - 1257 |
11 |
num |
Adószám (2A143b) |
|
||||
|
1258 - 1268 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2A143c) |
|
||||
|
1269 - 1279 |
11 |
num |
Adószám (2A144b) |
|
||||
|
1280 - 1290 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2A144c) |
|
||||
|
1291 - 1301 |
11 |
num |
Adószám (3A142b) |
|
||||
|
1302 - 1312 |
11 |
num |
Befizetett összeg (3A142c) |
|
||||
|
1313 - 1323 |
11 |
num |
Adószám (3A143b) |
|
||||
|
1324 - 1334 |
11 |
num |
Befizetett összeg (3A143c) |
|
||||
|
1335 - 1345 |
11 |
num |
Adószám (3A144b) |
|
||||
|
1346 - 1356 |
11 |
num |
Befizetett összeg (3A144c) |
|
||||
|
1357 - 1367 |
11 |
num |
Összes befizetett összeg / A 142-144. sorok "c" oszlopainak összege/ (3A146c) |
|
||||
|
1368 - 1378 |
11 |
num |
Összes befizetett összeg /3A146c/után számított adókedvezmény (3A146d) |
|
||||
|
1379 - 1389 |
11 |
num |
Összes befizetett összeg után számított tényleges adókedvezmény (3A146e) |
|
||||
|
1390 - 1400 |
11 |
num |
Adószám (1A148b) |
|
||||
|
1401 - 1411 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1A148c) |
|
||||
|
1412 - 1422 |
11 |
num |
Adószám (1A149b) |
|
||||
|
1423 - 1433 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1A149c) |
|
||||
|
1434- 1444 |
11 |
num |
Adószám (1A150b) |
|
||||
|
1445 - 1455 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1A150c) |
|
||||
|
1456 - 1466 |
11 |
num |
Adószám (1A151b) |
|
||||
|
1467 - 1477 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1A151c) |
|
||||
|
1478 - 1488 |
11 |
num |
Adószám (1A152b) |
|
||||
|
1489 - 1499 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1A152c) |
|
||||
|
1500 - 1510 |
11 |
num |
Adószám (1A153b) |
|
||||
|
1511 - 1521 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1A153c) |
|
||||
|
1522 -1532 |
11 |
num |
Adószám (2A148b) |
|
||||
|
1533 -1543 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2A148c) |
|
||||
|
1544 - 1554 |
11 |
num |
Adószám (2A149b) |
|
||||
|
1555 - 1565 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2A149c) |
|
||||
|
1566 - 1576 |
11 |
num |
Adószám (2A150b) |
|
||||
|
1577 - 1587 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2A150c) |
|
||||
|
1588 - 1598 |
11 |
num |
Adószám (2A151b) |
|
||||
|
1599 - 1609 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2A151c) |
|
||||
|
1610 - 1620 |
11 |
num |
Adószám (2A152b) |
|
||||
|
1621 - 1631 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2A152c) |
|
||||
|
1632 - 1642 |
11 |
num |
Adószám (2A153b) |
|
||||
|
1643 - 1653 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2A153c) |
|
||||
|
1654 - 1664 |
11 |
num |
Adószám (3A148b) |
|
||||
|
1665 - 1675 |
11 |
num |
Befizetett összeg (3A148c) |
|
||||
|
1676 - 1686 |
11 |
num |
Adószám (3A149b) |
|
||||
|
1687 - 1697 |
11 |
num |
Befizetett összeg (3A149c) |
|
1698 - 1708 |
11 |
num |
Adószám (3A150b) |
|
1709 - 1719 |
11 |
num |
Befizetett összeg (3A150c) |
|
1720 - 1730 |
1 |
num |
Adószám (3A151b) |
|
1731 - 1741 |
11 |
num |
Befizetett összeg (3A151c) |
|
1742 - 1752 |
11 |
num |
Adószám (3A152b) |
|
1753 - 1763 |
11 |
num |
Befizetett összeg (3A152c) |
|
1764 - 1774 |
11 |
num |
Adószám (3A153b) |
|
1775 - 1785 |
11 |
num |
Befizetett összeg (3A153c) |
|
1786 - 1796 |
11 |
num |
Összes befizetett összeg /A 148-153. sorok "c" oszlopainak összege/ (3A155c) |
|
1797 - 1807 |
11 |
num |
Összes befizetett összeg /3A155c/ után számított adókedvezmény (3A155d) |
|
1808 - 1818 |
11 |
num |
Összes befizetett összeg után tényleges adókedvezmény (3A155e) |
|
1819 - 1829 |
11 |
num |
A közcélú adomány kedvezménye: M29/B/98 203.sor "f" oszlop értéke (3A156e) |
|
1830 - 1840 |
11 |
num |
A ténylegesen levont teljes összeg /3A146e+3A155e+3A156e/ (3A158e) |
|
1841 - 1851 |
11 |
num |
Az érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összege (3A161b) |
|
1852 - 1852 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B192b) |
|
1853 - 1863 |
11 |
num |
Adószám (1B192c) |
|
1864 - 1874 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1B192d) |
|
1875 - 1885 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (1B192e) |
|
1886 - 1886 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B193b) |
|
1887 - 1897 |
11 |
num |
Adószám (lB193c) |
|
1898 - 1908 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1B193d) |
|
1909 - 1919 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (1B193e) |
|
1920 - 1920 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B194b) |
|
1921 - 1931 |
11 |
num |
Adószám (1B194c) |
|
1932 - 1942 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1B194d) |
|
1943 - 1953 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (1B194e) |
|
1954 - 1954 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B195b) |
|
1955 - 1965 |
11 |
num |
Adószám (1B195c) |
|
1966 - 1976 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1B195d) |
|
1977 - 1987 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (1B195e) |
|
1988 - 1988 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B196b) |
|
1989 - 1999 |
11 |
num |
Adószám (1B196c) |
|
2000 - 2010 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1B196d) |
|
2011 - 2021 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (1B196e) |
|
2022 - 2022 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B197b) |
|
2023 - 2033 |
11 |
num |
Adószám (1B197c) |
|
2034 - 2044 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1B197d) |
|
2045 - 2055 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (1B197e) |
|
2056 - 2056 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B198b) |
|
2057 - 2067 |
11 |
num |
Adószám (1B198c) |
|
2068 - 2078 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1B198d) |
|
2079 - 2089 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (1B198e) |
|
2090 - 2090 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B199b) |
|
2091 - 2101 |
11 |
num |
Adószám (1B199c) |
|
2102 - 2112 |
11 |
num |
Befizetett összeg (1B199d) |
|
2113 - 2123 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (1B199e) |
|
2124 - 2124 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B192b) |
|
2125 - 2135 |
11 |
num |
Adószám (2B192c) |
|
2136 - 2146 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2B192d) |
|
2147 - 2157 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (2B192e) |
|
2158 - 2158 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B193b) |
|
2159 - 2169 |
11 |
num |
Adószám (2B193c) |
|
2170 - 2180 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2B193d) |
|
2181 - 2191 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (2B193e) |
|
2192 - 2192 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B194b) |
|
2193 - 2203 |
11 |
num |
Adószám (2B194c) |
|
2204 - 2214 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2B194d) |
|
2215 - 2225 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (2B194e) |
|
2226 - 2226 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B195b) |
|
2227 - 2237 |
11 |
num |
Adószám (2B195c) |
|
2238 - 2248 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2B195d) |
|
2249 - 2259 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (2B195e) |
|
2260 - 2260 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B196b) |
|
2261 - 2271 |
11 |
num |
Adószám (2B196c) |
|
2272 - 2282 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2B196d) |
|
2283 - 2293 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (2B196e) |
|
2294 - 2294 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B197b) |
|
2295 - 2305 |
11 |
num |
Adószám (2B197c) |
|
2306 - 2316 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2B197d) |
|
2317 - 2327 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (2B197e) |
|
2328 - 2328 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B198b) |
|
2329 - 2339 |
11 |
num |
Adószám (2B198c) |
|
2340 - 2350 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2B198d) |
|
2351 - 2361 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (2B198e) |
|
2362 - 2362 |
1 |
num |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B199b) |
|
2363- 2373 |
11 |
num |
Adószám (2B199c) |
|
2374 - 2384 |
11 |
num |
Befizetett összeg (2B199d) |
|
2385 - 2395 |
11 |
num |
Számított kedvezmény (2B199e) |
|
2396 - 2406 |
11 |
num |
A számított kedvezmények összege /192-199.sorok "e" oszlopaipak, összege/ (2B201e) |
|
2407 - 2417 |
11 |
num |
Levonható összeg a 211.sor figyelembevételével (2B202f) |
|
2418 - 2428 |
11 |
num |
Ténylegesen levont összeg /3A158e, amely 3A161b-vel korlátozott/ (2B203f) |
|
2429 - 2439 |
11 |
num |
A levonható összeg felső határa (2B211f) |
|
2440 - 2450 |
11 |
num |
Tartós adományozás összege (2B212f) |
Kitöltendők az M29/98 főlap, M29/A/98 és az M29/B/98 értékes adatai
|
Pozíció |
Hossz |
Típus |
Adattartalom |
|
1 - 3 |
3 |
alfanum |
Rekordjel, fix adat:M29 |
|
4 - 4 |
1 |
alfa |
=V |
|
5 - 15 |
11 |
num |
A munkáltató adószáma, kitöltése kötelező |
|
16 - 21 |
6 |
num |
A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező |
|
22 - 51 |
30 |
alfa |
A dolgozó neve, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
52 - 81 |
30 |
alfa |
Asszonyoknál a leánykori név, kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
82 - 91 |
10 |
alfanum |
A dolgozó adóazonosító jele vagy útlevél száma. Kitöltése kötelező. |
|
92 - 92 |
1 |
alfa |
Adóazonosítójel van/nincs (X ha nincs, blank egyébként) |
|
93 - 100 |
8 |
num |
A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni. |
|
101 - 120 |
20 |
alfanum |
A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni. |
|
121 - 124 |
4 |
num |
A dolgozó lakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni. |
|
125 - 144 |
20 |
alfa |
A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni. |
|
145 - 174 |
30 |
alfanum |
A dolgozó lakcíme: utca, házszám. Kötelező kitölteni. |
|
175 - 199 |
25 |
alfa |
A dolgozó állampolgársága. Kötelező kitölteni. |
|
200 - 229 |
30 |
alfa |
A dolgozó anyja leánykori neve. Kötelező kitölteni. |
|
230 - 231 |
2 |
num |
M29/A/98 lapok száma |
|
232 - 233 |
2 |
num |
M29/B/98 lapok száma |
|
234 - 234 |
1 |
num |
Beadott 1 % nyilatkozat szám = 1 vagy 2 vagy 0 |
|
235 - 235 |
1 |
alfa |
TV nem üzemeltetés = üres vagy X |
|
236 - 236 |
1 |
alfa |
TV üzemeltetés = üres vagy X |
|
237 - 237 |
1 |
alfa |
TV üzemeltetési díj fizetés = üres vagy X |
|
238 - 238 |
1 |
alfa |
TV üzemeltetési díj nem fizetés = üres vagy X |
|
239 - 239 |
1 |
alfa |
TV üzemeltetési mentesség = üres vagy X |
|
240 - 242 |
3 |
num |
Mezőszámláló: = rögzített mezőnevek darabszáma (max.218) |
|
6 |
alfanum |
Mezőnév = lapjel+oszlop betűjele+sorszáma. Lapjel=Fl (M29/98 esetén), lapjel=Al,A2,A3 (M29/A/98 1.,2.,3. lap), lapjel=Bl, B2 (M29/B/98 1.,2. lap), |
|
|
11 |
num |
Adat = mezőnév szerinti érték |
a leíró karaktersorozat:
008F1C00100000150000F1C00700000150000A1B14212345678901A1C14200000002000A3C14600000002000A3D14600000000600A3E14600000000600A3E15800000000600
|
Mezőnév |
ADAT: |
|
F1C001 |
A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül (1c) |
|
F1A002 |
A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bizonylat nélkül elszámolható összege (2a) |
|
F1B002 |
A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés bruttó összege (2b) |
|
F1C002 |
A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés adóköteles része (2c) |
|
F1A003 |
Külszolgálatért kapott bevételből bizonylat nélkül elszámolható költség (3a) |
|
F1B003 |
Külszolgálatért kapott bruttó bevétel (3b) |
|
F1C003 |
Külszolgálatért kapott jövedelem (3c) |
|
F1A004 |
Az állami végkielégítésből 1998-ban figyelembe vett hónapok száma (4a) |
|
F1C004 |
Az állami végkielégítésből 1998-ban figyelembe vett jövedelem (4c) |
|
F1C006 |
Más bérjövedelem (6c) |
|
F1C007 |
Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (7c) |
|
F1A008 |
Nem önálló tevékenységből származó bevétel bizonylat nélkül elszámolható költsége (8a) |
|
F1B008 |
Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés bruttó összege (8b) |
|
F1C008 |
Nem önálló tevékenység költségtérítéséből származó jövedelem (8c) |
|
F1B011 |
Szellemi alkotások bruttó bevétele (11b) |
|
F1C011 |
Szellemi alkotások jövedelme (11c) |
|
F1B012 |
Más önálló tevékenységből származó bruttó bevétel (12b) |
|
F1C012 |
Más önálló tevékenységből származó jövedelem (12c) |
|
F1B013 |
Nyugdíj (13b) |
|
F1B014 |
Szociális gondozásért kapott jövedelem (14b) |
|
F1B015 |
Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (15b) |
|
F1C016 |
A 13-15. sorokba írt összegek együttesen (16c) |
|
F1A019 |
Külföldi kiküldetésért kapott jövedelemből bizonylat nélkül elszámolható rész (19a) |
|
F1B019 |
Külföldi kiküldetésért kapott bruttó bevétel (19b) |
|
FIC019 |
Külföldi kiküldetésért kapott jövedelem (19c) |
|
F1C020 |
Egyéb jogcímen kapott jövedelem (20c) |
|
F1C021 |
Összes belföldi jövedelem /1-20 sorok összege/ (21c) |
|
F1A022 |
A külföldön is adóköteles jövedelem bér része (22a) |
|
F1C022 |
Összes külföldön is adóköteles jövedelem /133c/ (22c) |
|
F1A023 |
Az összevont adóalap bér része /1-6.sor "c" oszlopai és 22a összesen/ (23a) |
|
F1C023 |
Az összevont adóalap összege /21c+22c/ (23c) |
|
F1C131 |
Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem (131c) |
|
F1C132 |
Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem (132c) |
|
F1C133 |
Összes külföldön is adózott jövedelem (133c) |
|
F1C031 |
A számított adó /a 23.sor "c" oszlopában szereplő összeg adója/ (31c) |
|
F1A033 |
A külföldön megfizetett adó átlagos adókulcsa (33a) |
|
F1B033 |
A külföldön megfizetett adó kedvezménye (33b) |
|
F1A034 |
Adójóváírás jogosultsági hónap (34a) |
|
F1B034 |
Adójóváírás, legfeljebb 50 400 Ft (34b) |
|
F1A035 |
Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összeg (35a) |
|
F1B035 |
Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (35b) |
|
F1A036 |
Nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj (36a) |
|
F1B036 |
Nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (36b) |
|
F1B037 |
A nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek /16c/ adója (37b) |
|
F1C039 |
A 33-37. sorok "b" oszlopának összege (39c) |
|
F1C040 |
Összevont adóalap adója /31c-39c vagy 0/ (40c) |
|
F1C041 |
Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, legfeljebb 18 000 Ft (41c) |
|
F1B042 |
Önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba befizetett összeg 50%-a (42b) |
|
F1B043 |
Önkéntes kiegészítő önsegélyező vagy egészségpénztárba befizetett összeg 25%-a (43b) |
|
F1C044 |
A 42-43 sorok összege a kitöltési útmutató szerint (44c) |
|
F1C045 |
A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (45c) |
|
F1C046 |
A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (46c) |
|
FlC047 |
A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 50%-a (47c) |
|
F1C048 |
A szellemi tevékenység jövedelmének 25%-a (48c) |
|
F1C049 |
Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 20%-a (49c) |
|
F1C050 |
Felsőoktatási tandíjként befizetett összeg 30%-a (50c) |
|
F1B051 |
Felsőoktatási hallgatói munkadíj kedvezmény alapjául szolgáló összeg (51b) |
|
F1C051 |
Felsőoktatási hallgatói munkadíj kedvezmény (51c) |
|
F1C053 |
A lakáscélú megtakarítás 20%-a (53c) |
|
F1C054 |
A 41-53. sorok "c" oszlopába írt összegek együttesen (54c) |
|
F1C055 |
Az M29/A/98 melléklet 158. sorában levő összeg (55c) |
|
F1C057 |
Összes adókedvezmény /54c+55c/ (57c) |
|
F1C058 |
Az összjövedelmet terhelő adó /40c - 57c/ (58c) |
|
F1C061 |
Külön adózó jövedelmek adója /129c/ (61c) |
|
F1C081 |
Az 1998. évi adó összege /58c + 61c/ (81c) |
|
F1B082 |
A levont adóelőleg összege (82b) |
|
F1B083 |
A levont forrásadó összege (83b) |
|
F1C085 |
Összes levonás /82b+83b/ (85c) |
|
F 1 C088 |
Befizetendő adó /81c - 85c/ (88c) |
|
F1C089 |
Visszajáró adóelőleg /85c - 81c/ (89c) |
|
F1C102 |
Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (102c) |
|
F1B103 |
1998-ban felvett osztalékelőleg 20 %-os adója (103b) |
|
FlC103 |
1998-ban felvett osztalékelőleg (103c) |
|
F1B118 |
Életjáradékból származó jövedelem (118b) |
|
F1C118 |
Életjáradékból származó jövedelem adója (118c) |
|
F1B121 |
Az árfolyamnyereség (121b) |
|
F1C121 |
Az árfolyamnyereség adója (121c) |
|
F1B122 |
A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (122b) |
|
F1C122 |
A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (122c) |
|
F1B123 |
A 20°%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (123b) |
|
F1C123 |
A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (123c) |
|
F1B124 |
A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (124b) |
|
F1C124 |
A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (124c) |
|
F1B126 |
Vállalkozásból kivont jövedelem (126b) |
|
F1C126 |
Vállalkozásból kivont jövedelem adója (126c) |
|
F1C129 |
A 118-126. sorok adóösszegei együtt (129c) |
|
A1B142 |
Adószám (1A142b) |
|
A1C142 |
Befizetett összeg (1A142c) |
|
A1B143 |
Adószám (1A143b) |
|
A1C143 |
Befizetett összeg (1A143c) |
|
A1B144 |
Adószám (1A144b) |
|
A1C144 |
Befizetett összeg (1A144c) |
|
A2B142 |
Adószám (2A142b) |
|
A2C142 |
Befizetett összeg (2A142c) |
|
A2B143 |
Adószám (2A143b) |
|
A2C143 |
Befizetett összeg (2A143c) |
|
A2B144 |
Adószám (2A144b) |
|
A2C144 |
Befizetett összeg (2A144c) |
|
A3B142 |
Adószám (3A142b) |
|
A3C142 |
Befizetett összeg (3A142c) |
|
A3B143 |
Adószám (3A143b) |
|
A3C143 |
Befizetett összeg (3A143c) |
|
A3B144 |
Adószám (3A144b) |
|
A3C144 |
Befizetett összeg (3A144c) |
|
A3C146 |
Összes befizetett összeg /A 142-144. sorok "c" oszlopainak összege/ (3A146c) |
|
A3D146 |
Összes befizetett összeg /3A146c/ után számított adókedvezmény (3A146d) |
|
A3E146 |
Összes befizetett összeg után számított tényleges adókedvezmény (3A146e) |
|
A1B148 |
Adószám (1A148b) |
|
A1C148 |
Befizetett összeg (1A148c) |
|
AlB149 |
Adószám (1A149b) |
|
A1C149 |
Befizetett összeg (1A149c ) |
|
A1B150 |
Adószám (1A150b) |
|
A1C150 |
Befizetett összeg (1A150c) |
|
A1B151 |
Adószám (1A151b) |
|
A1C151 |
Befizetett összeg (1A151c) |
|
A1B152 |
Adószám (1A152b) |
|
A1C152 |
Befizetett összeg (1A152c) |
|
A1B153 |
Adószám (1A153b) |
|
A1C153 |
Befizetett összeg (1A153c) |
|
A2B148 |
Adószám (2A148b) |
|
A2C148 |
Befizetett összeg (2A148c) |
|
A2B149 |
Adószám (2A149b) |
|
A2C149 |
Befizetett összeg (2A149c) |
|
A2B150 |
Adószám (2A150b) |
|
A2C150 |
Befizetett összeg (2A150c) |
|
A2B151 |
Adószám (2A151b) |
|
A2C151 |
Befizetett összeg (2A151c) |
|
A2B152 |
Adószám (2A152b) |
|
A2C152 |
Befizetett összeg (2A152c) |
|
A2B153 |
Adószám (2A153b) |
|
A2C153 |
Befizetett összeg (2A153c) |
|
A3B148 |
Adószám (3A148b) |
|
A3C148 |
Befizetett összeg (3A148c) |
|
A3B149 |
Adószám (3A149b) |
|
A3C149 |
Befizetett összeg (3A149c) |
|
A3B150 |
Adószám (3A150b) |
|
A3C150 |
Befizetett összeg (3A150c) |
|
A3B151 |
Adószám (3A151b) |
|
A3C151 |
Befizetett összeg (3A151c) |
|
A3B152 |
Adószám (3A152b) |
|
A3C152 |
Befizetett összeg (3A152c) |
|
A3B153 |
Adószám (3A153b) |
|
A3C153 |
Befizetett összeg (3A153c) |
|
A3C155 |
Összes befizetett összeg /A 148-153. sorok "c" oszlopainak összege/ (3A155c) |
|
A3D155 |
Összes befizetett összeg /3A155c/ után számított adókedvezmény (3A155d) |
|
A3E155 |
Összes befizetett összeg után tényleges adókedvezmény (3A155e) |
|
A3E156 |
A közcélú adomány kedvezménye: M29/B/98 203.sor "f" oszlop értéke (3A156e) |
|
A3E158 |
A ténylegesen levont teljes összeg /3A146e+3A155e+3A156e/ (3A158e) |
|
A3B161 |
Az érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összege (3A161b) |
|
B1B192 |
Kód; értéke: 1 vagy 2 (1B192b) |
|
B1C192 |
Adószám (1B192c) |
|
B1D192 |
Befizetett összeg (1B192d) |
|
B1E192 |
Számított kedvezmény(1B192e) |
|
B1B193 |
Kód, értéke: l vagy 2 (1B193b) |
|
B1C193 |
Adószám (1B193c) |
|
B1D193 |
Befizetett összeg (1B193d) |
|
B1E193 |
Számított kedvezmény (1B193e) |
|
B1B194 |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B194b) |
|
B1C194 |
Adószánt (1B194c) |
|
B1D194 |
Befizetett összeg (1B194d) |
|
B1E194 |
Számított kedvezmény (1B194e) |
|
B1B195 |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B195b) |
|
B1C195 |
Adószám (1B195c) |
|
B1D195 |
Befizetett összeg (1B195d) |
|
B1E195 |
Számított kedvezmény (1B195e) |
|
B1B196 |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B196b) |
|
B1C196 |
Adószám (1B196c) |
|
B1D196 |
Befizetett összeg (1B196d) |
|
B1E196 |
Számított kedvezmény (1B196e) |
|
B1B197 |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B197b) |
|
B1C197 |
Adószám (1B197c) |
|
B1D197 |
Befizetett összeg (1B197d) |
|
B1E197 |
Számított kedvezmény (1B197e) |
|
B1B198 |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B198b) |
|
B1C198 |
Adószám (1B198c ) |
|
B1D198 |
Befizetett összeg (1B198d) |
|
B1E198 |
Számított kedvezmény (1B198e) |
|
B1B199 |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (1B199b) |
|
B1C199 |
Adószám (1B199c) |
|
B1D199 |
Befizetett összeg (1B199d ) |
|
B1E199 |
Számított kedvezmény (11B199e) |
|
B2B192 |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B192b) |
|
B2C192 |
Adószám (2B192c) |
|
B2D192 |
Befizetett összeg (2B192d) |
|
B2E192 |
Számított kedvezmény (2B192e) |
|
B2B193 |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B193b) |
|
B2C193 |
Adószám (2B193c) |
|
B2D193 |
Befizetetf összeg (2B193d) |
|
B2E 193 |
Számított kedvezmény (2B193e) |
|
B2B194 |
Kód, értéke: 1 vagy 2 (2B194b) |
|
B2C194 |
Adószám (2B194c) |
|
B2D194 |
Befizetett összeg (2B194d) |
|
B2E194 |
Számított kedvezmény (2B194e) |
|
B2B195 |
Kód', értéke: 1 vagy 2 (2B195b) |
|
B2C195 |
Adószám (2B195e) |
|
B2D195 |
Befizetett összeg (2B195d) |
|
B2E195 |
Számított kedvezmény (2B195e) |
|
B2B196 |
Kód; értéke: 1 vagy 2 (2B196b) |
|
B2C196 |
Adószám (2B196c) |
|
B2D196 |
Befizetett összeg (2B196d) |
|
B2E196 |
Számított kedvezmény (2B196e) |
|
B2B197 |
Kód, értéke: l vagy 2 (2B197b) |
|
B2C197 |
Adószám (2B197c) |
|
B2D197 |
Befizetett összeg (2B197d) |
|
B2E197 |
Számított kedvezmény: (2B197e) |
|
B2B198 |
Kód, értéke: l vagy 2 (2B198b) |
|
B2C198 |
Adószám (2B198c) |
|
B2D198 |
Befizetett összeg (2B198d) |
|
B2E198 |
Számított kedvezmény (2B198e) |
|
B2B 199 |
Kód; értéke: l vagy 2 (2B199b) |
|
B2C199 |
Adószám (2B199c) |
|
B2D199 |
Befizetett összeg (2B199d) |
|
B2E199 |
Számított kedvezmény (2B199e) |
|
B2E201 |
A számított kedvezmények összege /192-199. sorok "e" oszlopainak összege/ (2B201e) |
|
B2F202 |
Levonható összeg a 211. sor figyelembevételével (2B202f) |
|
B2F203 |
Ténylegesen levont összeg /3A158e, amely 3A161b-vel korlátozott/ (2B203f) |
|
B2F211 |
A levonható összeg felső határa (2B211f) |
|
B2F212 |
Tartós adományozás összege(2B211f) |
|
K30 |
|||
|
Pozíció |
Hossz |
Típus |
Adattartalom |
|
1 -3 |
3 |
alfanum |
Rekordjel, fix adat: K30, kitöltése kötelező |
|
4 - 4 |
1 |
alfa |
üres (blank) |
|
5 - 15 |
11 |
num |
A kifizető adószáma, kitöltése kötelező |
|
16 - 16 |
1 |
alfa |
A kiegészítő megjelölés kódja ("blank", X, A) |
|
17 - 18 |
2 |
alfanum |
Évközi adat ("blank", vagy 00, vagy 99) |
|
19 - 24 |
6 |
num |
A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező |
|
25 - 54 |
30 |
alfa |
A magánszemély neve, kitöltése kötelező |
|
55 - 65 |
11 |
alfanum |
A magánszemély adóazonosító jele vagy útlevél száma vagy adószáma. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
66 - 76 |
11 |
num |
Bérnek minősülő bruttó kifizetés |
|
77 - 87 |
11 |
num |
Bérnek nem minősülő bruttó kifizetés |
|
88 - 98 |
11 |
num |
Az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalap |
|
99 - 109 |
11 |
num |
Levont adóelőleg |
|
110 - 120 |
11 |
num |
Osztalékból származó jövedelem |
|
121 - 131 |
11 |
num |
Árfolyamnyereségből származó jövedelem |
|
132 - 142 |
11 |
num |
Egyéb külön adózó jövedelem, ha a kifizető adót nem vont le |
|
143 - 153 |
11 |
num |
Levont lineáris (forrás) adó |
|
154 - 155 |
2 |
num |
Adójóváírásra jogosító hónapok száma |
|
156 - 166 |
11 |
num |
Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összeg |
|
167 - 177 |
11 |
num |
Nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj alapjáulszolgáló összeg |
|
178 - 188 |
11 |
num |
Szellemi tevékenységből származó jövedelem |
|
189 - 199 |
11 |
num |
Felsőoktatási munkadíjkedvezményre jogosító összeg |
|
K30A |
|||
|
Pozíció |
Hossz |
Típus |
Adattartalom |
|
1 - 3 |
3 |
alfanum |
Rekordjel, fix adat: K30, kitöltése kötelező |
|
4 - 4 |
1 |
alfa |
= A, fix adat, kitöltése kötelező |
|
5 - 15 |
11 |
num |
A kifizető adószáma, kitöltése kötelező |
|
16 - 17 |
2 |
alfanum |
Évközi adat ("blank", vagy 00, vagy 99) |
|
18 - 23 |
6 |
num |
A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező |
|
24 - 25 |
2 |
alfa |
üres vagy DR |
|
26 - 50 |
25 |
alfa |
A magánszemély családi neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
51 - 65 |
15 |
alfa |
A magánszemély utóneve(1). Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
66 - 80 |
15 |
alfa |
A magánszemély utóneve(2). Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
81 - 82 |
2 |
alfa |
üres vagy DR |
|
83 - 84 |
2 |
alfa |
üres vagy DR (a magánszemély leánykori családi nevéhez) |
|
85 - 109 |
25 |
alfa |
A magánszemély leánykori családi neve /asszonyoknál/ Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
110 - 124 |
15 |
alfa |
A magánszemély leánykori utóneve(1) /asszonyoknál/ Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
125 - 139 |
15 |
alfa |
A magánszemély leánykori utóneve(2) /asszonyoknál/ Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
140 - 166 |
27 |
alfanum |
A magánszemély születési helye. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
167 - 174 |
8 |
num |
A magánszemély születési ideje: ééééhhnn. |
|
175 - 176 |
2 |
alfa |
üres vagy DR (a magánszemély anyja leánykori családi nevéhez) |
|
177 - 201 |
25 |
alfa |
A magánszemély anyja leánykori ncsaládi neve. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
202 - 216 |
15 |
alfa |
A magánszemély anyja utóneve Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
217 - 241 |
25 |
alfa |
A magánszemély állampolgársága Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
242 - 245 |
4 |
num |
A magánszemély állandó lakóhelye: irányítószám. |
|
246 - 270 |
25 |
alfa |
A magánszemély állandó lakóhelye: helységnév. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
271 - 272 |
2 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: kerület. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
273 - 297 |
25 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: közterület neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. |
|
298 - 317 |
20 |
alfa |
A magánszemély állandó lakóhelye: közterület jellege (út, utca, tér) .Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
318 - 328 |
11 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: házszám vagy helyrajzi szám. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
329 - 332 |
4 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: épület. |
|
333 - 336 |
4 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: lépcsőház. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
337 - 338 |
2 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakó helye: emelet. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
339 - 342 |
4 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: ajtó. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
343 - 353 |
11 |
num |
Bérnek minősülő bruttó kifizetés |
|
354 - 364 |
11 |
num |
Bérnek nem minősülő bruttó kifizetés |
|
365 - 375 |
11 |
num |
Az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalap |
|
376 - 386 |
11 |
num |
Levont adóelőleg |
|
387 - 397 |
11 |
num |
Osztalékból származó jövedelem |
|
398 - 408 |
11 |
num |
Árfolyamnyereségből származó ,jövedelem |
|
409 - 419 |
11 |
num |
Egyéb külön adózó jövedelem, ha a kifizető adót nem vont le |
|
420 - 430 |
11 |
num |
Levont lineáris (forrás) adó |
|
431 - 432 |
2 |
num |
Adójóváírásra jogosító hónapok száma |
|
433 - 443 |
11 |
num |
Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összeg |
|
444 - 454 |
11 |
num |
Nem megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj alapjául szolgáló összeg |
|
455 - 465 |
11 |
num |
Szellemi tevékenységből származó jövedelem |
|
466 - 476 |
11 |
num |
Felsőoktatási munkadíjkedvezményre jogosító összeg |
|
K43 |
|||
|
Pozíció |
Hossz |
Típus |
Adattartalom |
|
1 - 3 |
3 |
alfanum |
Rekordjel, fix adat: K43, kitöltése kötelező |
|
4 - 4 |
1 |
alfa |
üres (blank) |
|
5 - 15 |
11 |
num |
A kifizető adószáma, kitöltése kötelező |
|
16 - 16 |
1 |
alfa |
A kiegészítő megjelölés kódja ("blank", X) |
|
17 - 18 |
2 |
alfanum |
Évkőzi adat ("blank", vagy 00, vagy 99) |
|
19 - 24 |
6 |
num |
A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező |
|
25 - 54 |
30 |
alfa |
A magánszemély neve, kitöltése kötelező |
|
55 - 65 |
11 |
alfanum |
A magánszemély adóazonosító jele vagy útlevél száma. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
66 - 76 |
11 |
num |
Éves bruttó kifizetés, élő állatok és állati termékek |
|
77 - 87 |
11 |
num |
Éves bruttó kifizetés, egyéb őstermelői termékek |
|
K49 |
|||
|
Pozíció |
Hossz |
Típus |
Adattartalom |
|
1 - 3 |
3 |
alfanum |
Rekordjel, fix adat: K49 |
|
4 - 4 |
1 |
alfa |
üres |
|
5 - 15 |
11 |
num |
A szövetkezet adószáma, kitöltése kötelező |
|
16- 16 |
1 |
alfa |
A kiegészítő megjelölés kódja ("blank", X) |
|
17 - 22 |
6 |
num |
A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám |
|
23 - 52 |
30 |
alfa |
A magánszemély neve, kitöltése kötelező |
|
53 - 63 |
11 |
alfanum |
A magánszemély adóazonosító jele, kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. |
|
64 - 79 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
80 - 95 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
96 - 111 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
112 - 127 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
128 - 143 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
144 - 159 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
K49A |
|||
|
Pozíció |
Hossz |
Típus |
Adattartalom |
|
1 - 3 |
3 |
alfanum |
Rekordjel, fix adat: K49 |
|
4 - 4 |
1 |
alfa |
= A |
|
5 - 15 |
11 |
num |
A szövetkezet adószáma, kitöltése kötelező |
|
16 - 21 |
6 |
num |
A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám |
|
22 - 23 |
2 |
alfa |
üres vagy DR |
|
24 - 48 |
25 |
alfa |
A magánszemély családi neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
49 - 63 |
15 |
alfa |
A magánszemély utóneve(1). Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
64 - 78 |
15 |
alfa |
A magánszemély utóneve(2). Balra igazított; jobbról blank feltöltéssel |
|
79 - 80 |
2 |
alfa |
üres vagy DR |
|
81 - 82 |
2 |
alfa |
üres vágy DR (a magánszemély leánykori családi nevéhez) |
|
83 - 107 |
25 |
alfa |
A magánszemély leánykari családi neve /asszonyoknál/ Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
108 - 122 |
15 |
alfa |
A magánszemély leánykori utóneve(1) /asszonyoknál/ Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
123 - 137 |
15 |
alfa |
A magánszemély leánykori utóneve(2) /asszonyoknál/ Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
138 - 164 |
27 |
alfanum |
A magánszemély születési helye Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
165 - 172 |
8 |
num |
A magánszemély születési ideje: ééééhhnn. |
|
173 - 174 |
2 |
alfa |
üres vagy DR (a magánszemély anyja leánykori családi nevéhez) |
|
175 - 199 |
25 |
alfa |
A magánszemély anyja leánykori családi neve. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
200 - 214 |
15 |
alfa |
A magánszemély anyja utóneve Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
215 - 239 |
25 |
alfa |
A magánszemély állampolgársága Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
240 - 243 |
4 |
num |
A magánszemély állandó lakóhelye: irányítószám. |
|
244 - 268 |
25 |
alfa |
A magánszemély állandó lakóhelye: helységnév. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
269 - 270 |
2 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: kerület. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
271 - 295 |
25 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: közterület neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. |
|
296 - 315 |
20 |
alfa |
A magánszemély állandó lakóhelye : közterület jellege (út, utca, tér). Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
316 - 326 |
11 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: házszám vagy helyrajzi szám. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
327 - 330 |
4 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakó helye: épület. |
|
331 - 334 |
4 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: lépcsőház. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
335 - 336 |
2 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: emelet. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
337 - 340 |
4 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóheye: ajtó. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
341 - 356 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
357 - 372 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
373 - 388 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
389 - 404 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
405 - 420 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
421 - 436 |
16 |
alfanum |
Az üzletrész azonosító száma |
|
K53 |
|||
|
Pozíció |
Hossz |
Típus |
Adattartalom |
|
1 - 3 |
3 |
alfanum |
Rekordjel, fix adat: K53, kitöltése kötelező |
|
4 - 4 |
1 |
alfa |
üres (blank) |
|
5 - 15 |
l l |
num |
A kifizető adószáma, kitöltése kötelező |
|
16 - 16 |
1 |
alfa |
A kiegészítő megjelölés kódja ("blank", X) |
|
17 - 18 |
2 |
alfanum |
Évközi adat ("blank", vagy 00, vagy 99) |
|
19 - 24 |
6 |
num |
A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező |
|
25 - 54 |
30 |
alfa |
A magánszemély neve, kitöltése kötelező |
|
55 - 65 |
11 |
alfanum |
A magánszemély adóazonosító jele vagy útlevél száma Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
66 - 76 |
11 |
num |
Üdülési csekk értéke |
|
77 - 87 |
l l |
num |
Az üdülési csekk értékéből az engedmény mértéke |
|
88 - 98 |
l l |
num |
A természetbeni juttatás után megfizetett adó |
|
K53A |
|||
|
Pozíció |
Hossz |
Típus |
Adattartalom |
|
1 - 3 |
3 |
alfanum |
Rekordjel, fix adat: K53, kitöltése kötelező |
|
4 - 4 |
1 |
alfa |
= A, fix adat, kitöltése kötelező |
|
5 - 15 |
11 |
num |
A kifizető adószáma, kitöltése kötelező |
|
16 - 17 |
2 |
alfanum |
Évközi adat ("blank", vagy 00, vagy 99) |
|
18 - 23 |
6 |
num |
A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező |
|
24 - 25 |
2 |
alfa |
üres vagy DR |
|
26 - 50 |
25 |
alfa |
A magánszemély családi neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
51 - 65 |
15 |
alfa |
A magánszemély utóneve(1). Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
66 - 80 |
15 |
alfa |
A magánszemély utóneve(2). Balra igazított, ,jobbról blank feltöltéssel |
|
81 - 82 |
2 |
alfa |
üres vagy DR |
|
83 - 84 |
2 |
alfa |
üres vagy DR (a magánszemély leánykori családi nevéhez) |
|
85 - 109 |
25 |
alfa |
A magánszemély leánykori családi neve /asszonyoknál/ Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
110 - 124 |
15 |
alfa |
A magánszemély leánykori utóneve(1) /asszoryoknál/ Balra igazított,jobbról blank feltöltéssel |
|
125 - 139 |
15 |
alfa |
A magánszemély leánykori utóneve(2) /asszonyoknál/ Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
140 - 166 |
27 |
alfanum |
A magánszemély születési helye Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
167 - 174 |
8 |
num |
A magánszemély születési ideje: ééééhhnn. |
|
175 - 176 |
2 |
alfa |
üres vagy DR (a magánszemély anyja leánykori családi nevéhez) |
|
177 - 201 |
25 |
alfa |
A magánszemély anyja leánykori családi neve Balra igazított jobból blank feltöltéssel |
|
202 - 216 |
15 |
alfa |
A magánszemély anyja utóneve Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
217 - 241 |
25 |
alfa |
A magánszemély állampolgársága Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
242 - 245 |
4 |
num |
A magánszemély állandó lakóhelye: irányítószám. |
|
246 - 270 |
25 |
alfa |
A magánszemély állandó lakóhelye: helységnév. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
271 - 272 |
2 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: kerület. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
273 - 297 |
25 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: közterület neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel. |
|
298 - 317 |
20 |
alfa |
A magánszemély állandó lakóhelye: közterület jellege (út, utca, tér). Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
318 - 328 |
11 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye : házszám vagy helyrajzi szám. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
329 - 332 |
4 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: épület. |
|
333 - 336 |
4 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: lépcsőház. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
337 - 338 |
2 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: emelet. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel |
|
339 - 342 |
4 |
alfanum |
A magánszemély állandó lakóhelye: ajtó. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel |
|
343 - 353 |
11 |
num |
Üdülési csekk értéke |
|
354 - 364 |
11 |
num |
Az üdülési csekk érfékéből az engedmény mértéke |
|
365 - 375 |
11 |
num |
A természetbeni juttatás után megfizetett adó |