BH 1993.2.113

A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat az eljárás során panaszolt határozatot hozó cégnek is kézbesíttetni tartozik, lehetőséget adva az észrevételei megtételére [Pp. 125. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 25. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

T. J. mint a Z.-i Faipari Szövetkezet nyugdíjasa 1991. január 17-én az illetékességgel rendelkező városi bírósághoz fordulva, kérte az 1990. november 16-án tartott közgyűlésnek a vagyonérdekeltségi szabályzat elfogadására vonatkozó határozata hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az elfogadott vagyonérdekeltségi szabályzat a szövetkezet nyugdíjas tagjainak érdekeit sérti, mivel a nyugdíjasokat nem a szövetkezet teljes vagyonából, hanem annak egy meghatározott részéből, az OKISZ-nál, ...

BH 1993.2.113 A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat az eljárás során panaszolt határozatot hozó cégnek is kézbesíttetni tartozik, lehetőséget adva az észrevételei megtételére [Pp. 125. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 25. § (1) bek.].
T. J. mint a Z.-i Faipari Szövetkezet nyugdíjasa 1991. január 17-én az illetékességgel rendelkező városi bírósághoz fordulva, kérte az 1990. november 16-án tartott közgyűlésnek a vagyonérdekeltségi szabályzat elfogadására vonatkozó határozata hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az elfogadott vagyonérdekeltségi szabályzat a szövetkezet nyugdíjas tagjainak érdekeit sérti, mivel a nyugdíjasokat nem a szövetkezet teljes vagyonából, hanem annak egy meghatározott részéből, az OKISZ-nál, illetve a Kiszövnél kezelt közös vagyon hozadékából rendelte kielégíteni.
A városi bíróság 1991. február 14-én hatáskörének hiányát állapította meg, s az iratokat áttenni rendelte a megyei bírósághoz.
A megyei bíróság mint cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva beszerezte a Z.-i Faipari Szövetkezet 1990. november 16-án tartott vagyonnevesítő közgyűlésének jegyzőkönyvét, valamint az ott elfogadott vagyonérdekeltségi szabályzatot.
A meghatalmazását nem csatoló dr. Sz. Z. jogtanácsos K. J. nyugdíjas szövetkezeti tag, valamint a beadványban meg nem nevezett több nyugdíjas tag nevében szintén kérte a Z.-i Faipari Szövetkezet vagyonérdekeltségi szabályzatát jóváhagyó közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését. A beadvány szerint a szabályzat több pontban törvénysértő. Így - a szabályzat 1. és 2. pontja a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. (Sztv.)* 63/A. §-ában foglaltakat sérti,
ugyanis a szabályzat szerint nem csak a szövetkezet tagjai, hanem az alkalmazottak is szövetkezeti üzletrészhez juthatnak, - az üzletrészek és az ingyenes vagyonjegyek összege meghaladja az Szvt. 63/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértéket, - az ingyenes vagyonjegyet nem az adózott eredmény terhére nyújtja, - a szabályzat a nyugdíjasokat kisemmizi, mikor kizárta őket a vagyonnevesítésből, megfosztva őket a szövetkezeti üzletrészhez jutás lehetőségétől, - a nyugdíjasokat olyan vagyonból rendeli kielégíteni, mely felett a szövetkezet a határozat meghozatalakor ténylegesen nem rendelkezett, - hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a jelenlegi nyugdíjasok, s a jövőben nyugdíjba vonulók között, - a nyugdíjasok járadékának nagyságát törvénysértően a nyugdíjasok számától teszi függővé oly módon, hogy az OKISZ-nál, illetve a Kiszövnél kezelt vagyon hozadékából fizetett járadék összege a határozat meghozatalakor nyugdíjas tagok mindenkori számától függ.
A felterjesztett iratokból nem állapítható meg, hogy a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem egy példányát az elsőfokú bíróság a szövetkezetnek megküldte-e. Az elsőfokú bíróság 1991. május 27-én kelt végzésében a Z.-i Faipari Szövetkezet K-II/1990/1. számú vagyonérdekeltségi szabályzatát jóváhagyó közgyűlési határozatot megsemmisítette. A végzés indokolása szerint a szabályzat több vonatkozásában jogszabályba ütközik. Igy a 3. oldal 2. pontja ellentétes az Szvt. 63/A. §-ában foglaltakkal, mivel olyan személyeket juttat szövetkezeti üzletrészhez, akik 1988. december 31-e után váltak vagy válnak a szövetkezet tagjaivá. Ugyancsak törvénysértőnek minősítette az elsőfokú bíróság a "nyugdíjasok" címszó alatti szabályozást, mely szerint a nyugdíjas tagok nem a vagyonnevesítésből, hanem az OKISZ-nál, illetve Kiszövnél kezelt közös vagyon hozadékából kapják anyagi elismerésüket. Alkotmánysértőnek találta, hogy a szövetkezeti üzletrészre a szövetkezet nyugdíjas tagjai a szabályzat értelmében nem jogosultak.
A szövetkezet fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Vitatta, hogy a szabályzat hivatkozott pontjai jogszabálysértőek lennének, azokat véleménye szerint szövegösszefüggésükből kiemelve értékelte az elsőfokú bíróság. Álláspontja szerint nem törvénysértő a 3. oldal 2. pontja, ugyanis az újonnan felvett szövetkezeti tagok az 1988. december 31-e után képződő vagyonnövekmény felosztásából kapnak üzletrészt. A nyugdíjasok a szövetkezeti vagyon felosztásánál nem maradtak ki, csak a szövetkezeti vagyon egy meghatározott részéből, az OKISZ-nál, illetve a területileg illetékes Kiszövnél kezelt vagyonból kerülnek kielégítésre. A szövetkezeti üzletrészek felosztásának módjára nincs törvényi előírás, annak meghatározását a szövetkezeti törvény a közgyűlésre bízza, így a közgyűlés vagyonérdekeltségi szabályzatot jóváhagyó határozata sem lehet törvénysértő.
A szövetkezet fellebbezésére K. J. és T. J. nevében meghatalmazás nélkül ismét dr. Sz. Z. jogtanácsos nyújtott be észrevételt, melyben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság helytelenül járt el, amikor a törvényességi felügyeleti eljárás során nem vizsgálta, hogy K. J. nyugdíjas tag és társai nevében dr. Sz. Z. mint jogtanácsosi munkaközösségi tag jogosult volt-e a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet benyújtani. Meghatalmazás hiányában ugyanis a jogi képviselőt, illetve meghatalmazóját a meghatalmazás csatolására fel kellett volna szólítani. A bírósági cégnyilvántartásról, s a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 72. §-a szerint a meghatalmazott képviseleti jogosultságát az eljárás bármely szakaszában vizsgálni kell. Meghatalmazás hiányában a kérelem nem jogosulttól származik, így K. J. kérelme tárgyában érdemben csak a meghatalmazás birtokában lehetett volna dönteni.
Ugyancsak nem megfelelően járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmek egy példányát a szövetkezetnek mint a törvényességi felügyeleti eljárás alanyának (a "kérelmezettnek") nem kézbesítette. A törvényességi felügyeleti eljárás ugyanis a nem peres eljárás keretében folyó olyan speciális eljárás, melyben ellenérdekű alanyok vannak, így szükséges biztosítani a törvényességi felügyeleti eljárás alanya (a "kérelmezett") számára, hogy az ellene indult eljárásról értesülést szerezzen, s álláspontját még az érdemi döntés meghozatala előtt kifejthesse. Ez következik a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdéséből, amely a Pp. szabályainak alkalmazását rendeli a nem peres eljárásban is, az ott nem szabályozott kérdésekben. A Pp. 125. §-ának (1) bekezdéséből viszont következik, hogy a keresetlevelet - értelemszerűen az adott esetben a panaszt - mindkét fél - a jelen esetben a törvényességi felügyeleti eljárás alanyai - részére kézbesítve kell megidézni őket a meghallgatásra vagy tárgyalásra. Tárgyalás nélküli ügyintézés esetén is szükséges azonban mindkettőjük értesítése az eljárás megindulásáról.
A fent részletezett alapvető eljárási szabálysértések miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során indokolt a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet benyújtó személyeket felhívni, hogy az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra, illetve a szövetkezeti vagyon nevesítésének megtörténtére tekintettel kérelmeiket fenntartják-e, illetve milyen terjedelemben tartják fenn. Fel kell szólítani K. J. kérelmezőt - amennyiben a kérelmében foglaltakat fenntartja - dr. Sz. Z. jogtanácsos részére adott meghatalmazása csatolására. Ezt követően a kérelmeket kézbesíttetni kell a szövetkezetnek meghatározott határidő biztosításával, lehetőséget adva számára, hogy a kérelemben foglaltakra észrevételt tegyen. Ennek megtörténtét követően kerülhet sor a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi elbírálására. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 441/1991. sz.)

*Az Szvt. 63/A. §-át az 1992. évi II. tv. 62. §-ának 3. pontja hatályon kívül helyezte, a 63. § 11. pontja pedig - 1993. január hó 1. napjával - az Szvt. -t teljes egészében hatályon kívül helyezte.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.