adozona.hu
BH 1992.11.735
BH 1992.11.735
Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportban munkaviszony alapján dolgozó alkalmazott munkabért kap és jogviszonya jellegéből következően nem viseli a szakcsoport veszteségét, tőle - veszteséges gazdálkodás címén - nem követelhető vissza a munkabére [26/1981. (IX. 5.) MT rendelet 16. § (1) bekezdés, 18. § (1), (2), (3) bekezdés, 3/1984. (I. 17.) MT rendelet].*
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kőműves szakmunkás felperes 1985. május 5-től 1988. június 31-ig dolgozott az alperes ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportjánál. Az alperes az 1989. március 5-én kelt határozatával 126 351 forint jövedelemelőleg visszafizetésére kötelezte. Arra hivatkozott, hogy a szakcsoport 1988-ban veszteséges volt.
A szövetkezeti döntőbizottság határozatával elutasította a felperesnek a visszafizetési kötelezettség alól való mentesítésre irányuló kérelmét. Annak megváltoztatása iránt keresetle...
BH 1992.11.735 Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportban munkaviszony alapján dolgozó alkalmazott munkabért kap és jogviszonya jellegéből következően nem viseli a szakcsoport veszteségét, tőle - veszteséges gazdálkodás címén - nem követelhető vissza a munkabére [26/1981. (IX. 5.) MT rendelet 16. § (1) bekezdés, 18. § (1), (2), (3) bekezdés, 3/1984. (I. 17.) MT rendelet].*
A kőműves szakmunkás felperes 1985. május 5-től 1988. június 31-ig dolgozott az alperes ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportjánál. Az alperes az 1989. március 5-én kelt határozatával 126 351 forint jövedelemelőleg visszafizetésére kötelezte. Arra hivatkozott, hogy a szakcsoport 1988-ban veszteséges volt.A szövetkezeti döntőbizottság határozatával elutasította a felperesnek a visszafizetési kötelezettség alól való mentesítésre irányuló kérelmét. Annak megváltoztatása iránt keresetlevelet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz. Ebben arra hivatkozott, hogy az alperessel munkaviszonyban állt, munkabért kapott, és azt csak a téves kifizetésétől számított legfeljebb 60 napon belül lehet visszakövetelni. Tagsági viszonyának esetleges megállapítása esetén is alaptalan az alperes követelése, mert vele a jogviszony megszűnésekor el kellett volna számolni, ami azonban nem történt meg. Vitatta a veszteség tényét és mértékét is.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a szövetkezeti döntőbizottság határozatát, és a felperest a fizetési felszólítással történt marasztalás összegét 21 994 forintra leszállította. Ítéletének indokolása szerint a felperes tagja volt a szakcsoportnak, miután a működési szabályzat 2/A pontja értelmében a tagfelvétel a szakcsoport elnökének hatáskörébe került. A felperessel kötött megállapodás is ezt bizonyítja. A vagyoni hozzájárulás fizetése, a munkakönyvi bejegyzések és a tagnyilvántartó könyv adatai bizonyítják a tagsági viszony létrejöttét. A tartozás összegét az igazságügyi könyvszakértő kiegészítő szakvéleményében számította ki.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság íté
letével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig részben és akként változtatta meg, hogy a marasztalás összegét 52 143 forintra felemelte. Az ítélet indokolásában rámutatott, hogy a könyvszakértő "alapszakvéleményében" már megállapította a tagok visszafizetési kötelezettségének mértékét. E szakvéleményét egy másik, azonos tárgyú perben az alperes gazdálkodási körülményének anyagi változására tekintettel módosította. Minthogy az alperes az egyéb fizetési kötelezettségei miatt mind az 1987., mind az 1988. években teljes egészében veszteséges volt, a jogvitát az eredeti szakértői vélemény adatai alapján kell elbírálni. Miután a fizetési felszólítás az 1987. és 1988. években felvett jövedelemelőlegek visszafizetésére irányult, az igény elbírálásánál a gazdasági év elteltekor fennállt gazdálkodási eredménynek van jelentősége. A gazdasági év lezárását követően jelentkezett bevételeknek és fizetési kötelezettségeknek csak a teljes körű végelszámolásnál lehet jelentősége azzal, hogy a tag ekkor is csak a vagyoni hozzájárulása erejéig tehető felelőssé.
Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az ipari és szövetkezeti szakcsoportokról szóló a 3/1984. (I. 17.) MT rendelettel módosított 26/1981. (IX. 5.) MT rendelet (R.) 16. §-ának (1) bekezdése szerint a tag a szakcsoport gazdálkodásának eredményéből személyes közreműködése és vagyoni hozzájárulása alapján részesedik. Ez azt jelenti, hogy a tagsági viszonyban állónak meg kell kapnia a szakcsoport nyereségének őt megillető részét, de terheli annak vesztesége is, és veszteség esetén nem tarthat igényt az előlegként kifizetett jövedelemre. Az R. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a szakcsoport a tevékenységével összefüggésben felmerülő munkák végzésére saját nevében alkalmazottat foglalkoztathat. A (2) bekezdés szerint az alkalmazottak felett a munkáltatói jogkört - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - az elnök gyakorolja. A (3) bekezdés előírja, hogy a szakcsoport alkalmazottainak munkaviszonyára és munkadíjára egyebekben az általános munkajogi rendelkezéseket kell alkalmazni, a szövetkezetekre vonatkozó eltérésekkel. A munkaviszonyban álló alkalmazott tehát munkabért kap, és munkaviszonya jellegéből következően nem viseli a szakcsoport veszteségét, tőle a kifizetett munkabér nem követelhető vissza veszteséges gazdálkodás címén.
A felperes határozottan állította, hogy a szakcsoportban alkalmazottként foglalkoztatták. Az eljárt bíróságok - anélkül, hogy a felperesnek ezzel az állításával kapcsolatban bizonyítási eljárást folytattak volna - tényként állapították meg a felperes jogviszonyának tagsági jellegét.
Az R. 14. §-ának (4) bekezdése szerint a tagfelvételről - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - a tagértekezlet dönt. A munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában arra hivatkozott, hogy a tagfelvételt az alperes működési szabályzatának 2/A pontja utalta a szakcsoport elnökének hatáskörébe, és az iratokhoz csatolt megállapodást ennek megfelelően kötötték meg. Rá kell mutatni azonban arra, hogy a per iratai között nem található a működési szabályzat. Az alperes azt - az 1989. szeptember 27-én előterjesztett előkészítő irata szerint - a már említett másik perben csatolta. E per iratainál található működési szabályzatot 1984. október 17-én fogadták el, ezt követően 1985. január 20-án kelt a szakcsoport ügyrendje. Az 1985. május 5-től foglalkoztatott felperesre tehát mindkettő irányadó. A működési szabályzat 2/A pontja a szakcsoport elnökét munkáltatói jogkörrel ruházta fel, miután feladatává tette a tagokkal a munkamegállapodások, az alkalmazottakkal a munkaszerződések megkötését. A tagfelvétel módjáról nem a működési szabályzat, hanem az ügyrend II/1. pontja rendelkezett akként, hogy azt írásban kell kérni, a felvételről az intézőbizottságnak kellett döntenie és erről a kérelmezőt értesítenie. A szakcsoport elnöke tehát csak az intézőbizottság által felvett taggal köthetett munkamegállapodást.
A perben az alperes nem tudta felmutatni a felperes tagfelvételi kérelmét, az intézőbizottság döntését és a felvételről szóló értesítést. Ezek helyett a felperes 1986. május 4-én kelt munkaszerződését, valamint munkakönyvi bejegyzésének másolatát csatolta. A munkakönyvi bejegyzés - bár tagsági viszonyt jelölt meg - azért erőtlen bizonyíték, mert a tagsági viszonyt nem kell a munkakönyvbe bejegyezni. A munkaszerződés - 12. pontjában - következetesen munkaadót és munkavállalót említ, és 29 forint órabért állapít meg. Emellett tagnak is nevezi a dolgozót és vagyoni hozzájárulást is kiköt.
A perben feltárt adatok alapján nem állapítható meg, hogy a felperes tagsági vagy munkaviszony alapján végzett-e munkát a szakcsoportnál. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. II. 10 079/1992. sz.)
* A 3/1984. (I. 17.) MT rendelettel módosított 26/1981. (IX. 5.) MT rendeletet a 44/1992. (III. 11.) Korm. rendelet 6. §-ának 8. pontja 1993. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.