adozona.hu
BH 1992.11.718
BH 1992.11.718
I. A székhely "alapítása" (megválasztása) jogszerű voltának igazolása a cégnek nem jogszabályból fakadó kötelezettsége. Nem kizárt azonban, hogy a cégbíróság - például, mert tudomása szerint a bejelentett székhely sérti a közhitelesség elvét - okirat (pl. helyiségbérleti szerződés stb.) csatolására hívja fel a bejegyzést kérőt [1989. évi 23. tvr. 16. § (1) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM. r.]. II. A cégeljárásban a hiánypótlásra általában hosszabb időt célszerű biztosítani. Ez az időtartam a háttérjogszabályba
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég alapítására az 1991. július 19-én kelt társasági szerződéssel került sor. A társasági szerződés 3. pontja szerint a cég székhelye Z. Szent I. u. 22. szám alatt van. A cég bejegyzés iránti kérelmét 1991. július 29-én nyújtotta be a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 1991. szeptember 12-én felhívta a céget, hogy 15 nap alatt igazolja teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal, hogy a székhely alapítása jogszerű volt. A hiánypótlás nem teljesítésének jog...
BH 1992.11.718 I. A székhely "alapítása" (megválasztása) jogszerű voltának igazolása a cégnek nem jogszabályból fakadó kötelezettsége. Nem kizárt azonban, hogy a cégbíróság - például, mert tudomása szerint a bejelentett székhely sérti a közhitelesség elvét - okirat (pl. helyiségbérleti szerződés stb.) csatolására hívja fel a bejegyzést kérőt [1989. évi 23. tvr. 16. § (1) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM. r.].
II. A cégeljárásban a hiánypótlásra általában hosszabb időt célszerű biztosítani. Ez az időtartam a háttérjogszabályban meghatározott 45 napot is meghaladhatja [Pp. 104. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 25. § (1) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r.].
A cég alapítására az 1991. július 19-én kelt társasági szerződéssel került sor. A társasági szerződés 3. pontja szerint a cég székhelye Z. Szent I. u. 22. szám alatt van. A cég bejegyzés iránti kérelmét 1991. július 29-én nyújtotta be a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz. Az elsőfokú bíróság 1991. szeptember 12-én felhívta a céget, hogy 15 nap alatt igazolja teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal, hogy a székhely alapítása jogszerű volt. A hiánypótlás nem teljesítésének jogkövetkezményét nem jelölte meg. A felhívást azzal indokolta, hogy az alapítók külföldi lakhellyel rendelkező nem magyar állampolgárok, és a szerződés nem tartalmaz értékelhető adatot abban a vonatkozásban, hogy a székhelyként megjelölt ingatlant a cég milyen jogcímen használhatja. Az okirat becsatolására az 1989. évi 23. tvr. 16. §-ának (1) bekezdése alapján tartott igényt. A cég 1991. október 1-jén kérte, hogy az elsőfokú bíróság az okirat becsatolásának határidejét további 60 nappal hosszabbítsa meg.Az elsőfokú bíróság 1991. október 4-én kelt 2. sorszámú végzésében elutasító határozatokat hozott a hiánypótlás határidejének meghosszabbítása iránt előterjesztett kérelem tekintetében, és egyben a cég bejegyzési kérelmét is elutasította. A végzésben tájékoztatta a céget, hogy a bejegyzést elutasító rendelkezés tekintetében van helye fellebbezésnek. A végzés indokolása szerint a hiánypótlás határidejének meghosszabbítására előterjesztett kérelem alaptalan volt, mert nem valószínűsítette a cég, hogy azt alapos okból kéri, másrészt jogszabályellenes is volt, mert a Pp. 104. §-ának (1) bekezdése szerint a határidő a meghosszabbítással együtt sem lehet 45 napnál hosszabb. A bejegyzés iránti kérelmet azért utasította el, mert a cég a hiánypótlásnak nem tett eleget, és így nem igazolta, hogy az alapításkor rendelkezett jogszerűen alapított székhellyel.
A bejegyzési kérelmet elutasító végzés ellen a cég fellebbezést terjesztett elő, melyben - tartalmát tekintve - az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a cég bejegyzésének a hiánypótló végzésben megjelölt okirat csatolása hiányában is helye van, ugyanis a székhelyet szívességi használat jogcímén használja a cég, melynek létrejöttéhez írásbeli megállapodás nem szükséges. Vitatta, hogy hivatalból szükség lenne a székhely jogszerű használatának vizsgálatára olyan esetben, amikor jogszerűtlenségről a bíróságnak hivatalos tudomása nincs, és ilyen jellegű vizsgálatra irányuló eljárást más sem kezdeményezett. Megfelelő határidő biztosítását kérte abban az esetben, ha a Legfelsőbb Bíróság szükségesnek látná, hogy az újabb eljárásban az elsőfokú bíróság végzésében a bejegyzés elutasításának okaként megjelölt bármely iratot csatoljon vagy hiányosságot pótoljon. Hivatkozott a Pp. 95. §-ához fűzött indokolásra, mely szerint a kitűzött rövid határidőnek olyannak kell lenni, ami alatt a hiány pótolható, 15 nap alatt pedig a külföldi tagokra is tekintettel a hiánypótlást megoldani nem tudja.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A cégjegyzési eljárásról az 1991. évi LXV. tv.-vel módosított 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) és a 16/1991. (XI. 30.) IM rendelettel módosított 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. Ezen jogszabályok szerint az elsőfokú bíróságnak egyrészt azt kell vizsgálni, hogy a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, másrészt azt, hogy csatolták-e mindazon iratokat, melyeket a cégbejegyzés során a hivatkozott R. szerint mellékelni kell. A cég alapvető érdeke, hogy ügyintézéshez a szükséges helyszínt a maga számára biztosítsa. Ennek a körülménynek a vizsgálata nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe, ezzel kapcsolatos okirat csatolását az R. sem írja elő. Fontos rendelkezés a Ctvr. 16. §-ának (1) bekezdése, mely lehetőséget ad arra a cégbíróságnak, hogy a céget további okirat csatolására vagy bemutatására felhívhassa, ha az a bejegyzendő adat, tény vagy jog igazolásához szükséges. Ez a jogszabályhely azonban elsősorban bizonyos - a törvény által megszabott - feltételek teljesítésének igazolására szolgál. Ilyen eset lehet például a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. 4. §-ának (1) bekezdésében írt cégalapítási jogosultság vizsgálata vagy pl. a 218. § (2) bekezdésében írt valamennyi törzsbetét befizetésének az igazolása.
Indokolt lehet az is, hogy valamely székhely meglétével, annak használata jogosságával kapcsolatos okirata csatolására hívja fel a cégbíróság a céget. Mások bejelentése vagy a cégbíróság hivatalos tudomása alapján felmerülhet ugyanis, hogy adott székhely bejegyzése sérti a közhitelesség elvét vagy mások bármely jogos érdekét. Mivel jelen esetben ilyen körülményekre utaló adatok nem merültek fel, az elsőfokú bíróság nem tehette függővé a cég bejegyzését a székhelyre vonatkozó okirat becsatolásától. Annak elmaradása miatt a bejegyzési kérelem elutasításának nem volt jogalapja.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú végzés fellebbezett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság végzéséből kitűnően a bejegyzési kérelem elutasításának oka az volt, hogy a cég a hiánypótló végzésben írt felhívást nem teljesítette. Indokoltnak tartja a Legfelsőbb Bíróság - a hiánypótló végzést érintve - felhívni az elsőfokú bíróság figyelmét arra, hogy a Pp. 95. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott figyelmeztetési kötelezettségének nem tett eleget, mert a hiánypótlási határidő elmulasztásának jogkövetkezményét a céggel nem közölte. Ilyen mulasztás esetén a felhívást a jogkövetkezményekre történt utalás mellett meg kell ismételni, és elutasításra csak akkor kerülhet sor, ha az ily formában közölt felhívás is eredménytelen volt.
Az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett rendelkezését illetően a Legfelsőbb Bíróság a következőket jegyzi meg. A Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése akkor rendeli alkalmazni a Pp. szabályait a cégeljárás során, ha annak nem peres jellegéből más nem következik. A Pp. 104. §-ának (1) bekezdése valóban legfeljebb 45 napos határidő megállapítását teszi lehetővé, de még a polgári peres eljárásban is kivételt enged - a törvényben meghatározott egyéb eseteken túl - akkor, ha pl. szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A cégeljárás során számtalan esetben előfordulhat, hogy a bírói felhívásban írtak teljesítése hosszabb időt vesz igénybe. Különösen akkor, ha az okirat csatolásának szükségessége felkészületlenül éri a céget, mert olyan okiratról van szó, amelynek csatolását az R. nem írja elő. Ilyenkor a hosszabb határidő biztosítása annál is inkább indokolt, mert az eljárás emiatti elhúzódása a cégeljárás sajátos jellegéből kifolyóan elsősorban magának a cégnek - és nem másnak - az érdekeit sértheti. A Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdéséből következően ezért a cégbíróság 45 napnál hosszabb határidőt is engedélyezhet a hiánypótlásra - a fontos ok valószínűsítése nélkül is -, ha azt a körülmények indokolják. (Legf. Bír. Cg. gpk. II. 32 535/1991. sz.)