adozona.hu
BH 1992.10.653
BH 1992.10.653
A vállalati tanács általános vezetésével működő állami vállalatok esetében a helyi önkormányzatok - volt tanácsok - az új gazdasági társaságnak nem alapítói, hanem kedvezményezettjei, ezért az alapító okiratot nem kell aláírniuk, ennek megtagadása az átalakulást nem érinti [1989. évi XIII. tv. 10. §, 17. § (2) bek., 21.) (1)-(2) bek., 79. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 19. § (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat a megyei tanács által alapított, vállalati tanács általános vezetésével működő vállalat. A vállalat 1988. november 25-én vagyonának 96%-ával - 9 külső taggal - megalakította az M.-i Iparcikk Kereskedelmi Részvénytársaságot. A vállalat vállalati tanácsa 1990. január 19-én ülést tartott, melyen a 2/1990. Vt. sz. határozatával elhatározta a vállalat kft.-vé történő átalakulását I. Kft. néven. A határozatban a társaság törzstőkéjeként - mely a vállalat 1989...
BH 1992.10.653 A vállalati tanács általános vezetésével működő állami vállalatok esetében a helyi önkormányzatok - volt tanácsok - az új gazdasági társaságnak nem alapítói, hanem kedvezményezettjei, ezért az alapító okiratot nem kell aláírniuk, ennek megtagadása az átalakulást nem érinti [1989. évi XIII. tv. 10. §, 17. § (2) bek., 21. § (1)-(2) bek., 79. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 19. § (1)-(2) bek.].
A Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat a megyei tanács által alapított, vállalati tanács általános vezetésével működő vállalat. A vállalat 1988. november 25-én vagyonának 96%-ával - 9 külső taggal - megalakította az M.-i Iparcikk Kereskedelmi Részvénytársaságot. A vállalat vállalati tanácsa 1990. január 19-én ülést tartott, melyen a 2/1990. Vt. sz. határozatával elhatározta a vállalat kft.-vé történő átalakulását I. Kft. néven. A határozatban a társaság törzstőkéjeként - mely a vállalat 1989. szeptember 30-án készült és könyvvizsgáló által átértékelt vagyonmérleg alapján került megállapításra - 61 millió forintot jelöltek meg, mely 51 millió forint vállalati vagyonból és 10 millió forint külső tőkéből állt. Ugyanezen határozat tartalmazta azt, hogy a vállalat társaságba bevitt vagyona 213 millió forint, melyből 51 millió forint a törzstőke, 162 millió forint a felhalmozott vagyon.A vállalat az átalakulási tervét 1990. február 12-én nyújtotta be a megyei tanács V. B.-hez mint alapítóhoz. A megyei tanácsnál alakult vagyonkezelő bizottság 1990. február 28-i ülésén megvitatta az elkészített vagyonmérleget, s azt nem tartotta elfogadhatónak. A megyei tanács V. B. 1990. április 11-i ülésén 35/1990. V. B. sz. határozatával az M.-i Iparcikk Kereskedelmi Vállalat által előterjesztett vagyonértékelést nem fogadta el, egyben javasolta új vagyonértékelés, vagyonmérleg elkészítését. 1990. június 21-én a könyvszakértő az átalakuló vállalat átalakulási vagyonmérlegére új előterjesztést tett. Eszerint az átalakuló vállalat vagyonmérleg szerinti saját vagyona 360 379 000 Ft, ezen belül egyes belterületi ingatlanok értéke összesen: 1 600 000 Ft, melynek megfelelő üzletrész a föld fekvése szerint illetékes helyi tanácsot illeti meg. Az M.-i Iparcikk Kereskedelmi Vállalat vállalati tanácsa 1990. június 22-én ülést tartott, és a könyvszakértői előterjesztés alapján a 12/1990. Vt. sz. határozattal a 2/1990. Vt. sz. határozatot úgy módosította, hogy a vállalat társaságba bevitt vagyonát 360 379 000 Ft-ban jelölte meg, melyből 51 millió forint törzstőke és 309 379 000 Ft a felhalmozott vagyon.
A megyei tanács V. B. 1990. augusztus 15-én hozott 84/1990. vb-határozatával a M.-i Iparcikk Kereskedelmi Vállalat kft.-vé alakulásával egyetértett, egyben rendelkezett az átalakulásnak az Állami Vagyonügynökséghez való bejelentéséről.
Az I. Kereskedelmi és Vagyonkezelő Kft. a Fővárosi Bíróságnál mint Cégbíróságnál 1990. október 30-án kelt beadványával bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, egyben kérte a jogelőd cégbejegyzésének törlését. A bírósághoz benyújtott társasági szerződés szerint a társaság tagjai:
1. a megyei tanács V. B. - 11 millió Ft törzsbetéttel,
2. H. Nagyközségi Tanács V. B. - 300 000 Ft törzsbetéttel,
3. B. Városi Tanács V. B. - 400 000 Ft törzsbetéttel,
4. T.-i Nagyközségi Tanács V. B. - 600 000 Ft törzsbetéttel,
5. V. Nagyközségi Tanács V. B. - 100 000 Ft törzsbetéttel,
6. G. Nagyközségi Tanács V. B. - 200 000 Ft törzsbetéttel,
7. M.-i Iparcikk Kereskedelmi Rt. - 5 millió forint "készpénzzel",
8. R. Mgtsz - 2 millió forint készpénzzel,
9. R. Kft. - 3 millió forint készpénzzel.
A 2-6. pontokban felsorolt tanácsok - a társasági szerződés szerint - az 1989. évi XIII. tv. 21. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint - mint a belterületi föld fekvése szerint illetékes tanácsok - a törvény erejénél fogva szerepeltek a társaság tagjaiként a vagyonmérlegben szereplő értéknek megfelelő üzletrésszel.
A társasági szerződéssel és a cégjegyzék nyomtatványokkal ellentétben a becsatolt tagjegyzéken a társaság tagjaként csak négy tag szerepel, a megyei tanács V. B., az R. Mgtsz, az R. Kft. és az M.-i Iparcikk Kereskedelmi Rt.
A társasági szerződésben két dátum szerepel, a 10. oldalon 1990. augusztus 16-a, a 11. oldalon az aláírások alatt, a jogtanácsosi ellenjegyzés mellett 1990. október 30.-a.
A társasági szerződést csak a R. Mgtsz. a M.-i iparcikk Kereskedelmi Rt. és az R. Kft. képviselője írta alá, a megyei tanács V. B. képviselője a szerződést ugyan aláírta, de a szerződést záradékkal látta el. A záradék szerint: "a Megyei Tanács V. B. képviseletében a társasági szerződés a következő záradékkal érvényes: a helyi tanácsok (önkormányzatok) a társasági szerződést azért nem írták alá, mert a szerződés 6.2. pontjában megjelölt, rájuk vonatkozó törzsbetétet irreálisan alacsonynak tartják (meg sem közelíti a tényleges értéket). Másrészt testületi szerveik nem foglaltak állást. Budapest, 1990. október 30." A szerződésben felsorolt önkormányzatok a szerződést ennek megfelelően nem írták alá.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a jogi képviselőt - elutasítás terhe mellett 30 napon belül - a tételesen felsorolt hiányok pótlására hívta fel. A társaság a hiányok egy részét pótolta, a végzés többi pontjával kapcsolatban pedig a cégbíróságtól eltérő álláspontját adta elő.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 38/C 70. 759. számú végzésével a kft. bejegyzés iránti kérelmét elutasította. Indokolása szerint a benyújtott iratok nem feleltek meg a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) és az ugyancsak többször módosított 1989. évi XIII. tv. (Át.) előírásainak. Miután a társasági szerződést négy tag nem írta alá, a szerződés a Gt. 19. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétes, nincs érvényes szerződés, így a társaság megalakulására sem került sor. A társasági szerződés érvénytelenségét állapította meg az elsőfokú bíróság azért is, mert a társasági szerződésben több dátum szerepel, így nem állapítható meg a szerződéskötés időpontja. Utalt a bíróság arra, hogy a társaság az 1990. évi LXXIX. tv.-ben előírt kötelezettségének sem tett eleget, az átalakulás érvényességéhez ugyanis szükséges lett volna az Állami Vagyonügynökség hozzájárulását kérni, mivel a vagyonban kiskereskedelmi üzletek is szerepelnek.
A végzés ellen a cég jelentett be fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a cég bejegyzésének elrendelését. Álláspontja szerint az Át. 10. §-a alapján került sor speciális szabály - az Át. 21. §-ának (2) bekezdése - alkalmazására, ennek értelmében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzatok nem a társasági szerződés megkötésével, hanem a törvény erejénél fogva jutnak üzletrészhez, így a társaság létrejöttétől kezdve a társaság tagjaivá válnak. Az önkormányzatok nem alapítói a társaságnak, ezért a társasági szerződést aláírniuk nem kell, egyébként a törvény sem tartalmaz erre vonatkozóan rendelkezést. A fellebbező bejelentette, hogy a társasági szerződés aláírása 1990. augusztus 16-án történt meg, a szerződés 11. oldalán szereplő dátum és záradék a szerződés létrejötte szempontjából irreleváns. Végül az 1990. évi LXXIV. tv. nem vonatkozik a társaságra, mert a társasági szerződés aláírásakor - 1990. augusztus 16-án - a jogszabály még nem lépett hatályba. Ettől eltekintve a megyei tanács 1990. VIII. 28-án törvény kötelezettség nélkül is tájékoztatta a vagyonügynökséget az átalakulásról, a testületi előterjesztés és a vb-határozat egy példányának megküldésével. A vagyonügynökségtől a bejelentésre válasz nem érkezett.
A fellebbezés alapos.
Ahogy arra a cég fellebbezésében utalt, az Át. 21. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalati tanács általános vezetésével működő állami vállalatok átalakulása esetén, az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész a föld fekvése szerint illetékes helyi tanácsot illeti meg. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a helyi tanács - önkormányzat - a gazdasági társaságnak hatályos jogi szabályozásunk szerint nem alapítója, hanem kedvezményezettje, az átalakulás az ő hozzájárulása nélkül is megtörténik. Ezért nem törvényi követelmény az, hogy a társasági szerződést aláírja. Az átalakulás bejegyzésével válik taggá, ezért szükséges az, hogy a társasági szerződésben tagként szerepeljen, és "törzsbetétje" meghatározásra kerüljön. Ugyanígy szerepelnie kell mindazokon az okiratokon is, ahol a tagokat fel kell tüntetni (cégjegyzéknyomtatvány, tagjegyzék stb.) A bejegyzési kérelem elutasításának azonban - ahogy arra a Legfelsőbb Bíróság már több határozatában rámutatott - nincs helye abban az esetben sem, ha a kedvezményezett önkormányzatok a szerződés aláírását megtagadják. Ha a vagyonértékeléssel nem értenek egyet, úgy e jogvita rendezése céljából más törvényes utat kell választaniuk.
Alapos a fellebbezés abban a kérdésben is, hogy az átalakulásnak nem volt törvényi feltétele, hogy az átalakuláshoz a vagyonügynökség hozzájáruljon. A vállalati tanács vezetésével működő állami vállalatok átalakulása esetében az Át. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében a vagyonkezelői jogokat az alapító szervek gyakorolták, amely adott esetben a megyei tanács végrehajtó bizottsága volt. Az Át. 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a vállalati tanács ezért küldte meg az átalakulási tervet, az erre vonatkozó vt-határozattal és szerződéstervezettel együtt a megyei tanács V. B.-nek, éspedig 1990. február 12-én. Az alapító utasításának megfelelő átdolgozás után - mely alapvetően a mérlegadatokra és vagyonértékelésre vonatkozott - a vagyonkezelő 1990. augusztus 15-én az átalakuláshoz már hozzájárult.
Az Állami Vagyonügynökségről és hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. tv. (Ávt.) - mely 1990. március hó 1. napján lépett hatályba - 7. §-ának a) pontja, 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja, és a 13. §-ának (19) bekezdése az Állami Vagyonügynökség feladatává tette az átalakulási ügyekben való döntést, illetve a vagyonkezelői, alapítói jogok gyakorlását, a törvényben meghatározott kivételekkel. Ilyen törvényi kivétel volt a 9. § (1) bekezdésének a) pontja és a 37. §-a szerint a tanácsi alapítású vállalatok átalakulása és vagyonkezelése, ahol változatlanul megmaradt az alapítói jogkör.
Az Ávt. módosításáról rendelkező 1990. évi LIII. tv. 3. §-a az alapítók e jogát már csak a tanácsi alapítású közüzemi vállalatoknál tartotta fenn. A módosító törvény 1990. július 25-én lépett hatályba, a hatálybalépés a folyamatban levő ügyeket nem érintette. Magához az átalakuláshoz tehát nem volt szükség az Állami Vagyonügynökség jóváhagyására.
Az Át.-t az 1990. évi LXXII. tv. módosította, a módosító rendelkezéseket 1990. szeptember hó 18. napjától kell alkalmazni. A módosító törvény 8. §-ának (1) bekezdése azonban akként rendelkezett, hogy ha a törvény hatálybalépéséig a vállalati tanács vezetésével működő vállalatok átalakulási tervüket a vagyonkezelő szervnek - adott esetben a megyei tanács V. B. alapítónak - már megküldték, átalakulásukra a korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni. Az 1990. évi LXXII. tv. a vállalatra újabb kötelezettségeket tehát nem rótt.
Az elsőfokú bíróság által hivatkozott 1990. évi LXXIV. tv. 4. §-a - a vagyonügynökség hozzájárulása - jelen ügyben nem kerülhet alkalmazásra. Erre ugyanis a törvény 1. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint azokban az esetekben kerülhet sor, amikor egyebek között állami vállalat vagy az általa alapított gazdasági társaság vagy ezek leányvállalata az üzemeltetésében levő üzletét kívánja hasznosítani. Maga az átalakulás ugyanis a vagyonügynökség közreműködésével történik az 1990. évi LXXII. tv. új szabályozása szerint. Semmi nem indokolja azt, hogy a vagyonügynökség párhuzamos eljárással külön engedélyezze az üzletek apportálását, mert ezt a kérdést az átalakulás engedélyezésekor nyilván elbírálja.
Az átalakuláshoz szükséges engedélyek megszerzése és az átalakulás során alkalmazásra kerülő jogszabályok szempontjából a szerződés aláírása időpontjának nincs relevenciája, mert az átalakulási terv benyújtásának az ideje bírt jelentőséggel. A társaság létrejötte szempontjából pedig a korábbi szabályozás szerint érvényesül az Át. módosítás előtti 74. §-ának (1) bekezdése. Az új társaság akkor jön létre, amikor azt a cégjegyzékbe bejegyzik, és a vállalat is akkor kerül törlésre.
A cég fellebbezésében maga adta elő, hogy a szerződést aláíró főosztályvezetőnek nem volt joga az aláírás késleltetésével az eljárást elhúzni. Az ellenjegyzés kelte 1990. október 30-a, a bejegyzési kérelem benyújtásának ideje 1990. november 1. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a szerződés mindegyik fél általi aláírására 1990. október 30-án került sor.
Az alapító a vagyonügynökségnek saját átirata szerint a testületi előterjesztést és a vb-határozatot küldte csak meg, a szerződést még tervezet formájában sem.
A Legfelsőbb Bíróság a bejegyzési kérelmet elutasító végzést, mivel az abban felsorolt elutasítási indokok nem helytállóak, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot - a fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel egyéb törvényi feltételek vizsgálata nélkül - a bejegyzési eljárás folytatására utasította. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 832/1991. sz.)