adozona.hu
BH 1992.9.612
BH 1992.9.612
A szövetkezetbe tagként történő belépésre irányuló kérelmet a vezetőséghez írásban kell benyújtani. A tag felvételéről a tagértekezlet vagy a működési szabályzat ilyen rendelkezése alapján az intézőbizottság dönt [1971. évi III. tv. (Szvt.) 56. § (3) bek., 30/1971. (X. 2.) Korm. r. (Szvr.) 30. § (1) bek., 26/1981. (IX. 5.) MT r. 14. § (4) bek., 15. § (3) bek., 16. § (1) bek.]**
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szakcsoport az alperesi jogelőd mezőgazdasági termelőszövetkezet keretében működött.
A felszámolóbizottság az 1987. július 17-én kiadott fize
tési felszólításával 16 480 forint visszafizetésére hívta fel a felperest, mert az 1986. június 19-től 1987. január 2-ig tartó tagsági viszonya alatt több jövedelemelőleget vett fel, mint amennyi "a munkája után járt volna".
A felperes visszafizetési kötelezettsége alól való mentesítésére irányuló kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság határozatáva...
BH 1992.9.612 A szövetkezetbe tagként történő belépésre irányuló kérelmet a vezetőséghez írásban kell benyújtani. A tag felvételéről a tagértekezlet vagy a működési szabályzat ilyen rendelkezése alapján az intézőbizottság dönt [1971. évi III. tv. (Szvt.) 56. § (3) bek., 30/1971. (X. 2.) Korm. r. (Szvr.) 30. § (1) bek., 26/1981. (IX. 5.) MT r. 14. § (4) bek., 15. § (3) bek., 16. § (1) bek.]**
A szakcsoport az alperesi jogelőd mezőgazdasági termelőszövetkezet keretében működött.A felszámolóbizottság az 1987. július 17-én kiadott fize
tési felszólításával 16 480 forint visszafizetésére hívta fel a felperest, mert az 1986. június 19-től 1987. január 2-ig tartó tagsági viszonya alatt több jövedelemelőleget vett fel, mint amennyi "a munkája után járt volna".
A felperes visszafizetési kötelezettsége alól való mentesítésére irányuló kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a szövetkezeti döntőbizottság határozatát, és az alperes fizetési felszólítását hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes nem állt tagsági viszonyban, ezért nem kötelezhető jövedelemelőleg visszafizetésére.
A Legfelsőbb Bíróság határozatával hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság ítéletét, és új eljárásra utasította azért, mert nem volt megnyugtatóan megállapítható, hogy a felperes munkaviszony vagy tagsági viszony keretében dolgozott-e a szakcsoportnál. A tagfelvétel körében a munkaügyi bíróság a szükséges bizonyítást nem folytatta le.
Az új eljárásban a munkaügyi bíróság a per tárgyalását a megyei bíróság előtt folyamatban levő gazdasági tárgyú per jogos befejezéséig felfüggesztette. Ezt követően ítéletével elutasította a keresetet. A kirendelt igazságügyi szakértő véleményéből megállapította, hogy a szakcsoport gazdálkodása eredményeként a felperes részére 31 080 forint lett volna kifizethető, ezzel szemben 47 560 forintot vett fel jövedelemelőleg címén. A különbözetet vissza kell fizetnie.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 3/1984. (I. 17.) MT rendelettel módosított, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportokról szóló 26/1981. (IX. 5.) MT rendelet (R.) a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (Szvt.) 116. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján került megalkotásra. A 30/1971. (X. 2.) Korm. r. (Szvr.) 30. §-ának (1) bekezdése szerint a belépés iránti kérelmet a vezetőséghez írásban kell benyújtani. A kérelemnek nyilatkozatot is kell tartalmaznia arról, hogy a belépni kívánó személy a szövetkezet alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és a tag felvételéről - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - a tagértekezlet dönt [R. 14. § (4) bekezdése].
Az alapperben megtalálható a felperes munkamegállapodása és tagfelvételi kérelme.
Az Szvt. 56. §-ának (3) bekezdése szerint a tagsági viszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjában jön létre.
A per irataiból megállapítható, hogy a bíróság nem szerezte be a szakcsoport alapszabályát, illetve a szervezeti és működési szabályzatát, ezáltal nem tisztázta, hogy az alperes miként rendezte a tagfelvétel szabályait. Az alperes az 1987. december 10-én tartott tárgyaláson ugyanis bejelentette, hogy a szervezeti és működési szabályzat szerint a tagfelvételről az intézőbizottság volt jogosult dönteni. Ha az alapszabály azonos a jogszabály rendelkezésével, be kellett volna szereznie a tagértekezletnek a felvételről szóló határozatát. Amennyiben az intézőbizottság rendelkezett a tagfelvétel jogával, az intézőbizottság határozatát kellett volna beszereznie.
A megismételt eljárás után sem dönthető el megnyugtatóan, hogy a felperes tagja volt-e a szakcsoportnak, vagy munkaviszony keretében végezte-e a munkáját. Ráutaló körülmények önmagában nem helyettesítik a jogszabály előírásait, és nem hozzák létre a tagsági viszonyt. A munkamegállapodás, a tagfelvételi kérelem, a vagyoni hozzájárulás nem pótolja a tagfelvételi határozatot. Ennek azért van jelentősége, mert a szakcsoport tagja az R. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szakcsoport gazdálkodásának eredményéből személyes közreműködése és vagyoni hozzájárulása alapján részesedik. Ha a szakcsoport veszteségesen működik, a vagyoni hozzájárulás a veszteség rendezésére felhasználható [R. 15. § (3) bekezdése], és a jövedelemelőleget is vissza kell fizetni. A tag tehát a tagsági viszonya létesítésekor magára vállalja a termelés kockázatát. E szigorú felelősségvállalás miatt kell a tagsági viszony létesítésével kapcsolatos jogszabályoknak teljes mértékben érvényesülniük.
Tagsági felvétel hiányában a dolgozó nem jövedelemelőleget kap, hanem munkabért, és nem részesedik a szakcsoport gazdálkodásának eredményéből.
Ha az új eljárás során az lenne megállapítható, hogy a felperest a tagértekezlet vagy intézőbizottság nem vette fel a tagjai sorába, jövedelemelőleg visszafizetésére nem kötelezhető.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. II. 10 093/1992. sz.)
** A 3/1984. (I. 17.) MT rendelettel módosított 26/1981. (IX. 5.) MT rendelet a 44/1992. (III. 11.) Korm. rendelet 6. §-ának 8. pontja értelmében 1992. december 1-ig hatályos.