adozona.hu
BH 1992.6.436
BH 1992.6.436
A kisiparos házastársa kérheti azoknak a naptári éveknek - legfeljebb 5 naptári évnek - szolgálati időként történő beszámítását, amelyek teljes időtartama alatt a kisipari tevékenység gyakorlásában segítő családtagként közreműködött, amennyiben a kisiparos utána a társadalombiztosítási járulékot megfizeti [17/1975. (VI. 14.) MT r. 137/A. § (1) bek., 89/1990. (VI. 1.) MT r. 172. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes társadalombiztosítási szerv az 1926-ban született felperes öregségi nyugdíj iránt előterjesztett kérelmét elutasította, mert nem rendelkezett elismerhető szolgálati idővel. Az alperes határozatát a társadalombiztosítási bizottság a felperes felszólalása után hozott határozatával helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes az 1939. január 1-je és 1964. augusztus 31-e között eltelt időben 7 év 153 nap, ezt követően 1976. január 1-jétől 1976. december 31-ig 1 év 1 nap szolgálati id...
BH 1992.6.436 A kisiparos házastársa kérheti azoknak a naptári éveknek - legfeljebb 5 naptári évnek - szolgálati időként történő beszámítását, amelyek teljes időtartama alatt a kisipari tevékenység gyakorlásában segítő családtagként közreműködött, amennyiben a kisiparos utána a társadalombiztosítási járulékot megfizeti [17/1975. (VI. 14.) MT r. 137/A. § (1) bek., 89/1990. (VI. 1.) MT r. 172. §].
Az alperes társadalombiztosítási szerv az 1926-ban született felperes öregségi nyugdíj iránt előterjesztett kérelmét elutasította, mert nem rendelkezett elismerhető szolgálati idővel. Az alperes határozatát a társadalombiztosítási bizottság a felperes felszólalása után hozott határozatával helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes az 1939. január 1-je és 1964. augusztus 31-e között eltelt időben 7 év 153 nap, ezt követően 1976. január 1-jétől 1976. december 31-ig 1 év 1 nap szolgálati időt szerzett, ezeket az időket azonban a szolgálatai között keletkezett 5 évet meghaladó megszakítás miatt nem lehetett egybeszámítani.A felperes a keresetlevelében állította, hogy a jogszabályban megkívánt szolgálati időt megszerezte, ezért kérte az öregségi nyugdíjra való jogosultságának megállapítását. A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetét, mivel a felperes a perben nem tudott további szolgálati időt bizonyítani.
A megyei bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és megállapította, hogy a felperesnek a nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 10 év 136 nap. Az ekként elismert időszak abból tevődik össze, hogy 1939. január 1-jétől 1964. augusztus 31-ig terjedően az alperes által elismert időnél 112 nappal több idő - összesen 7 év 265 nap - ismerhető el. Ehhez az 1976. január 1-től 1976. december 31-ig terjedő időre kimutatott 1 év 1 nap időt hozzá kellett számítani. Ezenkívül szolgálati időként kellett megállapítani az 1967. május 1-jétől 1968. december 31-ig terjedő időszakot, miután a felperes ez alatt az idő alatt a beton- és műkőkészítő kisiparos férjénél segítő családtagként dolgozott.
A jogerős ítéletnek az 1967. május 1. napjától 1968. december 31. napjáig terjedő jogszerző időre vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 137/A. §-ának (1) bekezdése szerint szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek. A felperes férje - a per adatai szerint - nem fizetett a felperes után a szóban levő időre társadalombiztosítási járulékot. Erre az esetre a jogszabály (3) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Eszerint a kisiparos házastársa kérheti azoknak a naptári éveknek - legfeljebb öt naptári évnek - szolgálati időként történő beszámítását, amelyek teljes időtartama alatt a kisipari tevékenység gyakorlásában segítő családtagként rendszeresen közreműködött, amennyiben a kisiparos utána a társadalombiztosítási járulékot megfizeti. Azonosan rendelkezik az 1990. május 1-től hatályos 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 172. §-a is.
A jogszabály értelmében a szóban levő időből az 1967. május 1-jétől 1967. december 31-ig terjedő időszak nem vehető szolgálati időként számításba, mert az csak teljes naptári évek figyelembevételét teszi lehetővé. Tehát csak az olyan évek beszámítására van lehetőség, amelyek teljes tartama alatt az igénylő - segítő családtagként - házastársa kisipari tevékenységének gyakorlásában rendszeresen közreműködött. Ezt az időt tehát tévesen vette figyelembe szolgálati időként a jogerős ítéletet hozó bíróság. Az ezt követő 1968. év beszámításának pedig az lett volna a feltétele, hogy a házastársa a felperes után a társadalombiztosítási járulékot megfizeti. Ez azonban nem történt meg, és a felperes férjének ilyen irányú kötelezettségvállalására sincs adat a perben. Az 1968. január 1-jétől 1968. december 31-ig terjedő időszakban szolgálati időként való elismerése tehát megalapozatlan.
Tisztázásra szorul azonban, hogy a felperes igényt tart-e az 1968. január 1-jétől 1968. december 31-ig terjedő időszaknak szolgálati időként való beszámítására, és férje vállalja-e az erre az időszakra eső társadalombiztosítási járulék megfizetését.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének az 1967. május 1. napjától 1968. december 31. napjáig terjedő jogszerző időre vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és e körben a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. I. 10 882/1991. sz.)