adozona.hu
PM - APEH tájékoztató
PM - APEH tájékoztató
a reprezentáció közterheiről, továbbá egyes más természetbeni juttatások adózási szabályairól
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
I. A reprezentáció
l. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint 2001-től adóköteles az a természetbeni juttatás is, amelyet a magánszemély a tevékenységének végzésével összefüggésben üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kap. Mindez azt jelenti, hogy az üzleti partnerek ajándékozása, vendéglátása minden esetben a személyi jövedelemadó törvény 69. § (5) bekezdés b) pontja alapján adóköteles, és ez a jövedelem a magánszemély oly...
PM - APEH tájékoztató
a reprezentáció közterheiről, továbbá egyes más természetbeni juttatások adózási szabályairól
I. A reprezentációl. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint 2001-től adóköteles az a természetbeni juttatás is, amelyet a magánszemély a tevékenységének végzésével összefüggésben üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kap. Mindez azt jelenti, hogy az üzleti partnerek ajándékozása, vendéglátása minden esetben a személyi jövedelemadó törvény 69. § (5) bekezdés b) pontja alapján adóköteles, és ez a jövedelem a magánszemély olyan bevétele, amely után az adófizetési kötelezettség - a vendéglátás, az üzleti ajándék értékének (a kifizető kiadásának számla szerinti általános forgalmi adót is tartalmazó értéke) 44 százaléka - a kifizetőt terheli. Abban az esetben, ha a reprezentációt " megrendeli" a kifizető (vagyis rendezvényszervezőt, reklámügynökséget bíz meg az üzleti találkozó, munkahelyi megemlékezés, ügyfelek megvendégelése stb. szervezésére), akkor az adókötelezettség azt terheli, aki a reprezentációt "megrendelte".
A természetbeni juttatás alapja a kifizető kiadását igazoló számlában (számlát helyettesítő okmányban) feltüntetett áfát is magában foglaló - ár, saját előállítású termék, szolgáltatás esetében az önköltség (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában, továbbá használt termék (ha a használt termék értéke időközben az igazolt értéktől eltér) és értékpapír esetében a szokásos piaci ár és a magánszemély által megtérített összeg különbözete.
A természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettséget a juttatás időpontja szerint kell megállapítani. Nincs tehát annak jelentősége, hogy pl. az üzleti vendéglátás alapjául szolgáló kávét, üdítőt a kifizető mely időpontban szerezte be, azonban nem kifogásolható, ha az adó- és járulékfizetési kötelezettséget a számla időpontja alapján teljesíti a kifizető.
A reprezentáció adókötelezettsége szempontjából annak nincs jelentősége, hogy azt belföldi vagy külföldi illetőségű magánszemély kapja. Ha azonban a belföldi illetőségű magánszemélyt olyan cég, szervezet, társaság stb. részesíti reprezentációban, akit a belföldi jogszabályok alapján nem terhel adókötelezettség, akkor a kapott juttatás a magánszemély egyéb jövedelmének minősül, amely után - más összevonandó jövedelmeivel együtt - progresszív adótábla alapján kell adóznia. Ekkor a magánszemélynek negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell az adóelőleget megfizetnie.
Továbbra is adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék (így az üzleti ajándék esetében is) értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg (Szja tv. 1. számú melléklet 8.19 pont). Ha a kifizető ezt meghaladó értékű ajándékot (üzleti ajándékot) ad, akkor az 500 forint feletti rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Az adómentességnek 2001-től nem feltétele, hogy az ajándékozás családi, egyházi vagy állami esemény alkalmával történjen. A Szja törvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a kifizetőnek (az ajándékot nyújtónak) milyen nyilvántartásokat kell vezetnie, azonban a törvény 1. § (4) bekezdése alapján az adómentesség érvényesítésének jogosultságát minden esetben neki kell igazolnia.
Adómentes természetbeli juttatás az üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott természetbeni juttatás (termék, szolgáltatás, kedvezmény, engedmény). Így például a termékbemutatókon a "kóstolás", kis mennyiségű "teszt" ajándék, ha azt teljesen nyilvánosan osztogatják, nem adóköteles. Vagy ha például a kifizető termékének reklámozása céljából nyilvános körülmények között "egyet fizet, kettőt kap" akciót szervez, amelyen bárki azonos feltételekkel vehet részt, akkor az ajándékba adott termék értéké után nem kell adóznia (Szja tv. 1. számú melléklet 8.14 pont). Adóköteles azonban a juttatás, ha a kifizető nem nyilvános körülmények között, vagy nem mindenki által azonos feltételekkel (például üzleti partnereinek) ad ajándékot, árengedményt, visszatérítési stb., akkor is, ha azt üzletpolitikai (reklám) célból nyújtja (toll, öngyújtó stb., akkor is, ha azon a kifizető neve. logója stb. szerepel).
Egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadó törvény II. számú mellékletének I/17. pontja alapján a természetbeni juttatás és annak megfizetett közterhe költségnek minősül. A Szja tv. 5. számú melléklete I. fejezetének 6. pontja alapján a természetbeni juttatásra (a reprezentációra, az ajándékra stb.) fordított kiadást időrendi szempontból a juttatásról szóló bizonylat keltezése szerint kell figyelembe venni, azaz a reprezentáció címén adott juttatást a pénztárkönyvbe a juttatás időpontja szerint kell bejegyezni és az adófizetési kötelezettséget a juttatást követő hónap 12-éig kell teljesíteni. Nem kifogásolható azonban, ha az adó- és járulékfizetési kötelezettséget a számla időpontja alapján teljesíti az egyéni vállalkozó.
Nem tartozik az elismert költségek körébe az önálló tevékenységet végzők (pl. szellemi tevékenységet végzők, mezőgazdasági őstermelők) esetén a reprezentáció címén felmerült költség és annak közterhe.
2. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján a biztosított részére reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás, valamint az ajándék után a foglalkoztatónak társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie (pl. az üzleti partner részére adott üzleti ebéden a "reprezentáló" cég alkalmazottja által elfogyasztott étel) [Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontja]. Reprezentációnak minősül az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyűlésen, közgyűlésen. igazgatósági, felügyelőbizottsági értekezleten nyújtott szolgáltatás.
3. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény szerint a Szja törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek a Szja törvény 69. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kifizetőnek, függetlenül attól, hogy a reprezentációban részesülő belföldi illetőségű magánszemély a Tbj. törvény szerint biztosítottnak minősül vagy sem [Eho tv. 3. §-ának bb) pontja). Ez utóbbi egyértelműen következik abból, hogy a Tbj. törvény 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint az ilyen típusjövedelem nem tartozik a biztosítottnál a járulékalapba, ugyanakkor az Eho tv. 3. §-ának bb) pontja alapján a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képezik, amit minden Szja törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, a társadalombiztosítási járulékalap meghatározásánál figyelembe nem vett jövedelmek után fizetni kell.
Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek, ha a jövedelmet nem a Szja tv. szerinti belföldi illetőségűnek, illetve olyan magánszemélynek juttatja, aki a Tbj. törvény 11. vagy 13. §-a hatálya alá tartozik. Ez utóbbiak azok a személyek, akiket nevesítetten kiemel a Tbj. törvény a biztosítottak köréből:
- a külföldi állam diplomáciai képviselője, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagja, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselője (munkatársa), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottja, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottja, továbbá ezen személyek Magyarországon tartózkodó, velük együttélő külföldi állampolgárságú házastársa és gyermeke,
- a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott, külföldinek minősül személy,
- a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, külföldinek minősülő munkavállalója (tagja, foglalkoztatottja),
- a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy (bármely más juttatás esetén sem kell fizetni sem egészségügyi hozzájárulást, sem társadalombiztosítási járulékot).
Amennyiben a Szja tv. 69. §-a (5) bekezdés b) pontja szerinti természetbeni juttatást olyan cég, szervezet, társaság stb. adja, akit a belföldi jogszabályok alapján nem terhel adókötelezettség, akkor az egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania, és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie.
4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény szerint az alkalmazottnak adott adóköteles természetbeni juttatás után a munkáltatónak 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetnie, azonban nem kell munkaadói járulékot fizetni a reprezentáció címén adott természetbeni juttatás után [Flt. 40. §-ának (1) bekezdése].
5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 3. számú mellékletének B) fejezet 2. pontja értelmében a reprezentációs költség (Tao tv. 4. § 31. pont) és közterhei minden esetben érvényesíthetők a társasági adóalapnál. A társasági adó szempontjából reprezentációs költség az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulóhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyűlésen, közgyűlésen, igazgatósági, felügyelőbizottsági értekezleten felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül.
6. A reprezentáció áfa-rendszerbeli megítélése a 2001. évtől nem változott, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben bekövetkezett módosítás a reprezentáció áfa-vonatkozásaira nincs kihatással. Továbbra is érvényes az az általános rendezőelv, hogy az adóalany az adóalanyisága érdekében történő beszerzéseire vonatkozóan az előzetesen felszámított áfát levonhatja, feltéve természetesen, ha ez a beszerzés adóköteles tevékenysége érdekében történik. Eszerint továbbra is levonható az irodában történő kínálás, vendéglátás céljára beszerzett étel, ital áfája, valamint az éttermi vendéglátásról szóló számlában áthárított áfa egyaránt.
A 2001. évtől az Áfa törvény 9. § (1) bekezdése értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül - és adókötelezettség alá esik - az adóalany által más részére ellenérték nélkül végzett tevékenység, ha azzal összefüggésben levonható áfa merült fel. A reprezentáció levonható áfája okán azonban ezen a jogcímen áfa-fizetési kötelezettség nem keletkezik, tekintve, hogy az adóalany nem nyújt ingyenes szolgáltatást azzal, hogy üzleti partnerét - akár telephelyén, akár pedig étteremben - megvendégeli.
Nem változtak a tárgyi reprezentáció szabályai sem. Kis értékű ajándéknak továbbra is az áfásan 500 forintot meg nem haladó, alkalmi jelleggel juttatott termék [Áfa törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott kis értékű ajándék] minősül, amelynek ingyenes átadása áfa-fizetési kötelezettséggel nem jár, ugyanakkor a beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonható. Az értékhatárt meghaladó ajándékozási céllal beszerzett termék áfája az Áfa törvény 33. § (1) bekezdés a) pontja értelmében levonási tilalom alá esik, amennyiben pedig az adóköteles bevételszerző tevékenységhez beszerzett adólevonásra jogosító termék kerül utóbb ajándékozásra, úgy a termék átadójának az Áfa törvény 25. § (1) bekezdése szerinti adóalappal keletkezik áfa-fizetési kötelezettsége.
Ha az adóalany saját maga állítja elő a fenti értékhatárt meghaladó terméket - amennyiben az annak előállításához kapcsolódó áfa levonható volt - a termék ajándékozása alkalmával szintén áfa-fizetési kötelezettség keletkezik. Az adó alapja a termék forgalmi értéke, ennek hiányában előállítási költsége.
II. Egyes más természetbeni juttatások
l. Fontos hangsúlyozni, hogy továbbra sem tartoznak a reprezentáció körébe a magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményes oktatási szolgáltatások. Ha a munkáltató az alkalmazottját vagy a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagját olyan tanfolyamra (szakképzésre) küldi - tanulmányi szerződéssel vagy anélkül -, amely a kifizető tevékenységének ellátásához szükséges szakismeretek megszerzését célozza [Szja törvény 7. § (1) bekezdés p) pont], akkor az utazás és a szállás költsége (hasonlatosan a hivatali kiküldetéshez), az oktatás részeként nem jelent jövedelmet a magánszemélynél. Ha a képzés nem felel meg a törvényben előírtaknak (a kifizető nem alkalmazottjának vagy személyesen közreműködő tagjának képzését és/vagy nem a kifizető tevékenységével összefüggő szakismeretek megszerzését szolgáló képzést finanszírozza), akkor - ha az oktatásról szóló számlák a kifizető névére szólnak - az természetbeni juttatásnak minősül.
Az oktatási szolgáltatás gyakran kiegészül - az utazási, a szállásköltség átvállalása mellett - az élelmezési költségek átvállalásával, sőt, néha járulékos juttatások, szabadidőprogramok is kiegészítik a tanulmányi programot. A nyújtott étkezés és az ilyen más szolgáltatások esetében a természetbeni juttatásokra vonatkozó adózási szabályokat kell érvényesíteni. Ez az adókötelezettség a vonatkozó szerződések, illetőleg az ezeket tükröző számlák tartalma alapján terhelheti a megrendelőt vagy az oktatásszervezőt, az erre vonatkozó magatartásukat a szerződési szabadság általános elve alapján egymás között szabadon határozhatják meg. A bizonylatok tartalmától függő adójogi helyzetek a következők:
a) Ha az oktatásszervező megtérítteti a megrendelővel a természetbeni juttatásnak minősülő tételeket, akkor az adózás rendjéről szóló törvény alapján a bizonylatot (adott esetben a számlát) úgy kell kiállítania, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen [Art. 33. § (1) bekezdés].
b) Ha az oktatásszervező nem a számlában tünteti fel az adóköteles természetbeni juttatás értékét, hanem ezt egyéb módon hozza a megrendelő tudomására (vonatkozó szerződés, ajánlat tartalma, erre vonatkozó külön igazolás stb.), akkor a megrendelő ezt a szokásos piaci ár adózó által kialakított egyéb módszerének tekintheti, és ez alapján teljesíti adókötelezettségét. Ilyen eset lehet például, ha külföldi az oktatásszervező.
c) Ha a természetbeni juttatás az oktatást szervező által a magánszemélynek (az üzleti partnere képviselőjének) nyújtott reprezentációnak minősül (azt nem térítteti meg a megrendelővel), akkor természetesen ezt a számlán külön nem kell feltüntetni, mivel ekkor az adókötelezettség is az oktatásszervezőt terheli.
Az a) és b) esetben, ha a természetbeni juttatás munkaviszonyban elrendelt belföldi kiküldetésben történik, akkor a természetbeni juttatás utáni adókötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni a napidíjra vonatkozó rendelkezéseket is.
Ha az a) és b) esetben az oktatásban részesülő a Tbj törvény szempontjából biztosítottnak minősül, akkor az adóköteles természetbeni juttatás után 31 százalék tb járulékot és 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni.
2. Egyes alapítványoktól, közhasznú szervezetektől, társadalmi szervezetektől kapott természetbeni juttatásokra általános jellegű adómentességi szabályt fogalmaz meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 3. pontja.
A közcélú juttatások körében adómentes:
- az a juttatás, amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kap a magánszemély, feltéve, hogy az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület a részére történő befizetésről (nem pénzbeli juttatásról) sem társaságnak, sem magánszemélynek adó- vagy adóalapcsökkentés igénybevételérc jogosító igazolást nem ad (adott) ki;
- a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel (pl. a hajléktalanok támogatására létrehozott alapítványtól, egyesülettől a hajléktalannak nyújtott étkezés, szállás, vagy a haláron túli magyarokkal való kulturális együttműködés céljára létrehozott szervezet által, a határon túli magyarok részvételével nyújtott közművelődési szolgáltatás).
Az előzőekben említett esetekben sem adómentes az a bevétel, amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő természetben megszerzett bevételt -, továbbá az a bevétel, amelyet a szervezettel, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap.
Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház által a magánszemélynek évente egy alkalommal adott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg (viszont ebből a szempontból nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír).
3. Széleskörű mentességet élveznek a Szja törvény 1. számú melléklete alapján a sportszervezetek által nyújtott, valamint a sportrendezvényeken résztvevők által kapott juttatások.
A közcélú juttatások körében adómentes az az összeg, amelyet a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak.
A természetbeni juttatások közül adómentes:
- a kifizető által működtetett sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést);
- az a juttatás, amelyet a versenysport és a diáksport érdekében szervezett edzés és verseny résztvevőjének az edzési és versenyfeladathoz tanozó utazás-, szállás- és Étkezési szolgáltatás címen juttat a sportszervezet, ha a magánszemély e juttatásokat nem munkaviszony keretében kapja. Nem tartozik e körbe a sportolónak 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolása (szállodai elhelyezés, bérlet, albérlet stb. formában) akkor sem, ha az elszállásolás helye időközben megváltozik, kivéve, ha az elszállásolás az olimpiai és világ-, illetőleg Európa-bajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja.
- a sportszervezetek által az olimpiákon, a világ- és Európa-bajnokságokon való részvételhez a versenyzők és a hivatalos vezetők részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezetek által előírt védő- és formaruha.
Pénzügyminisztérium,
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzés Hivatal