adozona.hu
PM - APEH közös közlemény
PM - APEH közös közlemény
a közüzemi számlák aláírásának mellőzéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elmúlt időszakban a gazdálkodók körében több jogszabályértelmezési kérdés vetődött fel a számla aláírási kötelezettséggel kapcsolatban.
A számviteli törvény a közvetlenül hatálya alá tartozók körében 2001. január 1-jétől kötelezővé teszi, hogy a gazdálkodó a kiállított számlát (számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány) azonosító adataival és aláírásával lássa el. Az Áfa törvény a számla aláírási kötelezettséget kiterjeszti az összes számlakibocsátóra.
Az aláírási kötele...
PM - APEH közös közlemény
a közüzemi számlák aláírásának mellőzéséről
Az elmúlt időszakban a gazdálkodók körében több jogszabályértelmezési kérdés vetődött fel a számla aláírási kötelezettséggel kapcsolatban.A számviteli törvény a közvetlenül hatálya alá tartozók körében 2001. január 1-jétől kötelezővé teszi, hogy a gazdálkodó a kiállított számlát (számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány) azonosító adataival és aláírásával lássa el. Az Áfa törvény a számla aláírási kötelezettséget kiterjeszti az összes számlakibocsátóra.
Az aláírási kötelezettség alól a számviteli törvény felmentést ad azoknak a főtevékenységként szolgáltatást nyújtó vállalkozóknak (jellemzően közüzemi szolgáltatóknak, telekommunikációs, internetes cégeknek, bankoknak, biztosítóknak stb.), amelyek a nyújtott szolgáltatásról a számlát számítógépes úton zárt rendszerben, a számlázási rendszer által mért alapadatok alapján, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítják ki.
Egyértelmű a helyzet például telekommunikációs cégek esetében. Ugyanakkor, ha a számlakiállításhoz szükséges ínért alapadatok összegyűjtése a végzett tevékenység sajátosságaitól függően bár áttekinthetően, belsőleg szabályozott módon, de nem automatikusan történik, akkor a mért alapadatok számlázási rendszerbe történő bevitelekor el kell végezni a hitelesítést - az érintett külső felek számára is egyértelműen és ellenőrizhetően. Ilyen hitelesítő eljárás lehet például az adatok összegyűjtéséért, illetve ezek ellenőrzéséért felelős személynek a papír alapú vagy az elektronikus alapadatok átadásakor, ellenőrzésékor rögzített aláírása.
Az így kialakított számlázási rendszer egyedi aláírás nélkül is biztosít(hat)ja a kibocsátott számlák hitelességét, megbízhatóságát. A jogalkotói szándék is ez volt.
Amennyiben a számviteli törvény 167. § (4) bekezdésének ilyen irányú értelmezése nem egyértelmű, akkor a szükséges szakmai egyeztetést követően a Pénzügyminisztérium kezdeményezni fogja annak megfelelő módosítását, esetleg bővítését.
Az aláírás formájával kapcsolatban is félreértés volt.
A számviteli törvény - a polgári joggal és a társasági joggal összhangban - nem tartalmaz külön kritériumokat az aláírás formájára vonatkozóan, így többek között nem említi sem az olvashatóság feltételét, sem a teljes vezetéknév (vagy teljes név) kiírásának kötelezettségét.
Az olvasható aláírás megkövetelése ellentmondana a hitelesség követelményének, márpedig az aláírás célja éppen a számla hitelességének biztosítása, a számlában szereplő adatok valódiságáért felelős személy egyedi és egyértelmű azonosításának biztosítása. Ennek megfelelően az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni a szignót (a rövid aláírást, a kézjegyet) is, ha az kétséget kizáróan alkalmas tulajdonosának egyértelmű azonosítására.
(Amennyiben a számla aláírója egyben a cég jegyzésére jogosult személy, a használt aláírásnak indokolt megegyeznie a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányon rögzített formával. Ha a bizonylat aláírására az erre jogosult testület (ideértve a tulajdonost is) vagy a gazdálkodó képviseletére jogosult személy másokat is feljogosít, akkor indokolt a feljogosított személyek által használt aláírásokat, azok formáját belső szabályzatban rögzíteni.)
Pénzügyminisztérium,
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal