BH 1992.2.142

Az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzlet dolgozója az üzletvitellel kapcsolatban felmerült költségekért az általános szabályok szerint felel, a leltárhiányért fennálló felelősség szabályai alapján nem tehető felelőssé [Mt. 2. § (4) bek., 50/1985. (XI. 6.) MT. r.* 5. § (2) bek. b) pont, 18/1982. (X. 22.) BkM. r. 3. § a) pont, 4/1985. (IV. 20.) BkM r.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 1969-től az alperes alkalmazottja. A felek 1987. február 20. napján megállapodtak, hogy a felperes 1987. január 12. napjától 1988. január 11. napjáig egyszerűsített jövedelemérdekeltségű rendszerben üzemelteti az alperes élelmiszer- és háztartási boltját.
A szerződésben az eredménykövetelményt a beszerzési áron számított készletfogyás 6,63%-ában határozták meg.
Az alperes a szerződés mellékletét képező számításában 9,8% árréssel számolt, és állapította meg, hogy a boltban keletke...

BH 1992.2.142 Az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzlet dolgozója az üzletvitellel kapcsolatban felmerült költségekért az általános szabályok szerint felel, a leltárhiányért fennálló felelősség szabályai alapján nem tehető felelőssé [Mt. 2. § (4) bek., 50/1985. (XI. 6.) MT. r.* 5. § (2) bek. b) pont, 18/1982. (X. 22.) BkM. r. 3. § a) pont, 4/1985. (IV. 20.) BkM r.].
A felperes 1969-től az alperes alkalmazottja. A felek 1987. február 20. napján megállapodtak, hogy a felperes 1987. január 12. napjától 1988. január 11. napjáig egyszerűsített jövedelemérdekeltségű rendszerben üzemelteti az alperes élelmiszer- és háztartási boltját.
A szerződésben az eredménykövetelményt a beszerzési áron számított készletfogyás 6,63%-ában határozták meg.
Az alperes a szerződés mellékletét képező számításában 9,8% árréssel számolt, és állapította meg, hogy a boltban keletkező árréstömeg egyaránt fedezetet nyújt a megállapított eredménykövetelményre, a bolt veszteségeire és költségeire. A költségek között számításba vette az üzletvezetőt megillető prémium összegét is, amelyet az eredménykövetelmény összegének 14,5%-ában határozott meg.
Az alperes a szerződés lejártát megelőzően, 1988. január 3. napján leltározást tartott az üzletben, és 127 159 forint tartozást állapított meg. Felszólította a felperest, hogy 1988. március 20-ig rendezze a tartozás, ellenkező esetben azt leltárhiánynak minősíti, és megtérítésére határozattal kötelezi.
A felperes a felszólítás ellen kérelmet nyújtott be, amelyet a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasított, és kötelezte 127 159 forint elszámolási veszteség megtérítésére.
A felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és kérte a tartozás megfizetésének kötelezettsége alól való mentesítését.
A munkaügyi bíróság végzésével hatályon kívül helyezte a döntőbizottság határozatát, és a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint az alperes nem hozott fizetésre kötelező határozatot, ezért a döntőbizottság hatáskörét túllépve kötelezte a felperest az elszámolási hiány megfizetésére.
Időközben az alperes az 1988. március 22. napján kiadott 15/1988. számú határozatával az 50/1985. (XI. 6.) MT rendelet 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 127 159 forint leltárhiány megfizetésére kötelezte a felperest, mert a befizetési kötelezettségének az elszámolásban megjelölt határidőig nem tett eleget; a 127 159 forint tartozás ui. leltárhiánynak minősül.
A felperesnek e határozat ellen benyújtott kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította.
A felperes a mentesülés iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság elutasította a keresetet. Az ítélet indokolásának lényege szerint az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzemeltetésnél az üzlet készletéből leltár szerint hiányzó áru beszerzési áron számított érékének az eredménykövetelménnyel növelt összege és az elszámolt árbevétel különbsége minősül leltárhiánynak. Az eredménykövetelmény azonban tartalmazza a költségtényezőket is, ezért a költségtényezők leltárhiányt eredményező tényezőkké váltak. A felperes tehát a terhére megállapított tartozást mint leltárhiányt köteles megtéríteni.
A megyei bíróság helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Az ítélet indokolásának lényege szerint a teljes befizetési hiányt leltárhiánynak kell tekinteni, mert az alperes által előlegezett költségek az elszámolás részét képezik, ezért nem különíthetők el. Rámutatott, hogy a leltárhiánnyal kapcsolatos munkaügyi vitában nem lehet más felelősségi rendszerre áttérni és a dolgozó felelősségét más jogszabály alapján vizsgálni és megállapítani.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló módosított 50/1985. (XI. 6.) MT rendelet 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint leltárhiány az üzlet készletéből leltár szerint hiányzó áru (könyv szerinti értékcsökkenés) beszerzési áron számított értékének a beszerzési ár meghatározott százalékával (eredménykövetelmény) növelt összege és a leltáridőszakban elszámolt árbevétel közötti különbség.
Ezzel egyezően állapítja meg a 18/1982. (X. 22.) BkM rendeletnek (Vhr.) a 4/1985. (IV. 20.) BkM rendelettel kiegészített 6/A. §-a a) pontja az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű rendszerbe vont dolgozó elszámolási kötelezettségét, amikor kimondja, hogy az az eladott áruk beszerzési értékének az eredménykövetelménnyel növelt összegéhez igazodik. Ezen felül a dolgozó az üzlet bevételével nem köteles elszámolni. Következésképpen a kereskedelmi dolgozó leltárhiányért fennálló felelőssége az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzemeletetés esetén csak az elszámolási kötelezettséggel átvett árukért, illetve az eredménykövetelmény összegéért áll fenn. Az eredménykövetelményben pedig - az eljárt bíróságok álláspontjával ellentétben - nem szerepelnek az üzletvezetőt terhelő költségek, mert az alperes az eredménykövetelményt az üzleti költségekkel csökkentett árréstömeg alapulvételével határozta meg. A Vhr. 6/A. §-a külön rendelkezik az elszámolási kötelezettség körén kívül eső költségekről. Eszerint a jövedelemérdekeltségű dolgozó az a) pontban meghatározott befizetési kötelezettségén (az eladott áruk beszerzési értékének eredménykövetelménnyel növelt összegén) felül köteles megtéríteni az üzletvitellel kapcsolatban a gazdálkodó szervezetnél felmerült - a megállapodásban rögzített - közvetlen költségeket. Az üzletben készpénzben felmerült kiadásokat, veszteségeket a jövedelemérdekeltségű dolgozó a bevételből fedezi.
Az egyszerűsített jövedelemérdekeltségű üzemeltetésből eredő tartozások érvényesítésekor tehát különbséget kell tenni a leltárhiánynak minősülő és az üzletvitellel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésének elmaradásából eredő tartozás között. Ez utóbbira nem terjeszthető ki a leltárhiányért fennálló objektív felelősség. Ebből az is következik, hogy a dolgozó a tartozásának fennállását vitathatja, és nem hagyható figyelmen kívül az a védekezése sem, hogy a tartozás a munkáltató magatartásának a következménye.
A Vhr. 3. §-a értelmében ugyanis a jövedelemérdekeltségű üzemeltetésre vonatkozó megállapodás a munkaszerződés részét képezi. A munkáltatót a jövedelemérdekeltségű üzemeltetés során is terhelik a munkaszerződésből származó kötelezettségek. Az Mt. 2. §-ának (4) bekezdése alapján a kötelezettségek teljesítése során együtt kell működnie a dolgozóval, vagyis a szerződés keretei között köteles mindent megtenni a megállapodásban foglaltak teljesítése, a tervezett jövedelem elérése érdekében. (Megfelelő nyitvatartási rend kialakítása, árubeszerzés segítése, hiányjellegű vagy szabályozott forgalmú termékek megkülönböztetés nélküli biztosítása stb.) Következésképpen az együttműködési kötelezettség megsértésére visszavezethető eredménykiesésért felelősség terheli. Az emiatt fedezet nélkül maradó üzletviteli költségek pedig nem háríthatók át a dolgozóra.
Tévedtek tehát a bíróságok, amikor a felperes terhére kimutatott tartozást teljes egészében leltárhiánynak minősítették, és a felperes felelősségét a leltárhiányért való felelősség szabályai alapján bírálták el a tartozás jogcímétől függetlenül. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv.II. 10 100/1990. sz.)


*Az 50/1985. (XI. 6.) MT rendeletet az 1990. IV. 1-jén hatályba lépett 34/1990. (II. 25.) MT rendelet hatályon kívül helyezte. Az ezt megelőző leltáridőszakok tekintetében azonban a hatályon kívül helyezett rendelkezéseit kellett alkalmazni. - Az Alkotmánybíróság 1/1991. (I. 29.) AB határozata folytán az 50/1985. (XI. 6.) MT. rendelet ismét hatályossá vált.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.