adozona.hu
BH 1992.1.52
BH 1992.1.52
A cégeljárásokban az igazolási kérelmek elbírálásának szempontjai [Pp. 95. § (1) bek., 107. § (1) bek., 109. § (3)-(4) bek., 1989. évi 23. tvr. 15. § (2) bek., 25. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég jogi képviselője, a M.-i Ügyvédi Munkaközösség (ügyintéző: dr. B. J. ügyvéd) 1989. május 31-én terjesztette elő R. F. és R. F.-né, mindketten m.-i lakosok által 1989. április 19-én megkötött társasági szerződéssel alapított R. és FIAI K-M. Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzése iránti kérelmét.
Az elsőfokú bíróság 1990. május 10-én végzésével a bejegyzés iránti kérelmet elutasította, mert a bejegyzést kérő a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. Dr. B. J. ügyvéd részére...
BH 1992.1.52 A cégeljárásokban az igazolási kérelmek elbírálásának szempontjai [Pp. 95. § (1) bek., 107. § (1) bek., 109. § (3)-(4) bek., 1989. évi 23. tvr. 15. § (2) bek., 25. § (1) bek.].
A cég jogi képviselője, a M.-i Ügyvédi Munkaközösség (ügyintéző: dr. B. J. ügyvéd) 1989. május 31-én terjesztette elő R. F. és R. F.-né, mindketten m.-i lakosok által 1989. április 19-én megkötött társasági szerződéssel alapított R. és FIAI K-M. Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzése iránti kérelmét.Az elsőfokú bíróság 1990. május 10-én végzésével a bejegyzés iránti kérelmet elutasította, mert a bejegyzést kérő a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. Dr. B. J. ügyvéd részére 1990. május 16-án kézbesítette a végzését, aki a mulasztás következményeit az 1990. május 30-án előterjesztett igazolással kívánta orvosolni.
Az elsőfokú bíróság 1990. június 28-án hozott végzésével érdemi vizsgálat nélkül utasította el az igazolási kérelmet. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a hiánypótlásra megszabott határidőt a bejegyzést kérő kérelmére többször meghosszabbította, végül az utolsó határidő 1989. október 22-én letelt. Utalt arra, hogy a teljesítésre megállapított határidő utolsó napja és az igazolási kérelem benyújtása között több mint 6 hónap telt el, ezért azt a Pp. 107. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
A bejegyzést kérő a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával az igazolás érdemi vizsgálatát, "illetve a cégbejegyzés elrendelését" kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által
- az 1989. június 14-én keltezett 1/I. alszámú végzésben 9 pontban összefoglalt hiányok 15 napon belüli pótlására "pénzbírság terhe mellett" hívta fel a bejegyzést kérőt; továbbá az, hogy
- az 1989. július 6-án hozott 3. alszámú, az 1989. augusztus 17-én hozott 5. alszámú és az 1989. szeptember 20-án hozott 6/I. alszámú végzései sem tartalmaznak utalást a határidő elmulasztásának a kérelem elutasítását eredményező következményére.
Az utóbbi végzésben a határidő "hat hónapos" meghosszabbítását engedélyezte az elsőfokú bíróság. Ezt az időtartamot meg nem állapítható személy ismeretlen időpontban "harmincnapos" határidőre "javította".
A Pp.-nek az elsőfokú bíróság által hivatkozott 107. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata az igazolási kérelem előterjesztésének objektív határidejét hat hónapban állapítja meg, és ennek eltelte után nem teszi lehetővé a mulasztás orvoslását. Az elsőfokú bíróság 1989. szeptember 22-én kézbesített 6/I. alszámú végzésének tartalma - annak szabálytalan megváltoztatása következtében - nem állapítható egyértelműen meg, és ezért az sem, hogy a Pp. 103. §-ának (3) bekezdése szerint számítandó határidő a fél számára 1989. október 22-én lejárt. Erre az észlelt hiányosságra tekintettel a fél számára hátrányos határidő-számításnak, következésképpen a Pp. 107. §-a (1) bekezdése alkalmazásának nincs helye. A Legfelsőbb Bíróság ezért - a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság igazolási kérelmet elutasító végzését megváltoztatta.
Az igazolási kérelemnek helytadás esetén a Pp. 109. §-ának (4) bekezdése szerint a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, és az új tárgyalás eredményéhez képest kell határozni az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy hatályon kívül helyezése kérdésében. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdésével előírt Polgári perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazása körében a Pp. 109. §-a (4) bekezdésének rendelkezése azt jelenti, hogy a cégbíróságnak a (3) bekezdésben írtak szerint érdemben kell elbírálnia az igazolási kérelmet, tehát annak megvizsgálását követően kell döntenie arról, hogy az igazolás eredményéhez képest a végzést hatályon kívül helyezi-e.
A jelen esetben a Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a bejegyzés iránti kérelem megvizsgálását követően elrendelt hiánypótlás során elmulasztotta a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése és a Ctvr. 15. §-ának (2) bekezdése által kötelezően előírt, elutasításra vonatkozó figyelmeztetést, és ezért törvénysértő módon hárította a bejegyzést kérőre a mulasztás jogkövetkezményét. A cégjog alapvető elveinek és a cégbíróságok gazdasági életben betöltött szerepének, valamint az ezzel kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek helyes gyakorlása érdekében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság 7/I. sorszámú elutasító végzését.
Az újabb eljárás során a már hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vizsgálnia kell az elsőfokú bíróságnak a cégbejegyzés alapjául szolgáló iratokat, és a jogszabályilag előírt következményekre történő figyelmeztetéssel - ennek keretében alkalmazható pénzbírsággal is - hiánypótlásra kell felhívnia a bejegyzést kérőt. (Legf. Bír. Cgf. II. 31 495/1990. sz.)