adozona.hu
BH+ 2003.7.345
BH+ 2003.7.345
Ha a munkáltató külföldi állampolgárt engedély nélkül foglalkoztatott, közömbös annak állítása, hogy a foglalkoztatás megbízási jogviszonyban történt, miután az is engedélyköteles [1991. évi IV. tv. 7. §, 8/1999. (XI. 10.) SzCsM r. 17. § b) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az határozatának a - megyei felügyelőség határozatára is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet tényállása szerint az alperes megyei felügyelősége 2001. március 22-én a felperes, egyik telephelyén ellenőrzést folytatott, és megállapította, hogy a felperes munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat három román állampolgárt. Emiatt a 2001. március 27-én kelt határozatával 600 000 forin...
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet tényállása szerint az alperes megyei felügyelősége 2001. március 22-én a felperes, egyik telephelyén ellenőrzést folytatott, és megállapította, hogy a felperes munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat három román állampolgárt. Emiatt a 2001. március 27-én kelt határozatával 600 000 forint megfizetésére kötelezte a Munkaerőpiaci Alap javára. A felperesnek a határozattal szemben benyújtott fellebbezését a másodfokú hatóság a határozatával elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes a keresetében arra hivatkozott, hogy közte és a külföldi állampolgárok között nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony jött létre.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta. A 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése és 17. §-ának b) pontja alapján kifejtette, hogy a megbízás is foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül, ebből következően a megbízási jogviszony keretében is csak engedély alapján foglalkoztatható a külföldi állampolgár.
Az Flt. 7. §-ának (4) bekezdésében szabályozott, a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetési kötelezettség tekintetében a bíróság hangsúlyozta, hogy a három külföldi állampolgár foglalkoztatására figyelemmel az alperes a minimális összeg megfizetésére kötelezte a felperest, amely a jogszabály értelmében nem mérsékelhető.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §-át és 339. §-át, valamint a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 2. § (1) bekezdését. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállást azért tartotta megalapozatlannak, mert indokolatlanul elutasította a bejelentett tanú kihallgatására irányuló indítványát, akivel azt kívánta bizonyítani, hogy a román állampolgárok mindössze néhány órai munkát végeztek megbízás alapján. Fenntartotta azt a jogi álláspontját, miszerint a bíróság és a közigazgatási szervek által felhívott 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet csak a munkaviszony tekintetében irányadó.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem nyilvánvalóan téves jogszabály értelmezéssel vitatta, hogy a külföldiek munkavállalása engedélyezésére vonatkozó szabályok a megbízási jogviszony alapján munkát végző külföldi állampolgár foglalkoztatására nem vonatkoznak. A jogerős ítélet indokolásában hivatkozott 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 17. §-ának b) pontjában szereplő értelmező rendelkezés ugyanis egyértelműen megállapítja, hogy a rendelet alkalmazásában az engedélyezés alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony minden olyan jogviszony, amelynek keretében a külföldi természetes személy a foglalkoztató részére ellenérték fejében munkát végez. A megbízási jogviszony e jogviszonyok körébe tartozik, tehát engedélyköteles.
Ezért a támadott közigazgatási határozat, illetve jogerős ítélet jogszabálysértő voltát a megbízási jogviszonyra vonatkozó érveléssel a felülvizsgálati kérelem tévesen, sikertelenül indokolta.
Eljárási jogszabálysértést is alaptalanul panaszolt a felülvizsgálati kérelem. Elsősorban azért, mert a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a tárgyalás berekesztése előtt a felperes úgy nyilatkozott, hogy bizonyítási indítványa nincs. Másrészt a keresetlevelében a tanú kihallgatását a megbízási jogviszony bizonyítására kérte, amelynek az előzőekben kifejtettek szerint a határozat jogszerűsége szempontjából nem volt jelentősége.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a panaszolt anyagi és eljárási jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta, és a pervesztes felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége, továbbá a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az 1990. évi XCIII. törvény 50. §-a alapján. (Legf.Bír.Mfv.II.10.193/2002)